Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? Metrót, szerelemvasutat, óriáskereket és interaktív szökőkutat is álmodtak Szegedre azok a 10-14 éves gyerekek, akik indultak Az én városom - Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? címmel meghirdetett pályázaton. Sokaknak szárnyalt a fantáziája, de akadtak egészen gyakorlatias ötletek is. így például volt, aki azt javasolta, tíz-húsz év múlva tovább tartson a zöld a gyalogátkelőhelyeken, hogy az öreg nénik is kényelmesen átérjenek az úttesten. SZEGED SZABÓ C SZILÁRD „Születésem óta itt élek, ebben a mindig színes nagyvárosban. Szeretek itt lenni. Ha sétálok a Tisza partján, s a töltésen végigbiciklizek, vagy futok, mindig eszembe jutnak gyermekkorom szép pillanatai" - ezzel a megmosolyogtatóan kedves felütéssel kezdte dolgozatát Csizmadia Vanda, a Tisza-parti Általános Iskola nyolcadikosa, aki 39 diáktársával együtt indult a Gregor József Általános Iskola által újszegedi gyerekeknek kiírt az Én városom - Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? című pályázatán. NAPELEMEK A BAJAI ÚT MENTÉN A 10-14 éves gyermekek pályamunkáiban központi szerepet kapott a Tisza és a környezetvédelem. Van, aki a töltést sétálóutcává alakítaná át, más a rakparton, a betongát helyén éttermeket, cukrászdákat hozna létre. Péter Dániel olyan szabad strandot álmodott Szegedre, mint a csongrádi Körös-torok, csak ő még extrákkal, például wakeboardpályával és kisebb vízi csúszdával is felszerelné a helyet. „Egy mesterséges tavat hoznék létre - írja a hetedikes Adányi Gergő -, ahol egy kis részen lehetne horgászni, és a másik részén fürdeni a halakkal. Mindenféle halat betelepítenék, ami érdekes, szép, és persze nem veszélyes." Füle Fruzsina jobban kihasználná a megújuló energiákat, de azt nem írja, hogyan tenné ezt. Az ötödikes Kurucsai András recepttel szolgál: „Mivel Szegeden sokat süt a nap, én több száz óriásnapelemet helyeznék el a Bajai és a Szabadkai út mellett." László Klaudia több fát ültetne, és kitiltaná a belvárosból a gépjárműforgalmat. És akkor már itt is vagyunk a következő nagy témánál, a közlekedésnél. EGYMÁSON HEMPERGŐ SZERELMESEK „Egy megszépült helyet látok magam előtt. A régi buszok már nem járnak, mindegyik új. A villamosok és a trolibuszok továbbra is futnak a pályájukon, talán még az utak is egyenesebbek" - írja Bárány Bettina. A gyermekek közül többen alul- és felüljárókkal bővítenék a városi úthálózatot, mert így szerintük biztonságosabb lenne a közlekedés. Volt, aki egészen gyakorlatias ötlettel szolgált: tíz-húsz év múlva tartson tovább a zöld a gyalogátkelőhelyeken, hogy az öreg nénik is kényelmesen át tudjanak menni az úttesten. Deák Dénes és Kocsis Dávid metró építésével gyorsítaná a városi, sőt kistérségi közlekedést, így a Széchenyi térről akár Deszkig vagy Sándorfalváig is el lehetne menni a földalatti vasúttal. S ha már vasút, jóléti intézkedésként többen a budapestinél is nagyobb vidámparkot építenének Szegeden. A mi angolparkunkban Adányi Gergő szerelemvasutat is létrehozna. „De nem akármilyen vasút lenne ez. Direkt úgy menne a vasút, hogy a szerelmesek egymásra dőljenek." Az ötödikes Tábith Zsófia képzeletben 2030. május 21-én tesz sétát Szegeden, amikor is a turistákat már emeletes városnéző buszok szállítják, a múzeum előtt interaktív szökőkút, a vidámparkban pedig a SzegedEye névre keresztelt hatalmas óriáskerék áll. JÓ REGGELT. KEDVES ÓRÁM! És a végére egy nagyon futurisztikus elképzelés Adányi Gergőtől, aki olyan ébresztőórát fejlesztene ki, ami csak akkor hagyja abba az ébresztést, ha az ember feláll, és a szemét kinyitva jó reggelt kíván neki. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola hetedikes diákja a közbiztonságért is tenne az általa kitalált kártyazáras ajtóval, ami csak akkor nyílna ki, ha az ember felmutatja a kártyát, de „ha azt elveszíti, akkor hangazonosítást kér. Ha a hangazonosítás megfelel, akkor egy biztonsági kérdést tesz fel, amire csak egy válasz van. Ha nem jó a válasz, kihívja a rendőrséget". A pályázat eredménye. Az én városom - Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? című pályázat eredménye. Az 5-6. osztályosok kategóriájában: 1. Kurucsai András, 2. (megosztva) Tábith Zsófia és Mészáros Angéla (mindhárom Vörösmarty Mihály Általános Iskola), a 7-8. osztályosok kategóriájában: 1. Adányi Gergő (Vörösmarty Mihály Általános Iskola), 2. Tóth Zita (Tisza-parti Általános Iskola), 3. Imrényi Dániel (Gregor József Általános Iskola). Különdíjat kapott: Laczkó Rózsa (Tisza-parti Általános Iskola). minden idők legszenzációsabb művét, a repülőgépet". A Délmagyarország tudósításából kiderül: Szeged a harmadik magyar város, „amelynek levegőjét a La Manche-csatorna felett győzedelmeskedő, büszke Bleriot-típus átszeli". Felemelő volt a város kulturális pezsgése is: Blaha Lujzát a szegedi színházban Csepreghy Ferenc Piros bugyellárisában láthatta a publikum. Ebben az esztendőben a teátrum társulatának tagja bizonyos Blaskó Béla Ferenc Dezső. A mai Romániában született, Lugosi Bélaként világhírűvé vált színész itt még csak bontogatta szárnyait - amelyeket Drakulaként terjesztett ki a filmvásznon, az Universal filmstúdió 1931-es, azonos című film főszerepében. 1910. november 10-én rendezték Bartók Béla első szegedi koncertjét. Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel Európa-szerte sikeres hangverTisza Szálló. A nagy múltú, neoreneszánsz Tisza Szálló 1885-ben épült fel Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Hivatalosan 1886. január 23-án nyitotta meg kapuit, így a hotel immár több mint száz éve a szegedi társasági élet egyik központja. Nevét Tisza Kálmán 10 éves miniszterelnökségének tiszteletére kapta. A szálloda történetében a kultúra is fontos szerepet játszott: dísztermében, a szegedi zenei élet központjában rendszeresen rendeztek bálokat, koncerteket, ahol zongorajátékával Bartók Béla többször is tapsra ragadtatta a közönséget. Ungár-Mayer-palota. A Magyar Ede tervei alapján készült épületet 1910-ben emelték. Szegeden e lakóház építésénél alkalmaztak először vasbetont, amelynek statikai számításait Zielinski Szilárd végezte. A szecesszió és eklektika stílusjegyeinek kavalkádja olyan látványt nyújt, amelyet bárki megcsodálhat. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is gyakran megfordult. Ml TÖRTÉNT SZEGEDEN 1910-BEN? Mikszáth beköszönt, Bartók megadta a hangot 99 1910 VII. Edward halála után a brit trón V. Györgyre száU, miközben létrejön a Dél-afrikai Unió, Cook kapitány pedig eléri az Északi-sarkot. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó választását rendezik, és megnyílik a Pélmonostor-Villány-Siklós vasútvonal. Svédországban bevezetik az általános választójogot, az Orosz Balett Párizsban bemutatja Igor Sztravinszkij A tűzmadár című balettjét, forradalmasítva a klasszikus balettet. Megszületik Major Tamás színész, Karády Katalin színésznő, Gerevich Aladár hétszeres olimpiai és harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, valamint lacques-Yves Cousteau franaa tengerkutató. Mikszáth Kálmán száz évvel ezelőtt, 1910. május 28-án hunyt el Budapesten. Az elegáns Tisza Szálló hallja a századelőn. 1910-ben építették a Kárász utca sarkán álló Ungár-Mayer-palotát, amelynek alagsorában működött a Corso kávéház. Drakula és Blaha Lujza a szegedi színház színpadán szerepelt, Cook kapitány elérte az Északi-sarkot, miközben a Kárász utcán épült az Ungár-Mayer-ház - és megszületett a Délmagyarország. Mi történt a Tisza-parton és a világban 1910-ben? senysorozatot produkáltak Beethoven, Brahms, Chopin műveiből, de Bartók zeneszerzőként is bemutatkozott a Tisza-parton: az Este a székelyeknél és a Két román tánc a Tisza Szálló hangversenytermében nagy sikert aratott. A városba látogatott márciusban gróf Tisza István, a Nemzeti Munkapárt alapítója - a júniusi országgyűlésiképviselő-választáson diadalmaskodott is. Nem csak a párt izmosodott abban az esztendőben: a belügyminiszter jóváhagyta a Szegedi Munkás Testedző Egyesület alapszabályát. Földben és égben is képviseltette magát Szeged: a Széchenyi-téri Vásárhelyi-szobor körül talált emberi leleteket Tömörkény István vette górcső alá - a fentiek jóindulatát pedig a helyi polgárok az újszegedi Szent Erzsébet-templom építésével igyekeztek elnyerni. A liget szélén Paulovits Márton javaslatára emeltek neogótikus templomot, 30 méteres toronnyal - november 19-én, Erzsébet napján szentelték fel. Magyar Ede pedig tovább munkálkodott a város arculatát ma is meghatározó, mediterrán stílusjegyű épületein: ebben az évben kezdődött a Tisza Lajos körút 37. szám alatti Református Palota (1910-1912) és a Kárász utcai Ungár-Mayer-ház (1910-1911) építése is. NOSZTALGIA R. TÓTH GÁBOR „Halló, itt Mikszáth Kálmán" - köszöntötte a legendás író a zsurnalisztát, s rajta keresztül az olvasókat a Délmagyarország első számának címlapján 1910. május 22-én. Talán megbocsátható elfogultság, hogy lapunk számára ez az esztendő legfontosabb eseménye de mi történt még ebben az évben Szegeden? Az új lap rögtön szenzációs rendezvényhez adta támogatását: a Tisza-parti város lakosai - ekkortájt 118 ezren voltak - „francia aviatikusoknak" tapsolhattak május 29-én, vasárnap. A szegedi repülőnapra két kiváló francia pilóta, Montigny gróf és Croquet mérnök látogatott el, hogy bemutassák a „XX. század legnagyobb technikai vívmányát,