Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-29 / 123. szám

2010. MÁJUS 29.. SZOMBAT 11 SZERKESZTI WERNER KRISZTINA Holokauszttagadás Annak tagadása, hogy a náci kormánynak elhatározott terve volt a zsidóságnak mint népnek a fizikai megsemmisítése; annak tagadása, hogy a szisztematikus pusztítás áldozatainak száma hatmillió körüli volt. MINDEN NEGYEDIK-ÖTÖDIK MAGYAR ÉRTÉKRENDJE KÖZEL ÁLL A RADIKÁLIS JOBBOLDALHOZ Fókuszban a szélsőségesek Harmadikok vagyunk a listán, amely a szélsőjobboldali eszmék elfogadottságát mutatja: 29 európai országból egyedül nálunk vált többségi nézetté az idegenellenesség. Az okokról a Political Capital kutatási igazgatóját kérdeztük és kiderült: nem varrhatjuk egyetlen politikai oldal nyakába a jelenséget. A holokauszttagadást büntető törvénytől sem érdemes az idegenellenesség visszaszorulását várni. SZÉLSŐSÉGESEK FARKAS JUDIT A Political Capitalnak a HVG hetilapban nyilvánosságra hozott felmérése azt mutatja: minden negyedik-ötödik megkérdezett magyar értékrendje közel áll ahhoz, amit a radikális jobboldali pártok hirdetnek. Az elemző intézet azt vizsgálta, mekkora a kereslet a szélsőjobb ideológiára Európában. A listán az „előkelő" harmadik helyezést értük el Ukrajna és Bulgária után. Egyedül Ukrajnában és nálunk erősödött feltűnően a kereslet 2003 és 2009 között, a többi európai országban csökkent. Az idegenellenesség hazánkban 37-ről 52 százalékra emelkedett - a vizsgált 29 európai ország közül csak nálunk vált többségi nézetté. MEGOLDATLAN ROMAKÉRDÉS A lista első nyolc helyét - Görögország kivételével - a volt kommunista blokk országai foglalják el. Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója úgy fogalmazott: ennek egyik oka, hogy a kelet-európai országokban a demokratikus normák még nem ivódtak bele olyan mélyen a társadalomba, így ezek a demokráciák „sérülékenyebbek" a váratlan hatásokkal szemben. - Az előítéletesség a nyugati országok társadalmait is jellemzi, ám az aktuális kormányzattal kapcsolatos ellenérzések sokkal kevésbé feszegetik a rendszer kereteit Nyugat-Európában. Kelet-Európában viszont ez kifejezetten jellemző - magyarázta a szakértő. Hogy miért éppen Magyarországon és Ukrajnában nőtt a „szélső érték"? Hirtelen kiábrándulás a narancsos forradalomból, a politikai elit leszereplése: ezek erősítették Ukrajnában a bizalmatlanságot, az egzisztenciális félelmeket és a rendszerellenességet. Magyarországon pedig a kormányzattal és az egész politikai elittel kapcsolatos ellenérzések erősödtek fel az elmúlt hat évben, ezzel párhuzamosan erősödött az előítéletesség is - foglalta össze a kutatási igazgató. Úgy véli azonban, a radikálisok erősödését nehéz lenne egyetlen politikai erő nyakába varrni. - A megoldatlan romakérdés, a kormányzati megszorítások és sikertelenségek, maga az újraéledő szélsőjobboldal, és a Fidesz radikális szavazókat kiszolgálni igyekvő retorikája együttesen idézte elő ezt a helyzetet - magyarázta. Véleménye szerint utóbbihoz tartozik a 2007-es Kossuth téri fideszes kordonbontás, és a tény, hogy sokáig nem határolódtak el Molnár Oszkártól, aki roma nőket vádolt meg születendő magzatuk szándékos károsításával. A HOLOKAUSZTTAGADÁST BÜNTETŐ TÖRVÉNY A közelmúltban fogadta el a magyar parlament a holokauszttagadást szankcionáló törvényt, amely „a holokauszt áldozatának méltóságát" sértő tagadást bünteti, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel. Az adatok fényében érdekes kérdés: a változás vajon erősíti vagy gyengíti majd az idegenellenességet? A kutatási "igazgató leszögezte: az ilyen törvényeket inkább egyfajta kötelező gesztusnak tekinthetjük. Melyik politikus akarna olyan fényben feltűnni, mintha pártolná a holokauszttagadókat? Az új törvénytől nem érdemes tehát az előítéletek visszaszorulását várni. Már csak azért sem, mert Magyarországon a szélsőségesekkel szembeni fellépésnek nem a jogalkotás, inkább a jogalkalmazás volt a gyenge pontja. - A közösség elleni izgatást például a törvény elfogadása előtt is büntethették már három évig terjedő szabadságvesztéssel. A hatékony fellépéshez inkább a jogalkalmazók - rendőrök, de főleg az ügyészség és a bíróságok - részéről lenne szükség következetes és egyértelmű A 2009-es romagyilkosságok után antirasszista demonstrációt szervezett Budapesten a Magyar Demokratikus Charta és a Roma Polgárjogi Mozgalom. Több ezren tiltakoztak az újjáéledő kirekesztés ellen - ami az adatok szerint továbbra is erősödik -, köztük Oláh Ibolya énekesnő és Iványi Gábor metodista lelkész. döntésekre - osztotta meg velünk álláspontját a szakértő és hozzátette: ezek hiánya is hozzájárulhatott Magyarországon a szélsőségek erősödéséhez. Ráadásul azokkal, akik nem a holokauszt megtörténtét vonják kétségbe, hanem a megismétlését tartanák kívánatosnak, a holokauszttagadást büntető törvény nem tud mit kezdeni. A JOBBIK ISAMIÉP SORSÁRA JUT? Szintén a tapasztalat mutatja, hogy a szélsőséges pártok a parlamentbe kerülés után meggyengülnek, ahogy ez a MIÉP-pel is történt 1998 és 2002 között. Vajon ez lesz a Jobbik sorsa is? - tudakoltuk. A rendszerellenes pártok ilyenkor általában megélnek egyfajta meghasonulást, hitelességvesztést, mondta el Krekó Péter: olyan intézmény haszonélvezőivé válnak, amelyet korábban maguk is tagadtak. De úgy véli, kár lenne ettől várni a Jobbik gyengülését. A párt a Fidesz kemény ellenfeleként, egy középre tartó stratégiával még akár bővítheti is táborát. - Ami szinte minden esetben meggyengíti a radikálisokat, az a részesülés a kormányzati hatalomból. Ez ugyanis többnyire bemutatja, hogy „receptjeik" a gyakorlatban tökéletesen alkalmazhatatlanok. Radikalizmusuk kormányon destruktivitásba csap át, ha pedig „elpuhulnak", könnyen hitelességüket vesztik. Nem ritka az sem, hogy a hatalomba kerülve korrupciós botrányok tépázzák meg a szélsőjobboldali pártok népszerűségét - fejtette ki a Political Capital kutatási igazgatója. Lengyelországban is a kormányra kerülés vezetett a radikálisok - az antiszemita Családok Ligája és a szélsőséges agrárpopulista önvédelem meggyengüléséhez. Hasonlót tapasztalhattunk korábban Ausztriában is a kétezres évek elején a Jörg Haider vezette Szabadságpárt esetében. Ez a hatás persze lehet rövid távú is, osztrák szomszédainknál például azóta ismét megerősödött a szélsőjobb. 1941 és 1945 között több mint 400.000, a mai országterületről 200.000 magyar zsidó esett áldozatul a német nemzetiszocialisták és magyarországi szövetségeseik által megszervezett deportálásoknak - nemritkán otthonukból hurcolták el a családokat a munkaszolgálatnak, a halálmeneteknek, a gázosításoknak, a tömegkivégzéseknek, a koncentrációs táborok szörnyű körülményeinek. A holokauszt minden tizedik áldozata magyar állampolgár volt. (Forrás: wikipédia) xCÜ txO CD NEVJEGY Az 1980-ban született Krekó Péter politikai elemző, a Political Capital Policy Research & Consulting Institute gazdasági-politikai elemző intézet kutatási igazgatója. Végzettsége szerint politológus, illetve szociálpszichológus. sm HOLOKAUSZTTAGADOK A Holokauszt Emlékközpont és a Szonda Ipsos 2009. őszi reprezentatív felmérése szerint a magyarok 12 százaléka azonosul holokauszttagadó állításokkal. A holokauszttagadók aránya a népességen belül az utóbbi három évben nem változott. A férfiak, az alacsonyan képzettek és a fiatalok között az átlagnál többen osztanak ilyen nézeteket. Az egész politikai elittel kapcsolatos ellenérzések felerősödtek az utóbbi hat évben: többek között ez az oka, hogy a magyarok ötöde fogékony a szélsőséges, radikális eszmékre. Az MTV székházának 2006. szeptemberi ostromát például a Gyurcsány-féle őszödi beszéd kiszivárogtatására vezetik vissza. HOGYAN KÉSZÜLT A FELMÉRÉS? A Political Capital intézet a kétévente frissülő European Social Survey attitűd- és értékvizsgálat-adatbázisán végez saját számításokat, ezek alapján fejlesztette ki a jobboldali extremizmust megmutató derexindexet. A HVG megbízásából készült felmérés négy kategóriában tett fel 29 kérdést: előítéletesség és jóléti sovinizmus, jobboldali értékorientáció; rendszerellenesség; félelem, bizalmatlanság és pesszimizmus. Az index azok arányát mutatja, akik a négy kategória feltételei közül legalább háromnak megfelelnek: például egyszerre idegen- és rendszerellenesek és jobboldali értékekkel jellemezheI tők. Az eredmény szerint az egykori keleti blokk országaiban 13 százalék a szélsőséges jobboldali eszmék iránti igény, míg Európa „boldogabbik" részében 3,8 százalék. Kirajzolódik egy észak-déli törésvonal is, Görög- és Olaszországban, valamint Portugáliában 8-10-szer nagyobb a kereslet a szélsőséges ideológiákra, mint az északi uniós országokban és Norvégiában.