Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-29 / 123. szám

AKTUALIS 2010. MÁJUS 29., SZOMBAT „Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben." Mark Twain Egyre több a katasztrófa Szieszta TI LÉVAY GIZELLA A klíma: a jégkorszaktól a felmelegedésig Sorozatunkban a szegedi Somogyi-könyvtár kínálatából szemezgetünk. Ez alkalommal Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete című kötetét ajánljunk olvasóink figyelmébe. Ma már nem kétséges, hogy Földünk éghajlata gyors ütemben változik. Korunk egyik legkomolyabb veszélyforrása a globális felmelegedés. Az aggódó klímakutatók szerint a nemzetközi konferenciákon elhangzó tudományos értekezések önmagukban nem elegendők a probléma megoldásához - bolygónk megóvásához elengedhetetlen ismernünk nemcsak a klíma történetét, hanem a klíma kultúrtörténetét is. Ehhez nyújt segítséget a Saar-vidéki Egyetem történészprofesszorának izgalmas könyve. A szerző A klíma rávilágít arkultúrtörténete azt ra> milven mutatja meg, hogy a —; klíma mindig változott, és giai törtéa társadalomnak reagálnia nések ve i ii 1.x e ix ' zettekaklikellett a valtozasra. maváito Wolfgang Behringer záshoz A mű elején megismerkedünk az éghajlat alapvető természettudományos fogalmaival, majd betekintést nyerünk az utóbbi tízezer év jelentősebb lehűlési-felmelegedési szakaszaiba és a napjainkban tapasztalható növekvő átlaghőmérsékletű periódusba. A tudományos elemzést művelődéstörténeti csemegék fűszerezik, kiderül, hogy a vikingek még „Zöld földnek" látták Grönlandot, volt idő, amikor még szőlő termett Oslóban, és megtudhatjuk, hogyan hatott a „kis jégkorszak" (14-19. század) éghajlat-ingadozása a festészetre, divattörténetre, zenére, irodalomra, vallásra. A prédikátorok akkoriban azt hirdették, hogy ha az emberek megváltoztatják viselkedésüket, enyhül majd Isten haragja, és jobb lesz az időjárás. A könyv végén a modern kor meleg periódusáról, az üvegházhatás felfedezéséről, a környezetvédelemről olvashatunk. „A klíma kultúrtörténete azt mutatja meg, hogy a klíma mindig változott, és a társadalomnak reagálnia kellett a változásra. Az apokaliptikus prognóWOLFGANG BEHRINGER A KLÍMA KULTÚRTÖRTÉNETE A JÉGKORSZAKTÓL A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSIG zisok soha nem vittek előre" - írja a szerző. A történészprofesszor izgalmas időutazása abban segít, hogy merjünk optimistán szembenézni korunk nagy kihívásával, a klímaváltozással. Mosonyi Helga könyvtáros x(D CD M CD •CD RADIOAKTÍV VÍZ A MECSEKBEN Nem csak a volt szovjet laktanyák, szocialista ipari üzemek hagytak maguk után jelentős szenynyezést: a mecseki uránbányászat „melléktermékét", radioaktív vizet rejtenek a mecseki zagytározók. A két éve lezárult rekultivációs beruházás-a zagytározók és a meddőhányók lefedése - mellett 2003 óta zajlik a vízmentesítés Kővágószőlős határában. A zagytereknél várhatóan 15-20, a vágatokból szivárgó víznél pedig 45-50 évig kell folytatni a tisztítást. Az állam évente 700800 millió forintot költ e célra. Amerika legsúlyosabb katasztrófájának nevezte az olajfúró platform felrobbanását a Mexikói-öbölben Barack Obama, az USA elnöke. Dr. Szanyi János egyetemi docens szerint a katasztrófák esélye nő, mert egyre nehezebben hozzáférhető telepekre tevődik át a kitermelés. A szennyezett terület azonban hamarabb megtisztul, ha vegyi anyagok helyett a természetre bízzuk a „munkát". Az olajfúró padozat sérült kútfejéből feltörő földgázt égeti el a Transocean társaság fúróhajója. FOTÓ: MTI Kis beszéd az ébredésről Hát ezt bizony sokféleképpen csináljuk. Illetve máris roszszul mondom. Mert az ébredést valószínűleg nem lehet csinálni, azt a vekker csinálja, a szomszéd nagylány dög kiskutyája, vagy a társunk csinálja, míg, vélem, az alvást lehet csinálni. Az alvásba belegyalogolhat szépen a lélek. Az ébredésben azonban van valami befolyásolhatatlan önkéntelenség. Egyeseknek fölpattan a szeme, és Grosics módjára már vetődnek is ki az ágyból, és rohannak bele a világba. Nem feltétlenül azért sietnek, kapkodnak, rakosgatnak, mert késésben vannak. Hanem mert azt érzik, hogy dolgozni kell, vagy legalábbis úgy kell tenni, mintha máris fontosak lennének. Mások meg lassan, szuszmákolva ébrednek, végiggondolják az álmaikat, amelyekben királynők, Anglia miniszterelnökei vagy a kecses mozgású, ámbátor csípőben kissé erős Mata Harik voltak, és nyújtózkodva, macskáskodva várják a rostos narancslevet, aztán pedig a kávét. A lassú, KÖRNYEZETSZENNYEZÉS FARKAS JUDIT Olajtól ragacsos szárnyú, haldokló madarak, elpusztult halak tömege, fókatetemek - sokkoló fotók járták be a világsajtót, miután 1989-ben zátonyra futott az amerikai Exxon Waldez tankhajó Alaszka partjainál. 41,6 millió liter olaj ömlött a tengerbe, helyrehozhatatlan károkat okozva az élővilágban. A part még ma, 21 év után sem tiszta. Miután azonban április 20-án felrobbant a Mexikói-öbölben a Deepwater Horizon mélytengeri olajfúró platform, Barack Obama amerikai elnök azt mondja: az amerikai történelem legsúlyosabb katasztrófája történt az öbölben. Több mint 22,7 millió liter olaj ömlött a tengerbe, mire a British Petroleum olajcég csütörtökön el tudta tömíteni a meghibásodott kitörésgátlót remélhetőleg véglegesen. Közben a nyersolaj több mint 80 kilométeres szakaszt szennyezett be Louisiana partjainál, a hatalmas olajfolt elérheti Texast és Floridát is - olajfogó gátakkal sem tudják megakadályozni a terjedését. A ragacsos, mérgező anyag eljutott az öböl partján fekvő lápvidékre, amely sok faj egyedeinek szolgál „bölcsődéül". Független tudósok szerint a növényzet felgyújtásával szabadulhatnak meg az állatokra veszélyes nyersolajtól. Egy másik megoldás lehet a szennyezett félalvásos ébredés nagyon jó dolog. Akik számára az alvás menekülés, nem akarnak fölébredni. ők nagyon elhúzzák a függönyt, kivételesen erős sötétet csinálnak, hogy tovább tartson az éjszaka. Van az ébredésnek egy szinte érthetetlen tulajdonsága, ami roppant kellemetlen is tud lenni. Arra gondolok, hogy amikor aludhatnál, mert van időd, mert szabad, mert megengedte neked a világ, mégis fölébredsz, még csak pirkad, és hiába forgotérség elárasztása, mondván: az ár majd kimossa az olajat. Dr. Szanyi János hidrogeológus, egyetemi docens úgy véli: a mexikói-öbölbeli katasztrófa egyrészt több biztonsági utasítás be nem tartásának köszönhető, másrészt a kitermelés nehezen hozzáférhető helyszínének. - Egyre problémásabb helyszínekre terelődik át a kutatás és a kitermelés, mivel a partoktól távolabbi „mély" lelőhelyek lettek a kutatás súlypontjai. A sok rosszban azonban van valami jó is: sokkal körültekintőbbé és megfontoltabbá válik ezen helyek kijelölése, engedélyezése, és a biztonsági intézkedések is szigorodhatnak - vetítette előre a szakember. Az Exxon Waldez tankhajó katasztrófája után is szigorították a szállítási és hajózási előírásokat. Persze nem kell a világ másik végére mennünk, ha környezeti katasztrófáról van szó: 2000. január 30-án az aranymosással foglalkozó romániai, nagybányai Aurul bányaipari vállalat zagytározójából 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémlódsz, hiába keresed azt a testi helyzetet, amely visszasegíthet az alvás jótékony birodalmába, nem, nem találod, így se jó, és úgy se jó, a gondolatok már zakatolnak, jönnek-mennek az agyban, mint a csípős vöröshangyák, így hát végül csak föltápászkodsz, és szomorúan bámulod az ablakból a hajnal szürkületében ázó várost. Máskor pedig még úgy tudnál aludni! De nem, nem lehet, mert utazol, mert korai munka vár rád, vagy mert csak. Ilyenkor bezzeg olyan nehéz fölkelni, ólomból vagy, vasból vagy, csupa kelletlenségből vagy. Akadnak az ébredésnek tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, onnan a Szamosba, majd a Tiszába. Az Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból nyerte ki az aranyat és ezüstöt ciános kioldással. A veszélyes technológiát Európában csak Romániában, Svédországban és Finnországban engedélyezik. Az ülepítőmedencét határoló földgát szakadt át: 12 nap alatt vonult le a szennyeződés, több mint ezer tonna döglött halat hagyott maga után. Az cianidos technológia azóta is fenyegeti az élővilágot. Magyarország felszíni vizeinek ugyanis 95 százaléka érkezik külföldről, csak Romániából 9 folyó. Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amelyről máig nem született döntés. A Fővárosi Bíróság 2006-ban kimondta, hogy az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség, ám a cég továbbra is „ciánozik" - bár állítja, jelentős fejlesztéseket végzett, hogy csökkentse a baleseti kockázatokat. A közelmúltban történt azonban előrelépés a technológia megszüntetésének ügyében. Az Európai Parlament elfogadta az állásfoglalást, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák betiltását az Európai Unióban - még 2011 vége előtt. Ez az egyetlen biztonságos kellemes pillanatai. Jó, a kismadarak hamar kezdik az ordítozást, de azért néha nem rossz, hogy félálomban hallod őket. Vagy az eső kopogása, hogy már dalolgat az ereszcsatorna, erre ébredsz, és ez nem rossz. Aztán egyszerre csak döndül az ég, mert az egyik angyal, akit az Űr valami malackodásért alaposan leteremtett, sértettségében bevág egy égi ajtót. De a legszebb az, amikor arra ébredünk, hogy éjszaka, míg sürögtek-forogtak az álmok, és a horkolások szimfóniái óvatosan remegtették a bajnoki érmek vitrines szekrényét, fehérbe borult a kert, az utca, a kapuban álló módja a vízkészletek és az ökorendszerek védelmének, érveltek a betiltást kezdeményezők, köztük Áder János és Tabajdi Csaba magyarországi, és Tőkés László romániai EP-képviselő. Mennyire fenyeget a veszély, hogy a betiltásig ismét óriási katasztrófa éri folyóvizeinket? tettük fel a kérdést Szanyi Jánosnak, aki úgy látja: az emberi hibák száma csökkent. Ám az egyre szélsőségesebb időjárás, a csapadékvíz egyenetlen eloszlása váratlan vészhelyzeteket eredményezhet. A végleges megoldás tehát mindenképpen az lenne, ha környezetbarátabb technológiákat használnának fel az érc előkészítésére. - A tudósokat is meglepte, milyen gyorsan regenerálódott a folyó - említette a ciánkatasztrófa kapcsán a szakember: pedig nem igazán volt eszköz, amellyel a tisztulást siettethették volna: a vízi élővilág 95 százaléka három-négy éven belül megjelent a Tiszában és a Szamosban. Szanyi János úgy véli, a mexikói-öbölbeli szennyeződés eltávolítását sem vegyszerekkel kell megoldani. - Az Exxon Waldez zátonyra futása után a szakemberek meglepő módon azt tapasztalták, hogy azokon a területeken, amelyeket az ember próbált megtisztítani, tovább maradt meg a szennyeződés, mint ott, ahol hagyták regenerálódni a természetet magyarázta. - Léteznek ugyanis olyan baktériumok, amelyek képesek lebontani az olajat, és elszaporodnak egy egy szennyezés után. Ha az ember mesterséges anyagokkal avatkozik a folyamatba, gátolhatja ezen baktériumok elszaporodását. Persze nyilvánvaló, hogy ha nagy vastagságban borítja olaj a tengervizet, azt le kell szűrni. szomszéd bácsi, mert lehullt a hó. Néha pedig úgy ébred az ember, hogy azt se tudja, hol a csodában van. Felül, néz, gondolkodik. Nincs is rajta pizsama, hoppá. Vagy ismeretlen pizsama van rajta. Vagy semmi sincsen rajta. Ja, hát itt vagyok, nem otthon, egy másik helyen, egy másik kontinensen. És tapogat, mert hirtelen megérzi, hogy nincs egyedül, és tényleg. És az a másik is ébred, és néznek egymásra döbbenten, hogy te atya világ, mi történt az este, az éjszaka, és most mi lesz. Hát az lesz, hogy esetleg be kell mutatkozni. Szív Ernő Küzdelem az olaj ellen. Először beton-acél olajfogó kamrával próbálták megakadályozni az olaj kiömlését a Mexikói-öbölben, ám a szerkezet tetejét kristályos hidrát zárta el, ami a 3-4 fokos hőmérséklet és a nagy nyomás miatt a gázokból és a vízből keletkezett: nem tudták kiszivattyúzni az olajat. 3-féle robotot is bevetettek, végül nehéziszapot fecskendeznek a sérült kitörésgátló szerkezetbe, a víznél kétszer nagyobb sűrűségű fúrófolyadékkal megállították a feltörő kőolaj és földgáz áramlását, majd cementet pumpáltak a szerkezetbe, hogy véglegesen eltömítsék.