Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott EB Bizalmasan Péntek Délmadár Szombat Szieszta NEM MINDEN HUMORISTA SZERETI AZ ÁPRILISI TREFAT A viccelődés komoly dolog Egyes feltevések szerint az április elsejei tréfák a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római bolondok ünnepéből erednek. Egy biztos: ezen a napon sokan megviccelik barátaikat, kollégáikat. Badár Sándor humorista és Sebestyén Balázs műsorvezető azonban humorban nem ismer tréfát. m Lehet-e nevettetni, szórakoztatni a hallgatókat, ha az ember rossz passzban van? Sebestyén Balázs szerint erről szól a profizmus. FOTÓ: KORSÓS VIKTOR m LD CO ^ CO m lo c= s Bt a £ i/> HUMOR NYEMCSOK ÉVA Folyik a cipőfűződ - ezt a tréfát mindenki hallotta vagy „ellőtte" legalább egyszer iskolás korában április l-jén. Ezen a napon szokás megtréfálni egymást. Persze ehhez humor is kell és jó érzék, hogy ne lépjük át a határokat és ne bántsuk meg a másikat otromba tréfával. A humoristák azonban nem feltétlenül erre a napra tartogatják humorpatronjaikat. - Én is szoktam viccet mesélni, meg szeretem azt is, ha a barátaim mesélnek nekem. Ha még nem ismertem a viccet, azonnal továbbröpül mondta Badár Sándor humorista. Az áprilisi tréfa nem szokása, másféleképpen éli meg a humort. Amiben, bár könnyű műfajnak tűnik, a siker nem hullik senkinek csak úgy az ölébe. Soha nincs ga- 'P rancia / S arra, hogy egy fellépés fergeteges lesz. A siker munkás dolog. A humorista meg a közönség egymásért vannak, de nem biztos, hogy utóbbi elkapja a fonalat. Minden humorista életében eljön a bukás, előbb vagy utóbb beáll a kínos csend a nézőtéren. Nekem is voltak ilyen pillanataim, de megpróbáltam Az áprilisi tréfa nem szokása Badár Sándornak, másféleképpen éli meg a humort, FOTÓ: KARNOK CSABA Svájci spagettitermés. A BBC tekintélyes, Panorama című hírműsorában 1957-ben bejelentették, hogy a gyenge tél és a rettegett spagettizsizsik kiirtásának köszönhetően a helyi parasztok legnagyobb örömére nagyon jó volt a svájci spagettitermés. Azt is bemutatták, amint a svájci parasztok a fákról húzzák le a hatalmas spagettiszálakat. Később nézők tömege érdeklődött arról, hogyan kell spagettifát ültetni. A kérdésekre a BBC diplomatikusan csak annyit válaszolt: „tegyünk egy szál spagettit paradicsomszószba, és reméljük a legjobbakat". oldani. Van egy belső igényem arra, hogy győztesen jöjjek le a színpadról, de erre nincs klisé - ezt mindig ott és akkor kell megoldani. Sebestyén Balázs, a Class FM reggeli műsorvezetője vallja: nem egyszerű dolog mindennap négy órán keresztül viccesnek, jó fejnek lenni. - A humort szeretem is, értem is. A reggeli műsorban nagyon fontos szerepe van, hiszen reggel az emberek szórakozni akarnak, mosolyogni és nevetni. Emellett szerintem fontos túlélési eszköze az embernek, hogy jik tudjon magán és Jw az adott élethelyzeten nevetni - mondta a műsorvezető, aki korábban a Kész átverés show-ban számos ismert embert tréfált meg. A műsorkészítők mindig törekedtek arra, hogy akit megvicceltek, azt ne alázzák meg, ne hozzák kínos helyzetbe. ff Az április tréfához jó érzék kell, hogy ne lépjük át a határokat. A hivatásosok azonban nem feltétlenül erre a napra tartogatják humorpatronjaikat. És lehet-e nevettetni, szórakoztatni a hallgatókat, ha az ember rossz passzban van? A műsorvezető szerint erről szól a profizmus. - Ez a szakmai hitvallás. Amikor az ember beül a stúdióba, tudomásul veszi, hogy a hallgatók nem szomorkodni akarnak. A magánélet nem tartozik a hallgatóra, ezeket a dolgokat félre kell tenni. Tizenhárom év alatt már ki tudok úgy kapcsolni, hogy átbil lentsem saját magam. Tőle egyébként távol áll az, hogy becsöngessen egy házba és elfusson. Azt sem tudja elképzelni magáról, hogy elváltoztatott hangon felhív valakit és a végén leleplezi magát. Ettől ő is szenvedne, és nem is tudna nevetni rajta, ha vele tennék meg. VIGYÁZAT! A nagy kalóriatartalmú, de tápértékben roppant szegény ételektől ugyanolyan erős lehet, mint a kokainvagy nikotinfüggés, kényszeres evéshez és elhízáshoz vezethet. ^tt* f Nejlonharisnyás tévé. 1962-ben az egyetlen svéd televíziós csatorna fekete-fehérben sugározta műsorait. A csatorna technikai szakértője a hírműsorban jelentette be: egy új technológiának köszönhetően mostantól minden néző a fekete-fehér tévékészülékén is színesben nézheti a csatornát - ha ráhúz a készülékre egy nejlonharisnyát. A híradás után több százezer ember próbálta ki az új módszert. íflflg A kortárs klasszikus és a mai emberi agy HA TÚl HANGOSA túl hangos szex miatt kellett kiköltöznie albérletéből egy fiatal párnak a németországi Zwickauban. A hírek szerint már találtak új lakóhelyet, ahol 70 centi vastag falak vannak. Az emberi agy csak nehezen tudja zeneként felfogni a kortárs klasszikus dallamokat, mivel hiányoznak belőlük azok a hagyományos klasszikus művekre jellemző motívumok, amelyek révén zeneként értelmezzük az egymást követő hangokat. A hagyományos klasszikus zene képviselői, mint Mozart, Bach vagy Beethoven olyan motívumokat és formulákat építettek bele műveikbe, amelyek megkönnyítik az emberi agy számára, hogy egységes zeneműként értelmezze az egymást követő hangokat. A XX. század elején azonban olyan zeneszerzők, mint Arnold Schönberg vagy Anton Webern - felrúgva a hagyományos klasszikus zene szabályait - atonális, vagyis hangnem nélküli zeneműveket kezdtek komponálni, amelyek viszont összezavarják a hallgatóközönséget. A legújabb agykutatási eredmények alátámasztják: egy dallam szerkezete és a benne rejlő motívumok alapvetően meghatározzák a zenei élményt. Az agy folyton mintákat keres, tehát a zenében is olyan motívumok után kutat, amelyek révén értelmezni tudja a hallottakat. Bach zenéjében rengeteg ilyen sémát fedezhetünk fel. Azonban Schönberg művei lehetetlenné teszik, hogy az agynak ez a felfogóképessége segítséget nyújtson az értelmezésben. Az ő zenéje töredezetté vált, ami megnehezíti az agy számára, hogy megértse a mű szerkezetét. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezt a zenét lehetetlenség hallgatni, csupán nehezebb az átlagosnál. MADONNA LANYANAK PRÉDIKÁL Madonna ma azt teszi, ami ellen annak idején egyik első slágerében - Papa don't preach! Papa, ne prédikálj! tiltakozott: prédikál. Szerinte ugyanis lánya, a 13 éves Lourdes túlságosan hivalkodó ruhákat hord. A popdíva pedig azt szeretné, ha gardróbját inkább konzervatív viseletekkel töltené meg. Ez azért is furcsa, mert a fotósok többször lencsevégre kapták Madonnát az utcán - Lourdes ruháiban. Az 51 éves énekeső azt mondta: egyáltalán nem örül neki, hogy kamasz lánya miniszoknyában jár, és túl sokat mutat meg magából. A szigorú anya már meg is tette a lépéseket a ruhatár lecserélése érdekében: elvitte bevásárolni lányát néhány londoni áruházba. LUSTA GYEREKEK SORSA Többnyire már fiatalkorban eldől, további életünk szerves részét képezi-e majd a mozgás: aki gyermekként aktív, felnőttkorára is az marad. A sporttevékenységek legnagyobb konkurenciája a televízió. A gyermekek egyharmada napi több mint egy, a felnőttek több mint fele pedig napi több mint két órán keresztül néz tévét. A gyerekek kevesebb mint fele jár gyalog vagy kerékpárral iskolába, és az iskolások csaknem hetven százaléka még egy órát sem mozog naponta. Emellett a gyerekek egyre több időt töltenek el a televízió, a számítógép és a játékkonzolok előtt. A szemünk láttára cseperedik fel a televízió előtt lazsáló új generáció. NEM KELL SIETNI! Nem előnyös a korai beiskolázás, épp ellenkezőleg: tizenhárom százalékkal csökken annak az esélye, hogy azok a gyerekek, akik hatéves koruk előtt kezdik az iskolát, gimnáziumba kerüljenek - derítették ki német kutatók. A korán beiskolázott gyerekek hiába számolnak és írnak már ötévesen, érzelmileg és szociálisan éretlenebbek. Németországban ez a negyedik osztályt követően gyakran oda vezet, hogy intellektuális képességeik ellenére rosszul ítélik meg és szakiskolába íratják őket. A rosszul megítélt gyerekek később behozzák hátrányukat, ugyanis a tizedik osztály elvégzése után általában átiratkoznak egy szakközépiskolába. Gimnáziumba azonban ritkán sikerül átjutni az eltérő tantervek vagy a második idegen nyelv hiánya miatt. Tehát az érettségüg végül eljutnak a gyerekek, arról azonban keveset tudni, hogyan hat a túl korai beiskolázás a személyiség fejlődésére. Amerikai kutatások azt engedik sejteni, hogy az érintetteknél gyakran jelent-' kezik a figyelemhiányszindróma.