Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-17 / 89. szám

2010. ÁPRILIS 17., SZOMBAT A népzene magához A népzene-laboratórium alkimistájának is nevezhetjük Csík Jánost. Zenekarával, az egyik legismertebb hazai táncházi bandával valóban aranyat talált. Ezt nemcsak aranylemezeik bizonyítják, hanem az autentikus dallamokat eredetiben és feldolgozva előadó koncertjeik népszerűsége is. ZENE RIMÁNYI ZITA - Miért kísérleteznek a népzenével, tesznek vele műfaji kirándulásokat? - Sokfelé jártunk, sok embernek muzsikálhattunk néptáncfesztiválokon, táncházakban. Szerették a zenénk, mi pedig szerettük volna még több embernek átadni ezt a muzsikát, és az a népszerűség, amit néhány véletlenül adódott alternatív feldolgozás kapcsán kaptunk, lehetőséget 99 Ha mi még muzsikáljuk, és van, akinek muzsikáljuk, akkor él a népzene. Sosem arra gondolunk, hogy egy számunk sláger lesz-e, azt adjuk elő, amit őszinte, nyitott szívvel szépnek érzünk. Talán ezért van az, hogy az emberek szívére rátalálunk. Csík János adott arra, hogy még több emberrel találkozzunk. Butaság lenne ezt a lehetőséget nem kihasználni arra, hogy az autentikus népzene értékeit bemutassuk. Ez mindannyiunk igazi kincse. Egyik lemezünkön egy magyarpalatkai lassú cigánytáncdallamot eljátszunk eredetiben, utána egy dzsesszzenekarral szvingritmusban. De nem szeretnék a ló túloldalára átesni. Az, hogy egy kicsit elkalandozunk a versek vagy a klasszikus zene felé, az alternatív rock vagy a tradicionális blues felé, valóban egyfajta kísérletezés. Sokan mondták, hogy ez az út sok pénzt hoz. De csak bölcsen, higgadtan akarok bánni ezzel a lehetőséggel, a minőségre, az igényességre nagyon oda kell figyelni. Műsorainkban jelenleg vannak a kilencszázas évek elejéről katonadalok, őrizzük a széki menyaszszony-búcsúztatót változatlan hangzással, és vannak feldolgozásaink is. - Mi szab korlátokat a népzene feldolgozásának? Ahhoz, ami önmagában tökéletes, amit generációk letisztítottak, hogyan szabad hozzányúlni, hogy sikeres legyen a változtatás? - Már tényleg úgy tűnik, hogy a határ a csillagos ég. Sokan ezt gondolják, és elképesztő meglepetésnek tűnő zenei öüeteket hoznak. De minden műfajnak meg vannak a saját szabályai, Csík öleli a rockot formái, a megfelelő rendje, amit be kell tartani, tudni kell, hogy működik, csak azután jön a kreatív alkotás. Ismernünk kell a saját műfajunkat, a népzenét, annak a léptékét, az erejét, az elméleti részét is. Akikkel együtt zenélünk a feldolgozásokban, a másik oldalt, a könnyű műfajt, a rockzenét kell így ismerniük. Az a gyönyörű, hogy nemcsak nekünk, hanem másoknak is megdöbbenést jelent: népzenénknek van egy nagyon szép és igazi ereje. Volt egyszer egy Tankcsapda-nap Siófokon. Több zenekar játszotta el a Tankcsapda számait feldolgozva. Lovasi András minket kért fel a kíséretre, amin mi is nagyon meglepődtünk. El se tudtuk képzelni, hogy lesz, mint lesz. Aztán azt gondoltuk, vannak azok a drága jó erdélyi férfitáncdallamok, azok kísérete rendkívül határozott/karakteres. Ez az, amit mi tudunk, oldjuk meg ezzel! Olyan szinten sikerült a dolog, hogy legalább olyan ereje volt így előadva a Tankcsapda számának, mintha dobfelszerelésünk, elektromos hangszereink lettek volna. Ez igazolta a népzene erejét. - Mi ma a népzene? Az, amit eleinktől megőrzésre kaptunk, vagy az, ahogy ezt a hagyományt magunkra, korszakunkra alakítjuk? - Sok tudós hosszú mondatokból szült definíciót arról, mi a népzene. Kodállyal sokan vitatkoztak, amikor úgy fogalmazott: a népdal az, amit a nép énekel. Nem lenne okos, ha nem látnánk, nem vennénk észre, hogy a népzene mindig változott, mindig igazodott adott történelmi, gazdasági helyzetekhez, függött az egyes korok hangszereitől, átalakították az összeolvadó nemzetek, a háborúk is. Az biztos, hogy vannak olyan értékek, amiket le kell jegyezni, nem szabad hagyni elfelejteni. De a rockzenébe is mindig beemeltek népzenei elemeket, az Illés zenekar is kezdeteikor balkáni ritmusokat használt fel. A rockzene a népzenével próbálta színesebbé tenni magát. A mi esetünkben, a feldolgozott számainknál fordítva van: most a népzene öleli magához a rockzenét. A népi hangszerek, a népzene, a táncok lüktetései, a szökős, a legényes öleli magához a rockzene dallamait, ettől lesz más. - Megtanította a két évtized olyasmire is a népzenéről, amit a kezdetekben másképp látott? - Az ember egyre több dallamot megtanult, de ez természetes. Az elején nem gondoltam, hogy az embereket jól meg lehet ismerni a zenén keresztül. Amikor elkezdtünk népzenélni, táncos voltam. A nagy öregektől lestük el a fogásokat, hogy hogyan kell egy dallamnak szólnia. Szeretettel, tisztelettel, alázattal tanultunk zenélni, de tudtuk, olyan szintre sose jutunk, mint ők, akik ebbe beleszülettek. Változott a világ, változik a népzene funkciója. Sokszor még azt is megkérdezzük magunktól: a zene, amit mi tanultunk, él-e még. Ha mi még muzsikáljuk, és van, akinek muzsikáljuk, akkor él. Jó látni, hogy ebben az elszürkülni készülő, már szinte teljesen szürkévé vált világban, az agyonamerikanizálódott kulturális elnyomásban azért fellélegeznek az emberek, hogy van még ez a zene, és szép és jó. Az, ahogyan befogadják a zenénket az emberek, sok mindent elárul róluk. Könynyebb is a zenélés révén ismerkedni, szóba elegyedni, és sokan elmesélik életüket, annak egy-egy részletét, ami valamelyik dallamról jutott eszükbe. Elmondják, milyen hatást gyakorol rájuk. Egy férfi e-mailben írta meg, hogy az „Én vagyok az, aki nem jó..." kezdetű dalunkat hallgatta, amikor beteg fiát a kórházba vitte, ez adott erőt neki. Aztán amikor onnan hazavihette, ugyanezt a dalt hallgatta, mert öröme volt. 99 A két és fél éves kisfiam ugrál a pillepalackokon, jókat szórakozunk, miközben kilapítja a flakonokat, majd együtt visszük a hulladékot a megsemmisítőbe. Nóvák Péter NCÜ ff LOVASI ANDRÁS Egy feldolgozás akkor jó, ha jobb, mint az eredeti. Nóvák Péter „zöld" életmódra tért át, előadást tart a civil kurázsiról, kisfiát is a környezet védelmére neveli. Jelenleg a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira készül. A legújabb Megasztár zsűrijében nem vállalna szerepet, mert úgy látja, nem a tehetségeken van a hangsúly. MŰVÉSZET FARKAS JUDIT Nem is értem, miért nem jutott eddig eszébe senkinek egy szituációs gyakorlatokon alapuló műsort készíteni. ff KIMNOWAK Idén a barátaimmal, köztük Kimnowak-tagokkal készítek egy közös lemezt, mert együtt zenélni jó. Nóvák Péter zöldként ét Nagyon elfoglalt az utóbbi időben, tapasztaltuk, amikor időpontot egyeztettünk az interjúra. Min dolgozik most? - Forgatjuk a Beugró újabb részeit, emellett a Viasat 3 csatornán készül egy rendhagyó zenei műsor A cég hangja címmel. Kis- és középvállalkozások, állami vállalatok, multicégek dolgozói énekelnek, egyszerre szórakoztató és szívbemarkoló az egész... Leginkább annak a lehetőségnek a kutatása érdekes ebben, vajon tudunk-e még csapatban gondolkodni? Ezenkívül két előadással készülünk a Szegedi Szabadtéri Játékokra: a My Fair Ladynek én vagyok a koreográfusa, a Dózsa György című táncjátékban pedig magam is táncolok. - Apropó, csapat és összefogás: az esélyegyenlőség mellett a civil kurázsi témakörében is tart előadást. - Ott tart a pályám, hogy a sok kis külön projekt, amiben „utazom", egyfelé halad. Már nemcsak azért vállalok el egy műsort, előadást, mert őrült exhibicionizmus hajt, hanem mert vannak megkerülhetetlen, fontos gondolatok, és ahol lehet, tenni kell. Ha másért nem, hát a népszerűsítésükért. A valódi életem sarokpontjait, és remélem, egyre több emberét a civilség határozza meg. A civil szféra a mindenkori hatalom ellenőrző szettve, és nem is élhetünk tovább abban a hitben, hogy a problémáinkat valaki - az isten, az állam, a „Cola" - majd megoldja helyettünk. Nem kapaszkodhatunk abba, hogy fiatal demokrácia vagyunk. Húsz év alatt felnőtt egy generáció, és az idők végezetéig küldözgethetjük a pokolra a politikusainkat, de amíg mi nem mozdulunk meg, semmi sem fog történni. - A környezetvédelem egyik szószólója Magyarországon. Mi az, amit ön megtesz a fenntartható fejlődésért, a természet védelméért - és amit mások is megtehetnek? - Annyit mindenképpen, hogy a gyermekeinket környezettudatosságra neveljük, ahogy én is a kisfiamat. A saját életemet is hitelesítettem ebből a szempontból: biciklivel járok, ha mégsem, hibrid autót vezetek. Ez nem jelent többmilliós pluszkiadást. 2-300 ezer forinttal drágább az alapárnál, és lemondtam néhány extráról. Energiatakarékos villanykörtét használunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, komposztálunk, napkollektorokat szereltettünk fel, gyűjtjük az esővizet. Sokat változott az életünk, de valahol mégsem változott, ezek a dolgok nem jelentenek kényelmetlenséget. A konyhakertben is sok időt tölt együtt a család. Fontos az is, hová jár az ember vásárolni. Minden egyes kifizetett forint egy szavazat! Ha van tudatos fogyasztói magatartás, az elsősorban a környezetbarát termékek vásárlásában, illetve a kiskereskedelem támogatásában nyilvánulhat meg. - Hamarosan indul a nagy sikerű Megasztár következő szériája és a rivális tehetségkutató, az X Faktor. Vállalna újra szerepet a zsűrizésben? - Nagyon jó közönség vagyok, mert a katarzisnál nagyobb érzést nem ismerek az életben. Leesett állal, kikerekedett szemmel, lenyűgözve hallgatom a tehetséget. Vállalnék zsűrizést abban az esetben, ha értékrendileg itt tartanának ezek a műsorok. Annak idején sok mindent fel tudtunk vonultatni Seress Rezső dalaitól a portugál fadóig. Vagy amikor Rúzsa Magdi hangján megszólalt az Ederlezi... De ezt a műsorformátumot ma már tisztán kereskedelmi szempontok irányítják, nem a tehetségekről, a versenyzőkről szól. - Ha már a sikernél tartunk: a Beugró immár a harmadik csatornán, de változatlanul tarol Élő fellépések, társasjáték, klubok, DVD, neves vendégjátékosok fémjelzik az improvizáción alapuló műsor történetét. Mi a Beugró titka, miért nem válik unalmassá? - A színművészetin egy éven át csak helyzetgyakorlatokat végeznek a diákok, amelyekben nemcsak dráma lehet, hanem rengeteg humor és szórakoztató elem is. Ezek a játékok, ha szórakoztatnak is, minden pillanatban arról szólnak, milyen emberek vagyunk. Az emberek pedig megérzik az őszinteséget. Ezért ér el négy színész négy székkel akkora sikert, mint a csillogó, bulvársztárokat szerepeltető, nagy költségvetésű adások. - A Kultúrpart kulturális hírportál kreatív vezetője: a választások előtt Petőfi Sándort jelölték képletesen miniszterelnöknek. Miért? - Mindegyik induló pártot megkérdeztük, milyen elképzeléseik vannak a kultúráról, de vagy nem kaptunk választ, vagy ha igen, az majdnem értékelhetetlen volt. Eldurrant az agyam. Petőfit a tehetsége, forradalmár életútja, „rocksztársága" miatt választottuk. Ami Petőfi programját, a mi tizenkét pontunkat illeti, fontos szerepet kapott benne a művészeti nevelés, a művészettörténet. A szellemi aktivitást hol máshol fejleszthetnénk, ha nem a kulturáltság szintjén? Átgondolt pedagógiai struktúrára lenne szükség, hogy időben találkozhassanak a gyerekek, a fiatalok a magyar és az egyetemes kultúra értékeivel. Enélkül elveszítjük a következő generációkat - és talán idővel magát a kultúrát is. Névjegy. Nóvák Péter színész, énekes, koreográfus, szövegíró, zeneszerző, műsorvezető. Budapesten született 1970. július 18-án. 13 éves korában már szerepelt az István, a király című rockoperában. Játszott a Cég, majd az Aranyláz együttesben, 1993-tól a Holló Színház tagja. 1994-ben megalapította Kimnowak nevű zenekarát, ő az énekes és a szövegíró is. Játszott a Budapesti Operettszínházban és a Budapesti Kamaraszínházban. írt szövegeket Oláh Ibolyának, Rúzsa Magdinak, Keresztes Ildikónak. 2007-től a Beugró műsorvezetője, előtte a következő televíziós műsorokban dolgozott: Reggeli, Bár (az első magyar valóságshow), a Megasztár második szériája, Megatánc, a Strucc című esélyegyenlőségi magazin. 2007 augusztusától a Kultúrpart internetes kulturális portál kreatív igazgatója.