Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-03 / 78. szám
12 2010. ÁPRILIS 3., SZOMBAT SZTI: WERNER KRISZTINA A vatikáni bazilika altemploma A Magyarok Nagyasszonya-kápolnában szép domborműsorozatot láthatunk a magyar szentekről: a legismertebb világszerte Szent István királyunk, őt az ortodox egyház is felvette kánonjába. A szentség nem egy hősies tetten múlik Életükkel példát mutatnak a katolikus egyház szentjei a hívőknek. A magyar szentek legtöbbje az Árpád-házból került ki, a boldoggá avatásig azonban több huszadik századi jeles személyiség eljutott - tudtuk meg dr. Kiss Imrétől, a szeged-csanádi egyházmegye püspöki helynökétől. Az alapos vizsgálatot, ami a szentek sorába emeli az arra méltót, pernek is nevezik - bírósági eljáráshoz hasonlít. BOLDOGOK ÉS SZENTEK FARKAS JUDIT Fontos helyet foglal el a katolikus hitben a szentek tisztelete. A sajtóban világszerte felmerült a szentté avatás témája II. János Pál pápa kapcsán, de sokan nem tudják, hogy huszadik századi magyarok is vannak a boldoggá, illetve szentté avatandók sorában. Kik méltók arra, hogy a szentek közé emelkedjenek és hogyan zajlik az eljárás? - kérdeztük dr. Kiss Imre teológus atyát, a szeged-csanádi megyés püspök helynökét. És kik voltak azok a kiemelkedő magyarok, akik boldoggá, szentté válhattak? Az atyától megtudtuk: az avatás folyamata bírósági eljáráshoz hasonlít. Tanúkkal, tényekkel kell igazolni az illető életszentségét. Nemhiába hívják szentté avatási pernek a kétlépcsős eljárást - az első fokozat a „boldog" titulus. - Hogy hiteles és elfogultságtól mentes legyen a jogi eljárás, bizonyítékokat gyűjtenek, tanúkat hallgatnak ki, jegyzőkönyvet vesznek fel - magyarázta a teológus: gyakran évekbe telik, amíg lezárul egy-egy eljárás, és ládákat töltenek meg az összegyűlt anyagok. És hogy mi az életszentség kritériuma? Az isteni és az emberi erények gyakorlása hősies fokon: isteni erény a hit, a remény, és a legfontosabb, a szeretet. - Az életszentség első típusa a vértanú, ezt először maga Jézus valósította meg a kereszten. A vértanú boldogok sorába tartozik két huszadik századi magyar egyházi személyiség: Apor Vilmos egykori győri püspök és Salkaházi Sára szociális nővér - osztotta meg velünk a püspöki helynök. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István-bazilika előtti téren avatták boldoggá, tízezres tömeg előtt. Ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá (illetve szentté) avatás 1083 óta. A szociális nővér világias környezetből érkezett a rendhez, mai szóval meglehetősen vagány ember volt, mielőtt megtért, emlékeztetett az atya. Régen szerették úgy bemutatni a szenteket, mint akik születésüktől fogva szentek, hibátlan emberek különleges adottságokkal. Ma azonban már az a felfogás uralkodik, hogy szentnek nem születik valaki, hanem azzá válik - így történt Salkaházi Sára nővérrel is. - A szentté válás fáradságos út: lehetnek benne hullámvölgyek, bukások, sötét szakaszok, bűnök is. Van, aki úgy válik szentté, hogy mindig újrakezd, és radikálisan elkötelezi magát a jó mellett - magyarázta Kiss Imre atya. Éppen ez a hiteles: az életszentség abban áll, hogy a rossz tulajdonságok ellenére is törekszünk a jóra. Batthyány-Strattmann László hercegnek például volt egy házasságon kívüli gyermeke, ami igen súlyos bűn, mondta el az atya. Később azonban a szemorvos megtért és szegény betegeit ingyen gyógyította a szemészeti klinikán, amelyet körmendi kastélya egyik szárnyában rendezett be 1915-ben. A „szegények orvosaként" vált ismertté, nevét 1999 óta díj is viseli, amellyel a kiemelkedő munkát végző orvosokat jutalmazzák. Folyamatban van Mindszenty József bíboros hercegprímás eljárása is, aki az 1956-os forradalom leverése után az egyik legfőbb közellenséggé vált. - Elfogadták Bálint Sándor professzor, néprajztudós, a „legszögedibb szögedi" szentté avatási anyagát is, amit Magyarországról küldtek - említette a püspöki helynök. Mellettük még számos név sorakozik, aki életvitele, cselekedetei alapján megérdemli, hogy a szentek sorába emelkedjen. A fent felsorolt eljárások mind a rendszerváltás után kezdődhettek el - Apor Vilmosé ekkor folytatódott -, a kommunista államhatalom ugyanis nagyon megnehezítette a folyamatot. A kommunizmus vértanúit pedig lehetetlen volt példaképpé emelni a korszakban. Eddigi szentjeink azonban szinte mind az Árpád-háziak közül kerültek ki. - Árpád-házi Szent Erzsébet szintén nagyon népszerű, az egész világon ismerik. Szent Imre az ifjúság védőszentje, Szent Margitról kapta a nevét a Margit-sziget, és sokat tett az országért Szent László király is - foglalta öszsze legfontosabb szentjeink sorát Kiss Imre atya. Hozzátette: saját ismeretségi körünkben, rokonságunkban is vannak példás életű emberek. Önzetlen anyák, nagymamák, nagyapák, férjek és feleségek, akiket „privát" szentként tisztelhetünk, ha az egyház hivatalos eljárással nem is juttatja őket a szentek sorába. Batthyány-Strattmann László élete jó példa az újrakezdésre minden hibánk ellenére, mert az erkölcsi bukásból.is fel tudott kelni és igazi Krisztus-követővé vált. ROLA KAPTA A NEVET A MARGIT-SZIGET „Árpád-házi Szent Margit 1242-ben született Klisszán, Szent Erzsébet unokahúga volt. A tatárokkal szemben elvesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel Dalmáciába, Kiissza várába menekült. Margitot szülei kétségbeesésükben felajánlották Istennek Magyarországért. Hároméves korában a veszprémi domonkos apácákhoz adták, később a Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet apja építtetett. Itt tett fogadalmat 1254-ben. Fogadalmát két alkalommal is visszavonhatta volna, ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is. Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe volt. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkával, éjszakáit imádsággal töltötte. A legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amelylyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. 1270-ben halt meg a Nyulak szigetén működő kolostorban - a szigetet később róla nevezték el Margit-szigetnek. Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak és rózsaillatot árasztott. 1276-ban avatták boldoggá, a szentek közé azonban csak 1943-ban emelte XII. Pius pápa. Az ikonok készítője: Ágoston Kata. A SZEGENYEKET ELELMEZTE Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született, valószínűleg.Sárospatakon. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. A kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, I. Hermann türingiai őrgróf fiával. Erzsébet Wartburgba került. Vőlegénye 19 évesen meghalt, Erzsébetet öccse, Lajos vette feleségül. Boldog házasságban éltek, három gyermekük született. Erzsébet gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet hordott. Menedékhelyet alapított árva gyerekeknek, szegényeket segített, 28 ágyas kórházat alapított, maga is segített a betegápolásban. Amikor Lajos II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Kinyittatta Wartburg éléstárait a járványok, éhínségek után, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. Miután Lajos 1227-ben egy keresztes hadjáratban elhunyt, öccsei a húszéves özvegyet megfosztották férje birtokainak jövedelmétől. Fonásból tartotta fenn magát és gyermekeit, végül Eckbert bambergi püspök fogadta be őket, ám hiába javasolta az újraházasodást, Erzsébet nem akart férjhez menni. Végül Marburgba költözött, az Assisi Szent Ferenc-harmadrend tagja lett. Halála napját 3 nappal előre megmondta, sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. s*s» ""sis> ' MESZLÉNYI ZOLTÁN A BOLDOGOK SORÁBAN Az esztergomi érseki helynököt 1950 júniusában hurcolták az állambiztonsági szervek a kistarcsai internálótáborba. 1951 márciusában halt bele a kínzásokba, 2009-ben avatták bolíaz esztergomi bazilikában. SALKAHÁZI SÁRA Méltó vagyok a fogadalomtételie? Méttó vagyok a hivatásra? ..nem, nem, és százszor nem. Két évvel ezelőtt még ögarettázó, mulatozó, könnyelmű ember voltam.. És lám, tegnap mégis ott térdeltem, és mondtam, kicsit meghatottan, kicsit akadozó nyelvvet-Édes megváltóm, Uram, Jézus! APOR VILMOS ÉLETE PÉLDAÉRTÉKŰ VOLT Apor Vilmost egy szovjet tiszt lőtte le 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta. Április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe, 1997. november 9-én II. János Pál pápa a vértanú boldogok sorába iktatta. Apor Vilmost sem pusztán azért vették a boldogok sorába, mert életét adta a védtelenekért. Egész élete példaértékű volt, másokért élt, szolgált, küzdött a szociális igazságosságért. A nyilas hatalomátvétel után is kiállt az üldözöttek mellett, felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül. CSODÁK ÉS BIZONYÍTÁSUK A szentté avatást a boldoggá avatás előzi meg: ez azt jelenti, hogy az egyház engedélyezi a tiszteletét egy nemzetnek, körnek, közösségnek. A boldogok nem annyira egyetemesen ismertek a világegyházban, ám ha a tiszteletük fokozódik, terjed és közbenjárásukra csodás gyógyulások, imameghallgatások történnek amiket szintén bizonyítanak -, az egyház a szentjei közé is felveszi őket. A boldoggá avatáshoz is szükség van egy csodára, amit szakértői társaság vizsgál meg: köztük van nem hívő is. A csoda olyan jelenség, amit nem tudunk megmagyarázni fizikai törvényeinkkel, tudásunkkal. Ha egy daganatos betegségből, amelyet diagnosztizáltak, minden magyarázat nélkül meggyógyul a beteg, orvosnak is kell objektíven állítania, hogy nincs magyarázat az esetre. A beteg pedig maga tanúsítja, hogy annak a közbenjárását kérte, akinek folyamatban van a boldoggá, illetve szentté avatása. mr . Salkaházi Sára szociális testvér a második világháború « üldözöttjeinek védelmében vesztette életét. Rendje mintegy ezer zsidót bújtatott, majdnem százat személyesen Sára nővér mentett meg. 1944. december 27-én zsidók után kutató nyilasok körbevették az otthont, Sára nővért is magukkal vitték. A foglyokat este levetkőztették és a Duna partjára állították, majd eldördült a sortúz.