Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-17 / 89. szám
12 2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA Az elmúlt húsz évben 80 repülő került vulkáni részecskék fogságába A légi forgalom évente 5 százalékkal nő világszerte, a vulkánkitörések váratlansága miatt ez a vulkáni veszély igen jelentőssé válhat. Az előzőleg utoljára 1821-1823 között működött izlandi vulkán március 21-én tört ki újra. Európa légi közlekedésében kitört a káosz. Ahogy képünkön is látható, hamu és gőz gomolyog a dél-izlandi Eyjafjallajokull gleccser alatt lévő tűzhányóból április 14-én. Csütörtökre Skandinávia és a Brit-szigetek fölé sodródott a vulkáni hamu és emiatt több országban korlátozni kellett a légi közlekedést, Nagy-Britannia légi forgalma pedig szinte teljesen összeomlott, mert a hamufelhő korlátozza a látási viszonyokat, a hamu pedig súlyos károkat okozhat a repülőgépek hajtóművében. KÖRNYEZETÜNK MTI, HANCZ GÁBOR Teljesen leállt a légi forgalom csütörtök estére Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Belgium, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország legtöbb repülőterén, mert az izlandi Eyjafjallajokull tűzhányó kitörése következtében hat kilométer magas vulkáni hamufelhő alakult ki a légkörben. A felhő Európa fölé sodródott, veszélyeztetve a repülőgépek biztonságos közlekedését. Péntekre már Franciaországban, Németországban, Csehországban és Lengyelországban is repülési korlátozásokat vezettek be, Ferihegyen mintegy 40 járatot töröltek. Áz izlandi vulkánkitörés nyomán a levegőbe került vulkáni hamufelhő feltétlenül szükségessé teszi a repülés leállítását, mert előidézheti a repülőgépek hajtóműveinek leállását - szögezte le az orosz Központi Aerohidrodinamikai Kutató Intézet pénteki közleménye. A vulkáni felhők habkő, homok, vulkáni üveg és hamu apró részecskéiből állnak össze, és éppen 9-10 kilométer magasságban lebegnek, ott, ahol az utasszállító repülőgépek közlekednek. Nemcsak a látást akadályozzák, hanem zavarokat idézhetnek elő a repülőgépek fedélzeti elektronikájában és a rádiókapcsolatban is. •• a AZ UTASOK JOGAI JARATTORLESKOR A légi járatok tömeges törlésekor is érvényesek azok az előírások, amelyek a légi utasok jogait biztosítják. A nemzeti hatóságoknak a nemzetközi jogi előírások alapján gondoskodniuk kell a biztonságról, beleértve a légtér, illetve a repülőterek lezárását is, mégpedig úgy, hogy nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést egyetlen légitársasággal szemben sem. A rendkívüli körülmények mellett is érvényben maradnak azonban a légi utasok uniós irányelvben biztosított jogai. A légitársaságok kötelesek megfelelő tájékoztatást adni a helyzetről, a járattörlésekről és a késések várható időtartamáról. Az utasokat külön ellátás illeti meg, így üdítővel, étellel kell őket ellátni, szállást kell nekik biztosítani. Az utasnak joga van ahhoz is, hogy választhasson a menetjegy árának megtérítése, illetve a célállomás alternatív útvonalon történő elérése között. Az ilyen rendkívüli esetekben az utasoknak nem jár további pénzbeli kártérítés, szemben azzal, amikor a légitársaság hibájára vezethető vissza a járatok késése, illetve törlése. CO sQJ :Q i •t f > "Ji 130 AKTÍV VULKÁN A 103 ezer négyzetkilométer területű Izland az Atlanti-óceán északi részén, közvetlenül az északi sarkkör közelében fekszik. A szigetországban vannak Európa legkiterjedtebb jégmezői, amelyek Izland területének 12 százalékát takarják be. Izlandon 130 működő vulkán van, de csak tucatnyi tör ki viszonylag rendszeresen, mint például a Grimsvötn és a Hekla az ország déli részén. Rövid ideig lesz felettünk Bozó János repülésmeteorológus szerint a légköri jelenség nem hoz változást, és - a repülés kivételével - veszélyt sem jelent: „Az áramlási viszonyok olyanok lesznek a hétvégén, hogy az eleve felhígulva ideérkező hamufelhő tovább fog oszlani. Ráadásul rövid ideig lesz felettünk, mert vasárnaptól ismét változik az áramlás. A hétvégén eső sem várható, így kimosódástól sem kell tartani" - fogalmazott Bozó János. A repülésmeteorológus hozzátette: a hamu kiülepedése akár évekig is eltarthat a Földön, attól függően, mennyi ideig van utánpótlása. A felhő folyamatosan hígul, ráadásul a széttartó áramlások miatt semmiképpen sem olyan koncentrációban ér Magyarország fölé, mint amilyet tegnap délután Németország felett tapasztaltak. A felhő Magyarország felett 10,5 kilométer magasságig terjedhet, várhatóan 6-7 kilométeres magasságban lesz a legsűrűbb. Szombaton továbbhaladva várhatóan eléri a déli országrészeket is. A meteorológusok várakozása szerint vasárnapra változik az áramlás iránya, a felhő valószínűleg akkorra elhagyhatja az országot. VESZÉLYES A vulkáni hamu nem mérgező, viszont belélegzése halálos lehet elsősorban asztmában vagy más légúti betegségekben szenvedők számára. A tüdőbe kerülő vulkáni hamu cementálódhat, ami szintén halálos kimenetelű. Durva felülete miatt irritálja és horzsolja a szem felületét. UJABB KITÖRÉS Fennáll a veszélye egy újabb, az elsőnél is hevesebb kitörésnek abban az esetben, ha a közelben lévő, szintén jéggel borított Katla vulkán működésbe tép. DARABOKRA TÖRT KŐZETEK ÉS MAGMASZEMCSÉK iqn fi A vulkáni hamu egy vulkáni kitörés során a kráterből kihányt 2 mm-nél kisebb átmérőjű kőzetdarabok gyűjtőneve. A vulkáni tefra méret szerinti osztályozásának legkisebb kategóriája. A vulkáni hamut a kitörés során darabokra tört kőzetek és a magma apró szemcséi alkotják. Kitörés esetén a vulkán felett kialakuló kitörési oszlop elsősorban hamuból, gázokból és gőzökből áll. öszszecementeződése során a tufa nevű kőzet keletkezik. Az égés során keletkező hamutól eltérően, mely puha és könynyű, a vulkáni hamu kemény és nehéz. Vízben nem oldódik és főleg nedves állapotában jól vezeti az elektromosságot. Emiatt a kitörésekkor fellépő hamuzápor során az égbolt gyakorta sárga vagy ködös, gyakorta villámlás és dörgés kíséri. Kénes illata van. A vulkáni hamu legpusztítóbb megjelenési formája a piroklaszt sűrűségár. Ez általában a kitörési oszlop összeomlása során keletkezik, amikor a vulkán lejtőjén forró hamuból, gázokból és egyéb kőzetdarabokból álló lavina keletkezik. Ez általában több száz °C hőmérsékletű és hatalmas sebességgel zúdul alá a vulkán oldalán. MIÉRT VAN IZLANDON SOK VULKÁN? A sziget az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része. Keletkezése arra vezethető viszsza, hogy két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma és megszilárdult. A geológusok ennek tudják be aktív vulkáni tevékenységét is. VULKÁNKITÖRÉSEK MIATTI LÉGI KÖZLEKEDÉSI KORLÁTOZÁSOK 1997. június 30.: A Mexikóvárostól 70 kilométerre délkeletre fekvő Popocatépetl vulkán június 26. óta egyre erősödő aktivitása miatt a mexikói főváros nemzetközi repülőterén felfüggesztették valamennyi járat indítását, s a hatóságok elrendelték a legmagasabb szintet jelentő vörös riadót. A tűzhányó jelentős mennyiségű kő- és hamuzáport zúdított a környező településekre, a hamu szinte Mexikóvárost is teljesen belepte. 2000. március 1.: A glasgow-i meteorológiai intézet javaslatára 120 ezer négyzetmérföldes légi tilalmi övezetet hoztak létre az Atlanti-óceán Izland és Skócia közötti körzetében az izlandi Hekla vulkán kitörése során a légkörbe került sűrű hamufelhő miatt. Izland legaktívabb vulkánja február 26-án tört ki. 2001. július 23.: Az olasz kormány rendkívüli állapotot rendelt el a szicíliai Catania tartományban az Etna fokozódó vulkáni tevékenysége miatt. A cataniai repülőteret 20 órára lezárták. Július 28-án reggel a repülőteret ismét lezárták, mert a leszállópályákat meg kellett tisztítani az Etna újabb kitörései nyomán lerakódott hamutól. 2002. október 28.: A szicíliai Catania tartomány repülőterét ideiglenesen lezárták az október 26-án újból működésbe lépett Etnából hulló hamueső miatt. 2005. január 7.: A Csendes-óceán északi részén az Egyesült Államokhoz tartozó Északi Mariana-szigeteknél több nemzetközi légi járatot kellett eredeti útvonaláról elterelni, miután a lakatlan Anatahan szigeten kitört egy vulkán, s mintegy öt kilométer magas füstoszlopot lövellt ki magából. 2006. január 16.: Az alaszkai légitársaság le. mondta az Anchorage és Seattle közötti összeÉfl köttetés több repülőjáratát a január 11-én működésbe lépett Augustine vulkán tízezer méteres magasságba hatoló füstfelhője miatt. 2006. január 29.: Ismét kitört az Augustine vulkán. A hamueső miatt az Alaska Airlines törölte több járatát, más repülőjáratok gépeit északi és keleti irányba terelték el. 2006. május 21.: A karib-tengeri Montserrat-sziget egyik tűzhányója 16 kilométer magasra lövellt hamufelhőt, s emiatt törölték a. Venezuela és Florida közötti járatokat. A rossz látási viszonyok miatt nem szálltak fel az Áruba, Kuba, Curacao és a Dominikai Köztársaság felé indulni készülő repülőgépek sem. 2007. szeptember 4.: Izzó lávát lövellt ki magából Szicíliában az Etna. A kitörés következtében két kilométer kiterjedésű sűrű hamufelhő jelent meg a levegőben, s a hatóságok elrendelték a cataniai repülőtér bezárását. 2009. március 22.: Kitört Alaszka egyik legnagyobb vulkánja, a 3108 méter magas Redoubt. A kilövellt vulkáni anyagból majd húsz kilométer magasságban képződött hamufelhő, az Alaska Airlines légitársaság több járatát kénytelen volt törölni.