Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-11 / 108. szám

2010. MÁJUS 11., KEDD MEGYEI TÜKÖR j Állatvédő verseny Az egyik kampány már véget ért, a másik még tart: az alapítványok az adók egy százalékáért nyomulnak újságban, óriásplakáton, interneten. Az állatvédőknek ilyenkor jut a legtöbb pénz. „Támogassa munkánkat!" - kéri a Négy Mancs Alapítvány is a honlapján: az a szervezet, amely korábban többek közt a Hungerit ellen indított kampányra költötte a pénzét, emiatt kevesebb magyar baromfiterméket lehetett eladni Németországban. Ez a szentesi dolgozók és az állattartásból élők egzisztenciáját is érintette. Úgy lenne szép, ha a Baromfiipari Dolgozók Szakszervezetének is lenne alapítványa, amely az ő érdekük védelméért kalapozik - de nincs ilyen. A szentesi Hungeritnél azt mondták, a dolgozók a városi alapítványokat segítik. A többség épp a helybeli kutyamenhelyet. A demokrácia tényleg iskola. Az elmúlt két évben például megtanultuk: akkor is saját sorsunkról döntünk, amikor állatvédő szervezetet támogatunk. BAKOS ANDRÁS AZ ELESETT FIVÉR SÍRJÁT KUTATTA FEL SZEGEDEN Testvérre talált Fjodor eft^iw' anr m "ül 2 • a í 'mgw- • / /w-wj 'mís / m g Fjodor Dolgier (sárga pólóban) saját készítésű virágkosarat hozott halott bátyja sírjára, akit Farkas józsef talált meg. FOTÓ: VERÉB SIMON SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ezzel nem ért véget a kálváriájuk; Fjodor emlékművet akart állíttatni a bátyjának, amit ő maga tervezett állami művészként. A követ a bátyja utolsó leveléről mintázta. A síremlék engedélyeztetése újabb bonyodalmakba ütközött, de a levéltár-igazgatónak köszönhetően ez is sikerült. 1978-ban állt a díszes síremlék a Rózsa utcai parcellájában. Fjodor is eljött Szegedre, hozott rá anyaföldet az 1500 kilométerre lévő moldovai fővárosból, Kisinyovból. - Hálálkodott, sírva borult a vállamra, és azt mondta, hogy Pantyelej helyett én leszek a testvére - idézi fel a személyes találkozás nehéz pillanatait a ma Gödöllőn élő 72 éves Farkas József. - A testvéri szövetséget úgy szentesítettük, hogy elmentünk templomba, és megajándékoztuk egymást egy-egy inggel. Azóta tartjuk a szoros kapcsolatot, összehoztuk a családunkat, bár nagyon nehéz meghívó levéllel, vízummal beutazni Moldovába, és nekik is hozzánk. A győzelem napjára, május 9-ére Fjodor néhány évenként mindig eljött szegedi földben nyugvó szerettéhez. Amikor haza akarta vitetni, azt mondtam neki: Pantyelej jó helyen pihen, és majd együtt vigyázunk rá - meséli Farkas József -, most, a világháború európai lezárásának 65. jubileumán is itt vagyunk, de Fjodor nagybeteg, úgy érzi, idén jött el utoljára. 100 ÉV, 100 TÖRTÉNET A JUBILÁLÓ DÉLMAGYARORSZÁGGAL Hofi Géza kedvence és a zombori aranycsapat 100 év, 100 történet - a május 22-én jubiláló Délmagyarország hűséges olvasóit, előfizetőit, ismert megyei polgárokat és a laphoz ezer szállal kötődő munkatársakat sorozatunkban arra kérjük: meséljenek el egy-egy élményt, történetet, amely a 100 esztendős laphoz kapcsolódik. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR - Én mindent megírtam - vallja Bagaméry László újságíró. 1969 márciusában lépett be először a szegedi Sajtóház kapuján, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a lila Reggeli Délvilágnál, 21 évet pedig a Délmagyarországnál húzott le. A fenti mondat alátámasztására két történetet elevenített fel. - 1973-ban felmentünk egy sajtótájékoztatóra az MLSZ-be. Az elnök, Kutas István kijelentette: a futballisták és hozzátartozóik nem üzemeltethetnek tovább gebinben üzleteket, vendéglőket. Annyit még odalökött rágógumizás közben: ezt meg ne írjuk. A cikkem A gebin alkonya címmel jelent meg. Botrány lett belőle, etikai bizottság elé rendeltek. Azzal védekeztem: Kutas nem indokolta meg, miért nem lehet közölni. A testület nekem adott igazat - meséli „Baga", aki két évvel később a Szegedre látogató Hofi Gézával készített interjút. - „Politikai misszió, amit csinálok" Dudás Zita tekintélyes Délmagyarország-archívummal rendelkezik. FOTÓ: KARNOK CSABA címmel jelent meg a cikk. Kicsivel később a lap főszerkesztője, F. Nagy István részt vett a Mikroszkóp Kabaré estjén. Hofi Délmagyarral a kezében lépett színpadra. Már kezdték is zrikálni Pistát: na, ugyan mit írt az újság? Hofi azonban ezt mondta: ez az első lap, ami azt hozza le, amit nyilatkoztam. Olvassák önök is! Fodor Bálint 1997 óta gyűjti és fűzi le a hétfőnként megjelenő A dél sportja melléklet azon oldalait, amelyeken a kiszombori futballcsapat eredményei olvashatók. - Sok barátom futballozott itt, én magam sosem játszottam a csapatban, de mindig próbáltam segíteni a fiúknak - meséli a 45 éves férfi. - Azért kezdtem el gyűjteni a tudósításokat, Bagaméry László munkáját Hofi is elismerte. FOTÓ: VERÉB SIMON hogy biztosan emlékezzünk minden részletre. Most készül a második kötet Makón - meséli Fodor Bálint, akinek gyűjteményében minden benne van, ami az elmúlt 13 évben megjelent a gárdáról. Egyszer került komoly veszélybe a misszió: hónapokon keresztül eltűnt postaládájából az újság - mindig csak a hétfői. Kiderült, egy rossz anyagi helyzetű helyi drukker csente el a lapot hajnalonként, hogy értesülhessen kedvenc együttese eredményeiről. Végül tisztázták a helyzetet Fodor Bálinttal - aki a zombori aranycsapatnak (2002 és 2005 között 3 aranyérem) és sikeredzőjének, Kutasi Lászlónak még indulót is íratott. Ezt zengték minden bajnoki elsőség után. Tekintélyes archívummal rendelkezik immár Dudás Zita, a Muréna Szegedi Úszó- és Búvárklub harmincszoros magyar, kétszeres Európa-bajnok és kétszeres vb-második búvárúszója is. - Egy kis füzetbe gyűjtöm a rólam és úszótársaimról megjelent újságcikkeket, szépen beragasztva, rendszerezve. A fiókomban tartom a füzetet, néha belelapozgatok. 8-9 éves lehettem, amikor először szerepeltek az eredményeim a Délmagyarban. Nagymamám a mai napig félreteszi a cikkeket, „Zitukám, emlékbe" - mondja. Legalább nekem is lesz mit megmutatnom az unokáknak - meséli a sérült 100 éves a DÉLMAGYARORSZÁG térde miatt jelenleg egy-másfél hónapos pihenőre kényszerülő sportoló, akit lapunk és a delmagyar.hu olvasói tavaly a megye legszexisebb sportolónőjévé választottak. Rengetegen gratuláltak neki, egy rajongója például azt üzente: a köztudottan édességmániás lány kedvéért szívesen csokiba mártaná az egész testét. Úgy tudjuk, ez a lubickolás elmaradt - nem úgy, mint az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdőben, ahol tavaly nyáron a Szépek szépe verseny háziasszonyaként csobbant, műsort vezetett és bulizott lapunk szépségeivel. Ossza meg történetét! Kérjük kedves olvasóinkat, előfizetőinket: osszák meg velünk élményeiket, történeteiket! Rendszeresen jelentkező rovatunkban és a delmagyar.hu-n is bemutatjuk a beérkezett sztorikat. Jelentkezni a 62/567-817-es telefonszámon, ügyfélszolgálatainkon és a marketing@delmagyar.hu e-mail címen is lehet. Tíz centire a közönségtől nem lehet hazudni A Viszkis címszerepe is felmerült. Filmtervekről Nagy Zsolt addig nem beszéL amíg nem forgatnak. Korábban felmerült a neve a a Viszkis címszerepére is, de nem tudja, miért nem őt választották. - 3 vagy 4 éve nem beszéltem Dobrayval (Dobray György rendező - a szerk.). Voltam castingon, próbafelvételen. Néztek szakállat, hajat, mindent csináltak már. Egyszer volt olyan, hogy nyáron elkezdünk forgatni, aztán nem lett belőle semmi. Sokszor van olyan, hogy nem értesítenek. Az ő baja, ha nem szól. Ha ezzel foglalkoznál ebbe ragadnál be. Tovább kell gurulni rajta. Nagy Zsolt főszereplésével a szegedi jazz Kocsmában mutatták be a Szörprájzparti című „lakásszínház" előadást. A színész lapunknak azt mondta, az improvizáció készsége nem egy csoda, mindenkiben megvan. SZEGED GONDA ZSUZSANNA - Nem az a célunk, hogy zavarba hozzuk a közönséget, hanem hogy kapcsolatban legyünk a nézőkkel, érezzék, hogy foglalkozunk velük, aktív részesei egy játéknak - mondta Nagy Zsolt színész a szegedi Jazz Kocsmában csütörtökön, a Szörprájzparti című előadás után. A Maszk Egyesület szervezésében, Kárpáti Péter rendezésében a HOPPart Társulat mutatta be a közönség aktív, de nem kényelmetlen együttműködését igénylő „lakásszínház" darabot. - Jól reagáltak. A közönség mindig más, de tőlünk is függ, hogy milyenek. Ilyen előadásra általában azok jönnek el, akik nyitottabbak - mondta Zsolt, aki kifejezetten élvezi, hogy közel van a nézőkhöz. - Sokkal erőteljesebb a mi oldalunkról is a részvétel. Kevesebbet lehet lazítani, nem lehet leengedni. Folyamatosan kapcsolatot tartasz a nézőkkel, akik észreveszik, ha nem vagy ott. Nagyszínpadon egy csomó lehetőséged van lazítani: háttal állsz, hátul vagy, kimégy - nem adod oda teljesen magad. Itt azonnal lebuktál. 10 centire vannak tőled, esélyed nincs arra, hogy hazudozz. A nagyszínpadon 10 méterre vannak, tulajdonképpen azt csinálsz, amit akarsz. De ha lelkiismeretesen dolgozol, ott is kifáradsz. Ott talán jobban kell küzdeni, több energiával, de ez sem biztos. Kicsit más a technikája a nagyszínpadnak, de csak az érthetőség miatt. Vasvári Emese színésznő példáját, aki a saját otthonában rendezett lakásszínházi előadásokat, nem követné, de csak mert feleségével és három gyermekével él. Ha azonban lenne egy saját lakása, azt mondta, oda beengedné a közönséget. Zsolt nincs elkötelezve, szabadon lecsaphatnak rá a rendezők. A Szörprájzpartiba Kárpáti Péter hívta. - Adott egy forgatókönyvet, elolvastam, tetszett, azt mondtam, hogy csináljuk, de kivel? A HOPPart-osokkal. Elmentem, megnéztem egy előadásukat, kész. Legutóbb erre mondott nemet: - Varsói kvartett, azt hiszem, ez volt a címe. Nem volt jó a darab, nem izgatott egyáltalán. A színésznő jó lett volna, de a darab nem, és azt mondtam, hogy nem akarom megcsinálni. Nem láttam, hogy miről tudnék benne beszélni. Igent Mundruczó Kornélnak mondott a Petrányi Viktóriával jegyzett Nehéz istennek lenni című darabra. Május közepén mutatják be Brüsszelben. Az improvizáció a krétakörös években, és azóta is fontos eszköz Zsolt számára. Szerinte nem igényel plusz mentális vagy lelki felkészülést, hiszen a rögtönzés egyszerűen játékosság. - Az improvizáció készsége nem egy csoda, mindenkiben megvan. Te is improvizálsz folyamatosan. Ha a sávodban áll egy autó, és nem várod meg, hogy elinduljon, hanem kikerülöd, az is az. Alternatív megoldástválasztasz.