Délmagyarország, 2010. május (100. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-11 / 108. szám

CSONGRÁD ES SZENTES TERSEGE 2010. MÁJUS 11., KEDD Kick-boxban 2004-ben light- és full-contact világbajnoki aranyat nyert. FOTÓ: TÉSIK ATTILA - A sporttól soha nem sza­kadtam el - mesélte. - Bu­nyós pályafutásom befejezése után, 2000-ben azonnal el­kezdtem edzősködni. Petro­vics István személyében baj­nokot neveltem. Négy éve mű­ködik rendezvényszervező cé­gem, bokszgálákat rende­zünk, Orosházán állandó ven­dégek vagyunk, de Szentesen is több ilyen eseményt látha­tott a közönség. Legújabb ötlete a már emlí­tett, középiskolásoknak kita­lált kincskereső kalandtúra, amelynek selejtezőjét május Kalandpark. Bertók Róbert mindene a család: felesége, Betti és 2 éves kislánya, Nádin. Ha akad egy kis szabadideje, azt igyekszik ve­lük tölteni, bár azt is elárulta: munkája a hobbija, és amint fél napnál több ideje van, rögtön új ötleteken töri a fejét. Ilyen volt korábban a szentesi kalandpark (várhatóan 420 millió forintos beruházás), amelynek munkálatai idén startolhatnak, s a tervek szerint 2011. március 15-én nyithatja meg kapuit a strand mögötti parkerdőben. 15-én az algyői híd lábánál ki­alakított tónál tartják a szen­tesi és a vásárhelyi csapatok­nak. - A versenyt 99 százalék­ban magam csinálom, bejá­rom a helyszíneket, kódokat, feladatokat találok ki, és agyalok a fejlesztésén. Jövőre valószínűleg kilépünk a me­gyéből, viszont az, hogy or­szágos vetélkedővé váljon, most álomnak tűnik, vagy leg­alábbis a nagyon távoli jövő­nek - közölte Bertók. HÍREK 86 millió belvízcsatornákra CSONGRÁD. A Csongrád és Környéke Vízgazdálkodási Tár­sulat sikeresen pályázott az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alapból a kezelésé­ben lévő belvízvédelmi csator­nák rekonstrukciójára: 60 mil­liós támogatást nyertek, amit 26 millió forint önerővel egé­szítenek ki. A tervezett felújí­tási munkák négy belvízelve­zetőt érintenek: Csongrádon a bökényalji, kilencesi és szán­tói, míg Felgyőn a maszlaghal­mi csatornát. Egyebek mellett 12 kilométer hosszan helyreál­lítják a földmedret, közel 900 méteren pedig előre gyártott elemekből betonburkolat ké­szül. A kivitelezés már zajlik, a tervezett munkák a maszlag­hatmi csatorna felújításával 2011-ben fejeződnek be. Beiratkozás CSANYTELEK. Tizenkilenc el­sős kezdi meg tanulmányait ősztől a helyi Szent László Álta­lános Iskolában. Az oviba a kö­vetkező tanévre 22 kiscsoportos gyereket írattak be a szüleik. Közfoglalkoztatottak FELGYO. Mintegy harminc helybelit foglalkoztat az ön­kormányzat közmunkásként a településen. Ők a község zöld­területeit gondozzák, tartják karban. Kísérlet heti öt tesiórával CSONGRÁD. Az eddigi heti kettő helyett öt testnevelésórát vezet be a megyei önkormányzat a kö­vetkező tanévtől a csongrádi Ba­tsányi János Gimnázium kilen­cedik évfolyamában. Azért elő­ször egy intézményben, mert kí­váncsi arra, milyen hatással lesz a diákok fejlődésére a változta­tás. A Nógrádi Zoltán képviselő javaslatát formába öntő tervezet készítője, Kovács Kálmán alel­nök úgy számol, délelőtt három testnevelésórát tartanak, ezt „két kötelezően választható dél­utáni foglalkozás" egészíti ki. A választék: kosárlabda, kézilab­da, futball, röplabda, aerobik, floorball, úszás, vízilabda, eve­zés és konditermi edzés. Az isko­la megállapodást köt a helyi evezős szakosztállyal. A többlet­órákra számolt pedagógusi munka bére havi 181 ezer forint, évi 2,1 millió. A mindennapos testneveléshez új sporteszköz­ökre is szükség lesz, ez 727 ezer forintos kiadást jelent. A diákok fejlődését a tanév elején, félév­kor és év végén Cooper-teszttel mérik - de azt is összesítik, hogy a betegség miatti hiányzások hogyan alakulnak ezen az évfo­lyamon a korábbi adatokhoz ké­pest, és javul-e a diákok tanul­mányi eredményeinek tükrében a szellemi teljesítőképesség. Magyartésnek mindig az jut, hogy majd Saját irányítószáma és egy boltja van, de egyebe nincs Magyartésnek, az 1977-ben Szenteshez csatolt kistelepü­lésnek. A120 lelkes faluban úgy tartják, nekik mindig az jut, hogy majd. SZENTES-MAGYARTÉS BÍRÓ DÁNIEl^ Magyartésen fejben tartják, ha új lakó költözik az egykor önálló, először egy 1327-es ok­levélben Teesként említett, ma alig 120 lelkes faluba. Év­tizedekkel ezelőtt 300-an lak­tak a Hármas-Körös bal part­ján épült, Szentestől 13 kilo­méterre lévő településen, ahol orvosi rendelő, könyvtár és alsó tagozatos iskola is működött. Mára csak a könyvtár maradt - Antal Ba­lázs Tibor önkormányzati képviselő közbenjárására egy hónapja pénteken és szomba­ton kinyitják a családoknak, hogy legyen hol pingpongoz­ni, zenét hallgatni. Az épüle­tet fel kellene újítani, de Szentes idei költségvetésében az szerepel, hogy a munka in­dokolt, ám fedezet híján ha­lasztani kell. - Nekünk mindig az jut, hogy majd - mondja Katalin, aki férjével egy 13 és egy 3 éves kislányt nevel Magyarté­sen. Az anyuka szerint 4 éve érkeztek új lakók a 4 utcás fa­luba, ahol víz és villany van ugyan, de azonkívül nem sok minden. A bolt, ami egyben kocsma is, csütörtökönként zárva tart. A temetőt is hasz­nálják, de esősebb időben csak traktorral lehet megköze­líteni a sírkertet. Nyaranta szúnyoginvázió keseríti meg az életüket, mert nem irtják a vérszívókat. - Bár Szenteshez tartozunk, elveszettnek érez­zük magunkat. Mintha már le­mondtak volna Magyartésről. Pedig kommunális adót mi is fizetünk - panaszolja Katalin, aki Nagytőkére hordja át kis­lányát óvodába. Munkalehe­tőség helyben egyáltalán nincs, mindenki bejár Szen­tesre dolgozni. Mindezek elle­nére Katalin szeret itt lakni, mert nyugalmas. Zsáktelepülés - szokták mondani, hiszen innen út csak a Körös árterébe vagy visszafelé vezet. Szórólapok­kal sincs gondjuk a magyarté­sieknek, mert oda senki nem visz ki reklámanyagot. La­punkból viszont napi 3 tucat érkezik falu- és környékbeli, tanyán élő előfizetőinknek. Hogy több törődést érde­melnének az anyavárostól, mindenki tudja, mégsem vál­tozik évek óta semmi. Nem vé­letlen, hogy 2008-ban felme­rült, a szomszédos Nagytőké­vel társuljanak Szentes he­lyett, de a kezdeményezés idő előtt elhalt. Annak ellenére, hogy a jövő bizonytalan, ér­keznek jövevények, hamaro­san négy 3 év alatti gyermeke lesz Magyartésnek. Évi 6-700 turista A rendszerváltás óta a régi fa­luházban a VE'GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség nyári gye­rektábort üzemeltet. Évente 6-700 vendéget fogadnak: ta­vasszal és ősszel osztálykirán­dulásokat, óvodai foglalkozá­sokat, tantestületi összejöve­teleket szerveznek ide, nya­ranta pedig tematikus tábo­rokba várják a fiatalokat Ma­gyartésre. Idén 9 ilyen tábort szerveznek a faluba. A 22-ES CSAPDÁJÁBAN CSANYTELEK Utakat építene az önkormányzat Bertók Róbert: a ringtől az izgalmas kalandtúráig Ami egykoron Csanytelek elő­nyét jelentette, az most hát­rány. Forgó Henrik polgármes­ter elmondása szerint a falu a 22-es csapdájába került - már ami az átépítéseket illeti. CSANYTELEK KOROM ANDRÁS A dombokat összekötő, egy­mástól viszonylag nagy távol­ságra lévő utak mentén sorta­nyák alakultak ki, majd az idők folyamán ezek össze­épültek, sajátos - helyi véde­lem alatt álló - településszer­kezetet alkotva. A Csongrád­ról Szeged felé haladó főúthoz csatlakoznak a falu „csápjai", azaz a sortanyák lakosságát összegyűjtő utak, amelyek mentén kisebb a népsűrűség, s maguk az utcák is keske­nyebbek. - A 22-es csapdájában va­gyunk, ha pályázni szeret­nénk útépítésre, ugyanis a Dél-alföldi Operatív Program­ban legutóbb kiírt két pályá­zat gyűjtőutakra vonatkozott, feltételként szabva a 22 méter­nyi keresztszelvényt. Csak­hogy a mi gyűjtőútjaink ennél sokkal keskenyebbek - muta­tott rá az egyik legnagyobb problémára Forgó Henrik pol­gármester. - Márpedig a helyi keskeny utcák mégiscsak gyűjtőutak. Olyan anomália Még száraz időben is sáros a József Attila utca. A SZERZŐ FELVÉTELE ez, amelyet lehetne kezelni, sőt új pályázatot sem kellene rá kiirni, csupán a helyi sajá­tosságot, településszerkezetet figyelembe véve méltányossá­got gyakorolni. Ezek ugyanis soha nem lesznek széleseb­bek. Az önkormányzat 2007­ben három ilyen utca szilárd burkolatúvá tételére pályá­zott, amely utak mentén 308 ember, a lakosság 10 százalé­ka lakik - a pályázatot nem nyerték meg. Két évvel később már csak két utcára pályáztak - sikertelenül, pedig 3 millió forintot fordítottak tervezte­tésre, engedélyeztetésre, pá­lyázatírásra - mondta a pol­gármester. - Nem álmodunk arról, hogy az összes földutunkat aszfaltburkolattal tudjuk ellát­ni. A helyi viszonyok szerint sűrűn lakottnak minősülő ut­cákat azonban mindenképpen szeretnénk pormentesíteni, a többit legalább zúzottkővel burkolni, hiszen az ott élőknek is joguk van sürgősségi ellátás­hoz, a közszolgáltatások eléré­séhez. Márpedig a mentőt itt sokszor traktorral húzzák el a beteghez. Véleményem szerint az alkotmány - amelyben sze­repel az egészségügyi ellátá­sokhoz való egyenlő hozzáfé­rés joga - a földutak mentén élőkre is vonatkozik, még ha ezt nem is vette észre a vidék­fejlesztés az utóbbi évek gya­korlatában. Térburkoló kőből „hegyeket" építettek már be a Dél-Alföld politikailag „hely­zetben lévő" településein, ugyanakkor a csekély érdekér­vényesítő képességű kistele­püléseken a megfelelő utak hiányában folyamatosan em­beri életek vannak veszélyben, amelyen saját erőből képtelen változtatni az önkormányzat ­sorolta a helyzet jellemzőit Forgó Henrik. A szentesi Bertók Róbert ökölvívásban magyar, kick-boxban világbajnoki cí­met szerzett, mostanában pe­dig a középiskolások számára rendezett kalandtúrával vált ismertté a neve. SZENTES IMRE PÉTER - Még nem tudják, milyen „szenvedések" várnak rájuk ­mondta a szentesi Bertók Ró­bert (36), mikor „A megye ara­nya" elnevezésű középiskolás vetélkedőről, kalandtúráról be­szélgettünk. Tavaly és az idén ezzel a rendezvénnyel forrt ösz­sze a neve, de korábban másról vált ismertté. Szentesiként a ví­zilabdázást kötelezően kipró­bálta, de testalkata nem tette alkalmassá erre a sportra. Foci­zott is, végül az ökölvívásnál kötött ki, amin nem csodálkoz­hatunk: édesapja és bátyja is ringben edződött. 1987-től 93-ig a vásárhelyi Hódgépben bu­nyózott, ahol Szálkái László edző csiszolta tudását, utána az UTE (1993-95), a Szegedi Box Club (1995-97) és a Szentesi Ki­nizsi (1997-től 2000-ig) követ­kezett. Súlycsoportjában (57 kg) nagyon sűrű volt a magyar mezőny, Kovács „Kokó" István profinak állása után, 1997-ben szerzett bajnoki címet, a döntő­ben Nagy „Csonttörő" Jánost győzte le. Öklözőként kijutott a tamperei Európa-bajnokságra, számos nemzetközi viadalt nyert. Mégis váltott, a kick-boxra, és 2004-ben light­és full-contactban összevont világbajnoki aranyat nyert. 2800-an vettek részt a baseli vb-n.

Next

/
Thumbnails
Contents