Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-03 / 78. szám

2010. ÁPRILIS 3., SZOMBAT 11 V Husvet SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA Húsvéti ünneDi viselet a Rábaközből „Apácavarrottas" aranyfonalas menyecskekendő a XIX. századból. Az archaikus sarokminta nem csokorban, hanem cserépből kinövő virágot ábrázol. Ahol a Zengő tojásokat „terem" A Zengő festőien szép völgyére sokan kíváncsiak ezekben a napokban - nagyhéten és húsvétkor évről évre mind többen keresik fel a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumot. ZENGŐVÁRKONY HARCSÁS JUDIT A tavaszba forduló természet virágot bontó gyümölcsfáival, harsogó zöldjével pompás virágszőnyeget terít a látogató elé, aki úgy érezheti, valóságos mesevilágba csöppen. A Pécs előtt néhány kilométerre található kistelepülésen alussza örök álmát a nagy természetjáró, Rockenbauer Pál, a Tízezer lépés sorozat kitalálója, a falut átszelő patak, a tojás- és a szalmamúzeum számos érdekességet és kincset rejt. Nienhaus Rózsa, a múzeum vezetője elmondta, ünnep előtt átrendezték állandó kiállításukat, hogy a tojásdíszítő népművészet remekei azok számára is vonzóak legyenek, akik nem először járnak itt. , - Hagyomány az országos ifjúsági tojásfestő versenyünk, s a tízéves jubileum kapcsán megemlékezünk az elmúlt évek legfontosabb történéseiről. Sajnos már vannak, akik nem ünnepelhetnek velünk, de az emléküket megidézzük. Arra a kérdésre, mi vonzza ide a látogatókat, nincs pontos válasz, hisz lehet ez egy hír, egy érzés, vagy épp egy olyan élmény, amely a Zengő völgyében éri utol az embert. Talán így ., / lehetett ezzel a Míves To- •M jás MűHasznos tudnivalók: www.tojasmuzeum.ini.hu. tojas@museum.hu. Tel.: 72/466-605, fax: 72/566-012; nyitva tartás: naponta 10-18 óráig (szünnap: szerda) Templomi nagyünneplő és tisztaszoba Ünnepi díszbe öltöztették a tisztaszobát, felvették a templomi nagyünneplőt. A húsvéti ünnepkör a keresztény családok életének egyik legfontosabb időszaka volt. Különböző népszokások, hiedelmek kapcsolódtak hozzá. V. Szalontay Judit néprajzkutató, nyugalmazott múzeumigazgató arról beszél, hogy az sem volt mindegy, milyen ruhát viselnek ilyenkor a családtagok. zeumot alapító, civilben programozó matematikus, Nienhaus Rózsa is, aki - amikor helyet keresett a tojásoknak - egyszerűen beleszeretett a tájba, a pajtába, s az egykor ideálmodott múzeum tíz éve itt kapott helyet. - A tájházba belépve olyan hangulat érinti meg az embert, amely ebben a rohanó életben különösen nagy ajándék, mert úgy megnyugszik az ember benne. Évente hazaviszek egy-egy vendégkönyvet, s ebben a legkülönbözőbb jelzőkkel fejezik ki a látogatók a meglepetésüket, a csodálatukat. Ez meg az én ajándékom. Amikor nagyon fáradt vagyok, a bejegyzéseket olvasgatom, s a folytatáshoz ez ad nekem is erőt. Zengővárkonyban (vagy ahogyan nevezték, kis Sárközben) régi szokás, hogy csak nagypénteken festettek piros tojást. A keresztszülők mindegyike vitt egy-egy szépen díszített tojást az ünnepre, összejöttek a falu közepén, s a keresztgyermek csa. ládja egy egész kosárnyival térhetett haza. NÉPRAJZ CS. KOVÁCS ATTILA Elsősorban a lányok és az asszonyok. Nemcsak a lelküket készítették fel tehát, hanem környezetüket is díszítették az ünnepre. - A húsvéti ünnepkör a római liturgiában kialakult időszak, amely TOJÁSOK GÖTTINGENTŐL SZEGEDIG A hímes tojás nemcsak a keresztény feltámadás ünnepének, hanem a tavaszvárásnak, a természet megújulásának, az élet keletkezésének, a szerelemnek, a párválasztásnak a jelképe is, s a tojásdíszítés valójában sokkal régebbi tevé99 A csornai nép anyagi viszonyainak és társadalmi helyzetének megfelelően öltözködött. Nem akart másnak látszani, mint ami. Ünneplőjének szépségével önmagát becsülte meg és ünnepeinek fényét emelte. Fenyvessy Jeromos premontrei szerzetes (1947) sonykobak. A ruházat és a textíliák mintakincse is sokrétű volt. A húsvétkor viselt aranyfonalas kendőt a rózsa különböző változataival ékesítették. Ennek több formája maradt fent, mint például a csokorminta, peremminta. A virágok közül még a liliom jelent meg gyakran. A virágtípusokat egyébként tipológiailag két részre osztjuk: a gömbölyű alakúak és a kehely formájúak. Éppen a húsvét, a katolikus ünnepkör, a feltámadás Nienhaus Rózsa a festőien szép Zengő völgyében álmodta meg a tojásmúzeum helyét. Hopp Erzsébet évről évre itt tanítja a tervezést, írókázást, s talál ki szebbnél szebb mintákat. Hogy némiképp megkönnyítse a látogatók dolgát, a mintákat egy nagy, tojás alakú táblára erősítette. egyrészt az ünnepre való előkészületi időt, másrészt az ünnep folytatásának idejét foglalja magába - fejtette ki V. Szalontay Judit. - Az előkészület a katolikus családok életének egyik legfontosabb időszaka volt. A negyvennapos böjt során nemcsak testüket és lelküket, hanem környezetüket is felkészítették az ünnepre. Például házuk tisztaszobáját az XIX. század végén, a XX. század elején hímes lakástextilekkel, párnákkal, ágytakarókkal, asztalterítőkkel, törülközőkendőkkel öltöztették ünnepi köntösbe. Azokon a településeken, ahol használták népviseletüket, az asszonyok a legdrágább ünnepi öltözetüket, a templomi nagyünneplőt gondosan előkészítették a húsvéti szentmisére. A Rábaközben például a csornai fiatal menyecskék aranycsíkkal díszített színes selyemöltöze'tet vettek magukra. Fontos viseleti kiegészítő volt a fehér patyolatkendő és a pillangós bármi att a rózsa és a kehelyminták szerepelnek a fejkendőkön. V. Szalontay Judit hozzátette: különböző szokások is kapcsolódnak a húsvéthoz. Ilyen volt például a határjárás. Fennmaradt egy 1655-ös beszámoló, mely szerint „az is régi bévött szokás törvényünk, hogy minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiót ( járánk". - Ez a szokás termékenységvarázslás volt - magya- ' rázta a szakember. - Bő termésért, kedvező időjárásért imádkoztak. Aztán szokásban volt a húsvétvasárnapi ételszentelés is. A szentelményeknek mágikus erőt tulajdonítottak és számos hiedelem kapcsolódik hozzájuk. A húsvéti korbácsolás főként a Dunántúlon volt ismert. A legények a lányokat legyezték meg a font korbáccsal, ezzel egészséget kértek. És persze a locsolkodásról sem szabad elfeledkezni, ami a mai napig élő szokás az egész országban. A legényszámba nem vett fiúk először a keresztanyjukhoz mentek, utána következtek a rokonok, ismerősök. Ők hímes tojást kaptak jutalmul. A tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadt Krisztust jelképezi. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el. Hazánk nagy részén ismert a hímzése, aztán a batikolása, a Rábaközben a karcolással díszített és hagymával festett volt a népszerű. rs mmsmMi Fenyőből lehetett Jézus keresztfája A Getsemáne-kertben Jézus a mi olajfáinkhoz hasonló ligetben járt. Virágvasárnapon viszont nyilván pálmaággal köszöntötték, és nem barkával, mint ahogy a töviskoszorúja sem készülhetett a képeken látható gledícsiából - mondja a botanikus. ^BOTANIKA D0MBAI TÜNDE A húsvét előtti vasárnap, virágvasárnap eredetileg pálmavasárnap; pálmaágakkal fogadták hívei a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. A keresztény országokban az ottani növényekkel helyettesítik, hiszen a szentföldi datolyapálma (Phoenix dactylifera) nem él meg a mediterrán országoktól északabbra hangsúlyozza Juhász Miklós szegedi botanikus, nyugalmazott egyetemi docens. Hazánkban a fűzfa (Salix nemzetség) barkái az ünnep növényei. Ennek külön fán nő a porzós és a termős barkája, de a porzós barka a szebb, sárgás színű. Jézus töviskoszorújával az a bökkenő mondja a botanikus -, hogy a festményeken ábrázolt 5-6 centis tövisek a gledícsián nőnek. Ez a fa azonban észak-amerikai eredetű, tehát nem élhetett a Szentföldön. Jeruzsálem környékén a szír vagy palesztin krisztustövis (Ziziphus spina-christi) található meg, ennek viszont 1 centis a tövise. Gyanítják még a kutatók a déli krisztustövist (Paliurus spina-christi), a gundéliát (Gundelia tournefortii) és a tüskés vérfüvet (Sarcopoterium spinosum). Jézus keresztfája a kutatások alapján a jeruzsálemi fenyő, vagyis aleppói fenyő (Pinus halepensis) jó minőségű fájából készülhetett. Miből állt a szent kenet, amelyet az asszonyok Krisztus sírjához vittek? Olívaolajba kevertek mirha, kasszia, fahéj és „illatos nád" részeiből. Mirhát a sebzett mirhafa (Commiphora mirrha) mézgájából vettek, kassziát a kassziafa (Cinnamomum cassia) vastag, lehámló kérgéből, fahéjat pedig a valódi fahéjfa (Cinnamomum zeylanicum) vékony, belső kérgéből állítottak elő. Az illatos nád az arab citromcirokkal, vagyis a tevefűvel (Cymbopogon schoenanthus) egyenlő. Viták kereszttüzében áll az az 1389 óta ismert hosszú vászondarab, amelyről egyes kutatók feltételezik, hogy ezzel takarták be a halott Krisztust, miután levették a keresztről. Koráról a radiokarbonos vizsgálat azt mutatta: jóval Krisztus halála után keletkezett. Rajta feltűnően sok, 1300-féle virágporszemcsét találtak; sokaságuk és fajtájuk a növények elterjedtsége miatt nem bizonyít sem kort, sem helyet. Találtak a szöveten például krétai szuhart (Cistus cretica), koronás margitvirágot (Chrysanthemum coronarium), gundéliát (Gundelia tournefortii), palesztin ördögszemet (ScabioTemptomi nagyünneplős csornai viseletek. IP f c. -,! Wi f f Krisztust az Olajfák hegyén fogták el. Az olajfákat (Olea europea) a nálunk is honos külsővel kell elképzelni; ez a legrégibb kultúrnövények egyike; főzésre, gyógyításra, világításra, tisztításra használták. Feltételezik, hogy maradványaiban a hajdani fákból találni még a Getsemáne-kertben, mert lassan nő, de 1500 évnél is tovább élhet. sa prolifera) és keleti járomlevelet (Zygophyllum dumosum).