Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

í KIS SZEGEDI SAJTÓTÖRTÉNET 2010. MÁJUS 22., SZOMBAT A Kis Világtól = a Friss Hírekig friss &r A mai újságíró és újságot olvasó számára is tanulságos a helyi sajtó kialakulásának története. Lengyel András gondolkodástörténész „Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez cimű kötete alapján adunk összefoglalót - a kezdetektől a Délmagyarország 1910-es indulásáig. im. r* r*| ^ * *11 k< íjft. hxpi 9x8 Eíöfi«ffési Rjthilí SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Az első szegedi lapkezdemény megjelenése 1844-re tehető: a Kis Világ című, könyvformátumú heti szemléből sajnos nem maradt fenn példány. ALFÖLDI CSATÁK. A gyors és folyamatos helyi hírszolgáltatás iránti igény az 1848/49-es szabadságharc idején alakult ki Szegeden. Ekkor több lapkísérlet is indult: 1848 augusztusa és decembere között Alföldi Csaták címmel hadi eseményekről beszámoló katonaújság jelent meg; 1849 januárjától áprilisáig az első igazi szegedi lapot, a Tiszavidéki Újságot olvashatták hetente kétszer, szerdán és szombaton a város polgárai. 1849. május 2-án jelent meg először Tóth Mihály főbíró lapja, az ugyancsak kérészéletű Szegedi Hírlap, amely július 30-áig hetente kétszer tájékoztatta az olvasókat. A helyi „újságírók" mellett Táncsics Mihály is szerzője volt. A szabadságharc bukása visszavetette a szegedi sajtót, helyi lapról jó ideig szó sem lehetett. A hírszolgáltatás az országos lapokban megjelenő sajtólevelezők híradásaira szűkült le. A város főrabbija, Löw Lipót 1858-tól német nyelven Ben Chananja címmel zsidó felekezeti folyóiratot adott ki. EGY LAP - ÖTSZÁZ ELŐFIZETŐ. Burger Zsigmond kezdeményezésére 1859-ben indult meg az első, tartósan és folyamatosan megjelenő helyi lap, a Szegedi Híradó. Több mint fél évszázadon keresztül tudósított a város életéről, amelynek nem csupán tükre, de szervezője és motorja is lett. A kezdeti nehézségeken túljutva a lapnak 1860 második felében 313 helybeli és 167 vidéki előfizetője volt - ők biztosították a megjelenését. A munkatársak között találjuk a kor irodalmi életének olyan neves alakjait is, mint Szász Károly és Tompa Mihály; a lap ekkor még retorikusán érvelő, inkább eszmehirdető, mint hírszolgáltató újság volt, ugyanakkor a szegedi közügyek megbeszélésének elsőrendű fóruma. A konkurencia megjelenése és a nemzetközi Figyelmet keltő 1879-es nagyárvíz tragédiája '•ÍM* < tj is hozzájárult, hogy a Szegedi Híradó 1879. július l-jén - szakítva a heti háromszori megjelenéssel - napilappá vált. SAJTÓPIAC ÉS POLITIKA. Az 1860-as évektől egyre bővült a szegedi sajtópiac, többen kísérleteztek - többnyire csekély eredménnyel - lapindítással. A Szegedi Néplap, a Szegedi Lapok, a Szegedi Közlöny és az Alföldi Iparlap sem bírta sokáig. 1878. július 28-án született meg az első napilapként indult helyi újság, a Szegedi Napló, amely a következő évtizedekben a város vezető lapjává vált. Ezzel Szegednek két, egymással versenyző napilapja lett, és a helyi sajtópiac politikailag is tagolódott. Míg a Szegedi Híradó a maga konzervatív szabadelvűségével a kormány támogatójának számított, a Szegedi Napló nyíltan és tudatosan ellenzéki lapként jelent meg, s a politikai és társadalmi kritika képviselőjének pozíciójában léphetett föl olvasói előtt. Ráadásul a Napló újító kedvű, tőkeerős újságnak bizonyult, kiadó-tulajdonosának, Eisenstadter (Enyedi) Lukácsnak volt hozzá elég pénze és kitartása, munkatársainak pedig zsurnalisztikái újító kedve, hogy alkalmazkodjon a gyorsuló életritmusú város új, polgáriasabb igényeihez. INFORMÁCIÓT AZ OLVASÓNAK! A kezdetben 350 előfizetővel rendelkező lap alkalmazkodott a modern újságolvasóhoz is: irodalmias-retorikus eszmehirdetés helyett fokozatosan a sokrétű, tárgyias, korszerű információszolgáltatást állította középpontba. Legnépszerűbb szerzője az egyéni hangon megszólaló fiatal Mikszáth Kálmán volt, akinek hírnevét különösen tárcái, irodalmi riportjai alapozták meg. Lengyel András gondolkodástörténész kötetében kiemeli Békefi Antal munkásságát, aki 1881-től a Szegedi Napló legfőbb zsurnalisztikái megújítója lett; neki is köszönhető, hogy megjelent, majd általánossá vált a lapban a modern riport. A Szegedi Napló munkatársa volt hosszabb-rövidebb ideig Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Gárdonyi Géza, Thury Zoltán, Tömörkény István, majd Móra Ferenc is. Az első világháborúig tartó időszak vezető szegedi újságja a Napló maradt, amely 1896-ban Engel Lajos tulajdonába került, aki komoly pénzeket fektetett a lapba, modern sajtókomplexummá tette. SZENZÁCIÓ ÉS NÉPLAP. 1890 má jusában indult a Szegedi Friss Újság, amely - rövid, szenzációként tálalt igénytelenebb híranyagával - 1944-ig talpon tudott maradni a helyi sajtópiacon. Jelentősége abban állt, hogy a közönség legszélesebb rétegét célozta meg, általa a szegedi tanyavilág lakói is újságolvasóvá váltak. 1902 márciusától jelent meg az első helyi bulvárlap, a Szeged és Vidéke, amelynek példányszáma az induló 2000-ről 1914-re már 5400-ra emelkedett. A választékot gazdagította, és a város politikai, közéleti viszonyainak tagoltságát is jelezte az 1909 májusától 1926-ig megjelenő „agilis néplap", a Friss Hírek. Ebben a közegben indult 1910. május 22-én a leghosszabb életű szegedi napilap, a most 100 esztendős Délmagyarország, amely nem csupán a város, hanem ahogy neve is jelezte - az egész régió lapja kívánt lenni. mhhmm A Porsche Szeged márkakereskedés és szerviz • • • • • • mm ^^ S köszönti a 100 eves Délmagyarországot! Audi Haszonjárművek Weltautp Használt autók garanciával'""' Szerviz PORSCHE in'i'er autó huncíaria HIVATÁSUNK I 1 AUTÓ m5 Buda Pest Tatabánya Győr www.porschem5.huwww.porschebuda.huwww.porschepest.huwww.porschetatobanya.huwww.porschegyor.hu Szeged 6724 Szeged, Sárosiu. 11. Tel.: 62/549-400 Fax: 62/549403 www.porscheszeged.hu Porsche Centrum Budapest www.porsche.hu