Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-13 / 110. szám

6 MAKÓ ÉS TÉRSÉGE 2010. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK MAKÓI kistérség: Apátfalva, Ambrózfalva, Csanádal­berti, Csanádpalota, Ferencszállás. Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó. Maroslele, Nagyér, Nagylak. Óföldeák, Pitvaros HÍREK járdafelújítás, füves edzőpálya MAKÓ. Tavaly 143 millió fo­rintból épültek új járdák Ma­kón, idén két forrásból is nyert pénzt a város a munka folytatására. Az önkormány­zati minisztérium pályázatán nyert 30,9 millióból a Marti­novics, a Tompa, az Almási, a Kökény, a Rákóczi és a Gőz­malom utcán újul meg a jár­da. A TEKI-nél nyert pályázat segítségével 121 millióból 6 és fél kilométer hosszan épül gyalogút, részben a közcélú foglalkoztatott munkások részvételével. Az érintett ut­cák: Wesselényi, Perczel, Ber­zsenyi, Nagycsillag, Szikszai, Szegfű, Szigethy, Vasvári, Kölcsey, Ibolya, Lehel, Szent­háromság, Platán, Murányi, Megyeház, Almási, Szép, Al­kotmány, Tulipán, Rákóczi, Mátyás. - Az önkormányzat cége, a Makói Kommunális Nonprofit Kft. nyerte el az új füves lab­darúgópálya építésére kiírt közbeszerzést. A II. ütem megvalósítására 37 millió 440 ezer forintot költ a vá­ros, a munka az Erdei Ferenc téri Sportcentrum Kelemen László utcával határos terüle­tén zajlik. A 105 méter hosz­szú és 68 méter széles terü­letet 50 centiméter magas­ságban feltöltik, drénrend­szert alakítanak ki a vízelve­zetésre, és egy 24 fejes ön­tözőt, majd jön a gyepsző­nyeg és a kerítés. A pályaépí­tés befejezésének határideje május 31. Buszvárót, díszkutat avatnak MAROSLELE. A felújított mű­velődési ház előtti buszvárót és teret, illetve a teret ékesítő szökőkutat avatják fel szom­bat délután fél 5-kor. A teret Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Szövetségpárt elnöke, országgyűlési képviselő és Martonosi György polgármes­ter adja át. Kőrist és égert ültetnek NAGYLAK. Folytatódik a köz­ség fásítása, miután két éve hárs- és kőrisligetet telepítet­tek, tavaly pedig pótolták a ki­pusztult fákat, és a leendő kistemplom környékét is beül­tették kőriscsemetékkel. A Csemete Természetvédelmi Egyesület segítségével most újabb 150 nemesített magyar kőrissel és 150 égerfával lesz gazdagabb a falu. Az idei, ké­ső őszi ültetés alkalmával az utcák azon részeit szeretné beültetni az önkormányzat, ahol jelenleg nincs fa, illetve ott, ahol a lakók az elörege­dett gyümölcsfákat szeretnék helyettesíteni. FELADTAK A LECKET A FALFIRKALOK A NYUGDÍJASOK TARSASHAZANAK Egyre jobban gyűlölik Budaházyt Saját pénzéből kell eltüntetnie a zömmel nyugdíjasok lakta makói főutcái tömbháznak a „Szabadságot Budaházynak!" feliratot a homlokzatról. A kö­zös képviselő - a Munkáspárt 2006 városi elnöke - ment vol­na a biztosítóhoz, és egy rend­őrségi igazolásra várt. A bizto­sító azonban nem fog fizetni. MAKÓ BAKOS ANDRÁS Idén februárban valaki fekete festékszóróval két makói tömbházra is fölírta, hogy „Szabadságot Budaházynak!". A Szegedi utca 1-3. és a Szé­chenyi tér 2. szám alatti épület egymás mellett áll, a város legforgalmasabb részén, a 43-as főút mellett. Ilyen felirat máshová is került: Szegeden például a városi rendőrkapi­tányság falára. Onnan eltün­tették, a két makói házon azonban még most is ott áll a terrorcselekmény előkészíté­sével gyanúsított, tavaly júni­us 17-e óta előzetes letartózta­tásban ülő aktivista neve. - Aki végigmegy a várost keresztülszelő nemzetközi úton, láthatja, mi van ideírva. Ez nagy szégyen - mondja Bo­ros János, aki a Szegedi utca 1-3. közös képviselője, más­különben pedig a Munkáspárt 2006 megbízott városi elnöke. ról. Ám azóta csak egy határo­zatot kapott, amely arról tájé­koztat, hogy a nyomozást meg­szüntették, mert a tettes kilétét nem sikerült megállapítani. - A lakástulajdonosok 80 százaléka nyugdíjas, bár nyil­ván ki tudnánk fizetni a közös „Aki végigmegy a vá­rost keresztiitszelő nemzetközi úton, lát­hatja, mi van ideírva. Ez nagy szégyen." Boros János A felirat február óta virít a falon. A ház lakói egyre mérgesebbek. A SZERZŐ FELVÉTELE A tisztségviselőnek megvan a véleménye Budaházy György­ről, és azokról is, akik így kö­vetelnek neki szabadságot, de Csak méreg Néhány száz méterrel odébb egyébként, a Lordok háza föld­szintjén egy üvegezett kirakat­ban plakát érvel Budaházy sza­badon bocsátása ellen, és az ötvenes éveket emlegeti. ezt nem részletezte. Amikor észrevette a feliratokat, beje­lentést tett a rendőrségen, és értesítette egy mesterember is­merősét, megkérve: mérje föl, mibe kerül a felirat levakarása. - Az a gond, hogy fröccsentett kőporral vakolt falról csak úgy lehet viszonylag normálisan eltüntetni, ha azon a darabon egy vonalban leverik, és újból csinálják az egészet. A mester azt mondta, 150 ezer forintba kerül - mondja Boros János. NINCS VEZETEKES IVOVIZ ES GAZ, DE A CSEND KARPOTOLJA A LAKOKAT A nyugalom apró szigete A közigazgatásilag Magyarcsanádhoz tartozó, a falutól mintegy 4-5 kilométerre lévő Bökényben nincs vezetékes ivóvíz, se föld­gáz, de úgy tűnik, ez nem hiányzik senkinek. Az egyetlen, Ma­ros-töltés lábánál futó utcából, 22 házból álló mikrotelepülésen páratlan a nyugalom, a csend - sokan ezért telepednek meg itt. MAGYARCSANÁD-BÖKÉNY SZABÓ IMRE Páratlan a csend, a nyugalom és a biztonság - többek között ezzel indokolta a Bökényben 16 esztendeje élő Tóvizi Tibor, miért költözött ide Apátfalvá­ról, ahol eladta korábbi házát. Takaros újat épített, itt él egyedül. Egyébként éppen munkanélküli, korábban fűtő és karbantartó volt az apátfal­vi iskolában. - Nem hiányzik semmi. Fúrt kutam van, fával fűtök, de amikor szó volt a közművesítésről, a legtöbben azt mondták, nem kell se a ve­zetékes ivóvíz, se a földgáz. Van egy hatláncos kertem, ott lehet gazdálkodni is - mond­ja. Miközben beszélgetünk a háza előtt, tyúkok kapirgál­nak, csipegetik békésen a fü­MMtl s jteíisv sí mp -•vcv'sr * . ,-Ji « Tóvizi Tibor 16 esztendeje bökényi lakos. Bár szinte a világ végén la­kik, semminek nem érzi hiányát. FOTÓ: VERÉB SIMON vet, az ablakpárkányon fiatal kandúr nyújtózkodik. A hivatalosan külterületi la­kóhelyként nyilvántartott Bö­kény mindössze egyetlen utcá­ból áll, amely a Maros-töltéssel fut párhuzamosan. A magyar­csanádi polgármesteri hivatal­ban 35 itteni ingatlant tartanak nyilván, lakóház azonban csak 20-on áll - igaz, ezek közül 19 jelenleg is lakott. Néhányan ál­landó otthonuknak választották Bökényt, mások hétvégente, nyaranta költöznek ki - mondja a polgármester, Farkas Jánosné. Az állandóként bejelentett la­kók száma 22, de az őslakos már nagyon kevés közöttük. A pá­ratlan nyugalom, a Maros kö­zelsége sokakat vonz ide: orvos, gyógyszertáros, vámtiszt is la­kik itt. Persze a telekárak olcsó­sága is szempont: egymillióért most is lehet kapni. Magyarcsanádi közmunká­sok dolgoznak a járda és a te­mető megtisztításán, a régi keresztet lebontották. Meg­tudtuk: egy apátfalvi civil szervezet, a Bökény Népe Ha­gyományőrző Egyesület vál­lalta, hogy az idők során erő­sen tönkrement építményt és vaskerítését helyreállítják, új­jáépítik - úgy hírlik, az őszi búcsúnapra lesz készen. Az ügy azonban nem ilyen egyszerű. Amikor korábban megrongálták a kaputelefont, a biztosító úgy tájékoztatta Bo­ros urat, hogy a rendőrségtől szükség lesz egy olyan igazo­lásra, amely tartalmazza, hogy a kapitányság hivatalos szak­értője milyen értékre taksálja a kárt. A közös képviselő most is ilyen eljárásra készült. A rend­őrségen ígéretet kapott arra, hogy elküldik neki a szakértő véleményét az összefirkált fal­költségből ezt a pénzt, mégis jobb lenne, ha a biztosító áll­na helyt - véli Boros. A megyei rendőr-főkapi­tányság úgy tájékoztatott, hogy á határozatot kell elvin­ni a biztosítóhoz, ennél több­re nem lehet szükség, mert ha kérdése van a társaságnak, a rendőrséghez fordulhat. A Ge­neráli Providencia Biztosító kommunikációs szakértője, Szekszárdi Katalin viszont ezt írta lapunknak: „Utánajártam a kérdésének. A társasház-biz­tosítási feltételek között az szerepel, hogy csak az épület falain belül történt firkálás számít biztosítási esemény­nek. Ha tehát a ház külső falát fújták össze festékszóróval, az nem biztosítási esemény..." Üres a rendőrőrs Csanádpalotán Üresen áll az az épület, ame­lyet 15 millió forintból alakí­tott át, újított fel tavaly ősz­szel a csanádpalotai önkor­mányzat, hogy ott működ­jön a város rendőrőrse. Mégis több a rendőr, és jö­vőre használatba adhatják a házat is. CSANÁDPALOTA MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly októberre fejeződött be annak az épületnek a fel­újítása, átalakítása, amelybe a helyi rendőrőrsöt szerette volna költöztetni a városve­zetés Csanádpalotán. A terv azért nem sikerült, mert nem 99 A rendőri jelenlétet sikerült megerősíteni a városban, hiszen a 2 körzeti megbízott mellé to­vábbi 4 főt és egy Nissan terep­járót kaptunk 6 hónapja. Kovács Sándor polgármester tudtak megegyezni Pitvaros­sal, hogy a térség rendjére felügyelő őrs költözzön át hozzájuk. így az épület, ami­re saját erőből összesen 15 milliót költöttek, egyelőre üresen áll. A rendőrség­nek most csak irodája van Palotán: ez egy 25 négyzet­méteres helyiség a város­házán. A polgármester, Kovács Sándor ennek ellenére nem csalódott. Mint mondja, a rendőri jelenlétet sikerült megerősíteni a városban, hi­szen a 2 körzeti megbízott mellé további 4 főt és egy Nissan terepjárót kaptak 6 hónapja. Ennek, és a fel­szerelt 16 térfigyelő kamerá­nak köszönhetően érezhe­tően csökkent a bűnözés náluk. A palotaiak ugyanakkor nem tettek le róla, hogy egy­szer mégis­csak rend­őrök veszik használatba az őrs épüle­tét. A város első embere abban bízik, hogy miu­tán Romá­nia 2011-ben csatlakozik a schengeni övezethez, a nagylaki átkelőn felesleges­sé vált határrendészek közül néhányat hozzájuk irányíta­nak majd. Hatvan éve építettek templomot a semmiből PITVAROS. Közadakozásból és társadalmi munkával építet­tek maguknak 60 évvel ez­előtt templomot azok a ma­gyarok, akiket a lakosságcse­re-egyezmény alapján, erő­szakkal telepítettek át akkor a Felvidékről Pitvarosra. A Csehszlovákiából érkezők ka­tolikusok voltak, Pitvaroson pedig addig zömmel szlová­kok laktak, akik evangéliku­sok. Nemcsak a vallás külön­bözött, hanem sok más ha­gyomány is; a nehéz időket átélt pitvarosiak úgy tartják, lehettek volna komoly konf­liktusok, ha a település akko­ri vezetői nem lettek volna bölcs emberek. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom fölépítése azért volt nagy tett, mert az áttelepített ma­gyarok szinte a nulláról kezdték az életet. A kis kö­zösség olyan embereket adott a megyének, mint Stei­ner Béla zeneszerző és tanár, Hódmezővásárhely díszpol­gára, Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa és Katona Pál esperes, földeáki plébá­nos. A jubileum alkalmából ün­nepséget tartanak, a nyitóese­mény a szentmise, amelyet május 30-án 10 órától celebrál Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök.

Next

/
Thumbnails
Contents