Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

IRODALMI SÉTA 5 Imagyarország szerkesztőségei és nyomdái Szegeden 1. Korona (ma Hajnóczy) utca IS. 2. Kárász utca 9. 3. Petőfi Sándor sugárút 1. 4. Boldogasszony sgt. 4. 5. Kölcsey utca 6. 6. Deák Ferenc utca 2. 7. Dugonics tér 11. 8. Aradi (ma Victor Hugó) utca 8. 9. Löw Lipót (ma Bolyai János) utca 19. 10. Somogyi utca 22. 11. Oroszlán utca 6. 12. Kálvária utca (ma Kálvária sugárút) 14. 13. Rudolf (ma Roosevelt) tér 6. 14. Kölcsey utca 10. 15. Kárász utca 1-3. 16. Kárász utca 2. 17. Kárász utca 6. 18. Lenin (ma Kárász) utca 11. 19. Klauzál tér 3. 20. Klauzál tér 2. 21. Móra Ferenc (később Sztálin, aztán Magyar tanácsköztársaság útja, ma Stefánia) sétány 10. 22. Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 23. Kálvária sgt. 67. 24. Szabadkai út 20. 25. jókaiu.4. Irodalmi séta a Délmagyarral A belvárosban, de bérleményből bérleménybe vándorolt minden szegedi lap szerkesztősége. A Délmagyarország születése idején például a Szeged és Vidéke redakciója a Kálvária sugárút elején, a Szegedi Naplóé pedig a Dugonics téren, a mostani katolikus házban rendezkedett be. A Délmagyarország szerkesztőségének, a kiadóhivatalnak és a nyomdának helyet adó épületek sorát Apró Ferenc helytörténésszel jártuk sorra. SZEGED ÚjSZÁSZI ILONA - A Délmagyarország első szerkesztősége a Korona (ma Hajnóczy) utcában, az új Bokor-palotában, az öt-hat ablakos részen, elsősorban a földszinten lehetett. A Valéria térről készült korabeli képeslapon a Pick Mór és Tóbiás László tervei alapján készült Bokor-palota, az újszerű lábasház két épületrészét összekötő, úgynevezett nyaktagon nagyitóval kivehető a fölirat: Délmagyarország - mutatja Apró Ferenc helytörténész. A következő állomás -1912 szeptemberében - a Kárász utca 9.: a nyomdász Vámay-ház. Ez ma az Átrium-udvar háza. Várnay Lipót (1850-1905) építtette, a nyomdát a fia, Dezső átvette. Később, az államosítást követően, amikor Szegeden egyetlen nyomda működött, ezt a Várnay-házat összekötötték a volt Bajcsy-Zsilinszky utcai, a mai Fekete Sas utcai épülettel. 1959-től az úgynevezett dobozépület földszintjén nyomták a Délmagyart. Emléktábla A jókai utca 4. számú házat emléktábla jelöli. Ez Hunyadi-Vass Gergely ügyvéd háza, amelyen 1969. november 19-én helyezték el az emléktáblát; ennek felirata pontatlan, hiszen valójában nem ez a Délmagyarország első szerkesztősége, ellenben 1944 áprilisában ott dolgoztak az újságírók. - Jókai egyik legjobb barátjának, Keméndy Nándornak a háza a Petőfi Sándor sugárút 1. szám alatt állt, de a számozása ma Tisza Lajos 77. anekdotázik Apró Ferenc. Ma már nem áll az a Boldogaszszony sugárút 4. számú épület, ahova 1919-ben a szerkesztőség és a kiadóhivatal költözött. A ház(ak) helyén a DEMKE-palota (ma a szegedi egyetem Irinyi-épülete) magasodik. - Legendás hely a Próféta Szálló, a Kölcsey utca 6., amelynek néhány emeleti szobáját (nagyjából a mostani óra-ékszer bolt fölött) foglalhatta el 1920 augusztusában a szerkesztőség! Sok nevezetes személyiség sörözött a Kárász és a Kölcsey utca sarkán álló épület, az egykori Próféta árnyas udvarán! - mesél a helytörténész. A Forbáth-Müller-palotában, a Dugonics tér 11. szám alatt lakott 1925 májusától a szerkesztőség. Forbáth Leo orvos építtette, a népes Müller család - köztük borkereskedő és ügyvéd is - belakta. A szerkesztőség feltehetőleg a földszintet kapta meg, azt a részt, ahol később étterem, a közelmúltban bizományi áruház működött. - A kiadóhivatal 1926-tól az Aradi ma Victor Hugó - utca 8. szám alá költözött, de ma nem találni ilyen számozást - magyaráz a helytörténész. Négy épület áll egymás mellett: az Egressy-, a Varga- és a Juránovics-ház, illetve az egykori Európa Szálló, ma az áramszolgáltató székháza. Az 1926-tól korszerű, gépszedést IRODALMI SÉTAis alkalmazó nyomda a Löw Lipót (ma Bolyai) utca 19. nem túl jellegzetes házába költözött. A szomszéd, díszesebb épületet Szarnék Adolf ecetgyáros építtette, aztán a papírüzlettel foglalkozó Bartosé lett. A népes Bartos család tagja volt például Gyula, az első szegedi születésű Kossuth-dijas színész; Liliben pedig Janikovszky (eredendően Kucses) Éva irónő anyját tisztelhetjük. A három utcára néző Hoffer-Bagáry-féle ház, a Somogyi utca 22. első emeletén 1928 augusztusától rendezkedett be a Délmagyar. - Nincsenek házszámok, ezért nehéz azonosítani az Oroszlán utca 6.-ot, de a 4. számú bérház évszázada áll. Ezért tudható: a két utcára szóló, Kiss Dávid-féle nyári kúriában lehetett 1938-tól a szerkesztőség. A ma ott műForrás: DM/DVgyűjtés ködő pub és a műemléki felügyelőség miatt talán sokan fel tudják idézni magukban a Dávid-csillagos épület szépségét - segít az azonosításban Apró Ferenc. - A 20-as, 30-as években az Elefánt-kávéházat találtuk volna ott. A tulajdonos Elefánt Jakab, akinek veje: Gábor Arnold újságíró. A Rudolf (Roosevelt) tér 6. valószínűleg a Victor Hugó és a Híd utca sarki Habermann-féle lakás lehetett. A Kölcsey utca 10. ma is áll: Jancsó és Móra is lakott ott, 1941 augusztusától pedig az újságírók otthona. A Kiss Dávid-féle ház Kárász utcai oldala lehetett az 1-3. szám alatti redakció. A túlsó oldal, a 2. számú pedig az Aigner-ház. A Kárász utca 6., a Gál-Madár-ház a Klauzál tér és a Kárász utca sarkán áll, ahol ma az A Cappella árusítja az édességeket. - Ablaka György nyomdáját az akkori Kálvária utca 14. alatt, 8-10 éves koromban láttam, ahogy nagyapámékhoz mentem: mindig benéztem az ablakon, zakatoltak a gépek a Kálvária sugárút és a Jósika utca délkeleti sarkán, a mai fitneszterem helyén. A következő Kárász utcai helyszín az árvíz előtti Tallián-ház. A Klauzál tér 2., a Virág cukrászda mellett; a 3. pedig ma a Volksbank. A Stefánián az ügyészség foglalta el azt a palotát, amelyet 1956-tól sajtóházként emlegettek a szegediek. A város külső kerületébe először a Délmagyarország nyomdája került: a Kálvária sugárúti csarnokba. Aztán a régió lapját gondozó kiadó és a tulajdonos megépítette saját tulajdonú, modern sajtóházát a nyomdával -+• a Szabadkai út 20. szám alatt. DM-GRAFIKA NOVETEX MATRAC BIOMANUFAKTÚRA W*yA | ü iT»1 piypf •xSg&yTM nty® Ír