Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-15 / 87. szám

10 2010. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK S/l RKES/TI: SZABÓ CSILLA Hioszi Tatiosz a bizalomról: Nagy dolog hinni magadban, és még nagyobb hinni a többiekben. AZ IGAZI SZEMPILLA Nők nyaralása 2. DARVASI LÁSZLÓ TÁRCA Ezek a nők éppenséggel ifjú lányok voltak, láthatóan még csak kéthetente borotválták a vádlijukat, és simán elvittek volna a vállukon egy élettelen férfitestet. Egyete­misták lehettek és négyen voltak. Nos, néhány hete szelíd, bizonytalankodó vád illetett bennünket, amiért a magányos nők nyaralását termé­szetellenes képződménynek tekintettük. A magányos fér­fi nyaralása is az, de a fölmérések adatai mégiscsak azt mutatják, ha a nő magányosan nyaral, valami baj van. Egy férfi elmegy egyedül is, és nem feltétlenül azért, mert nem lenne kivel, vagy mert problémája van. Az más kér­dés, hogy a nő sokkal, de sokkal jobban bírja a magá­nyos életet, mint a férfi, de ez most egy másik, később ki­fejtendő probléma. Elég az hozzá, hogy a napokban azt is megfigyeltük, miként nyaralnak együtt a nők. Nagyon, nagyon üdítő esemény volt. Az együtt nyaraló nők felsza­badultak lesznek, gyönyörű és költői trágárságokat sus­torognak, hentesként és boncorvosként osztályozzák a férfiakat, kinyílnak, kacagásuk üvegvirág, még az erősen molett kislány is Naomi Campbellként lebeg a fodrozódó víz, az orgazmussal küszködő közeli korallsziget felé. És mindig van náluk labda! A labda általában pettyes. És úgy dobálják, hogy néha kikukkant a világra a melltartó virágos kosárkájából a bimbócska, és elégedetten szem­léli a homokos, tágas, meleg, égkék világot. Négy nyara­ló nőt, lányt figyeltünk meg a minap, és az egyik legfon­tosabb fölfedezésünk az volt, hogy tökéletesen, minden viszály nélkül elfértek az egyetlen, a brazil tag által ki­kölcsönzött napernyő alatt. Őrület. Semmi összeveszés, semmi vád. Képzeljétek el ezt a helyzetet két baráti, na­gyon, nagyon baráti házaspárral. Ezek annyira barátok, hogy már fölvetődött pikáns párcsere lehetősége is. Mindegy is. A lényeg az, ők is négy ember! Kérdés: elfér­nének egyetlen napernyő alatt? A túrót férnének el! Tíz perc után az egyik férfi vagy feleség szívéből kiállna a napernyő véráztatta rúdja, miközben a győztes pár azt ri­koltozná, nesze, nesze, itt a kurva napernyőd, most már örökre a tiéd! Nagyon szép dolog az is, ha több együtt nyaraló nő sört iszik. A magányosan nyaraló nők kókuszos, menta­leveles koktélt, olykor fehérbort isznak. A nők, ha többen kalandoznak nyaralni, gyakran mexikói búzasört kér­nek. Vagy belga keserűt. Ez valahogy a titkos lázadás ré­sze, valami polgárjogi gesztus, kis feminin forradalom.. Egyedül nyaraló nő csak akkor iszik sört, ha alkoholista. És ott van mellette a feles pohár is. A nők, ha többen vannak, erősítik egymást. Szebbek, kedvesebbek, nyíltabbak. És azt is megfigyeltük, hogy mindig kevesebb naptejet kennek egymásra, mint a gye­rekükre vagy a férjükre. És többet nevetnek. És négy együtt nyaraló nőből mindig csak egyetlen sír! A másik három vigasztal. Négy férfi közül tud négy sírni. És ne felejtsétek, több nyaraló nő­nél mindig van labda. Pöttyös gu­milabda! Mindennapi meditációnk Amikor meditálunk, akkor fi­gyelmünket tudatosan irányít­juk, és magunk mögött hagyjuk a gondolatok és érzelmek ka­valkádját. Helyes mederbe te­reljük az elménket, hogy visszatérjen a nyugal­mas közép lecsende­sedett állapotába. Mintegy elengedjük a fárasztó, aggódó, ki­csinyes és panaszko­dó gondolatainkat, és ezt megte­hetjük akár aktív tevékenysé­gek, sportolás, házimunka köz­ben is. Talán nem is sejtjük, de az állandó és sokszor felesleges dolgokon való gondolkodással rengeteg hasznos energiát pa­zarolunk el, így ha a meditá­ció erőterében gyakoro­lunk, akkor hasznos erő­re, derűsebb, frissebb, lelkesebb energiára te­szünk szert, amivel együtt kevésbé fáradunk. Knotmár Marica t. • NEMCSAK BÜNTETNI A gyerek ak­kor kezd el megbízni a szüleiben, ha azt tapasz­talja: amikor kis csínyeket követ el, ak­kor a szülő nem kizáró­lagosan a büntetés módszerével próbálja őt a jó útra terel­ni, hanem megpróbálja megértetni vele tettei hosszabb tá­vú következ­ményeit is. SZÉCHENYI ZSIGMOND A GYANAK­VÁSRÓL w Utálom a gyanakvást. Talán éppen azért, mert érzem, hogy túl gyakran elfog. Pedig sokkal inkább csalódni vagy akár becsa­pódni kéne ­ezek emberi dolgok. Ha­nem gyana­kodni: közön­séges. ÖNISMERET Ne veszítsd el a hitedet, bízzál ben­nem. Ne ké­telkedj a sze­retetemben. Csak azért, mert most nem lehetek melletted, ne hidd, hogy nem szeret­lek. (Celia Rees) Megrendült bizalom Hatalmas dilemma: mikor kutakodjon a szülő a gyerek dolgai között? Szabad-e elolvasni a naplóját, az SMS-eit, átkutatni a zsebeit, vagy éppen az elektronikus postaládájába érkező levelekbe beleolvasni? A pszichológus válasza: nem. Ha a gyerek rájön erre, a szülő örökre elveszítheti a bizalmát. GYEREKNEVELÉS NYEMCSOK ÉVA A jó gyerek-szülő kapcsolat alapja a bizalom. Vannak azonban olyan ese­tek, amikor ez a bizalom megrendül, a régi, meghitt beszélgetések eltűn­f9 A szülőnek azon kell dolgoznia, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, amiben már csak úgy szerezhet információt a gyerekéről, ha a holmijában kutat. az egészségét veszélyezteti, például drogot fogyaszt, és azzal, ha kutat a szobájában, a dolgai között, meg­menti az életét. Lehet, hogy ez ext­rém esetben indokolt. De az biztos, hogy ha a gyerek erre rájön, akkor a szülő elveszíti a bizalmát. nek, a gyerek szófukar lesz, és nem engedi a felnőttet közel magához. A szülő csalódott: bár kellene, bár.kí­váncsi rá, gyereke nem avatja be őt fontos dolgaiba. Szabó Éva pszicho­lógus szerint ez a teljes eltávolodás már egy folyamat eredménye, ami nem serdülőkorban kezdődik. Amit szülőként az évek során teszünk, az meg fogja határozni a viszonyunkat a gyerekünkkel. A SERDÜLŐKOR BUKTATÓI - A serdülőkor minden gyerek-szülő kapcsolatot megvisel, még a legjob­bat is - mutat rá Szabó Éva. - Minél jobb volt előtte ez a kapcsolat, annál kevésbé lesz rázós a helyzet. A szü­lőnek azon kell dolgoznia, hogy ne alakuljon ki olyan helyzet, amiben már csak úgy szerezhet információt a gyerekéről, ha a holmijában kutat. Előfordulhat, hogy úgy gondolja: a gyerek valami olyat tesz, ami a testi épségét, SEGÍT A SZÜLŐ Megtörténik, hogy a szülő kí­váncsiságból elolvassa a gye­rek naplóját vagy SMS-eit. Minden ilyen akció abból táplálkozik, hogy a szülő és a gyerek között nincs valódi bizalmi kapcsolat. Az ilyen tettek azonban nem javítják a viszonyukat, sőt. Ép­pen ezért egy szülőnek arra kell töre­kednie, bármennyire serdül is a gye­reke, hogy ne veszítse el a korábban kiépített bizalmi szintet, amiben a gyerek tudja, hogy csip-csup ügyek­kel nem muszáj már a szüleihez for­dulnia, de ha veszélyes dolgokba ke­veredik - drogozás, túl korai szexu­ális kapcsolat, molesztálás akkor a szüleire minden körülmények kö­zött számíthat, bennük megbízhat, bármilyen helyzetben segítséget nyújtanak neki. KÖVETKEZMÉNYALAPÚ NEVELÉS - Meg kell mondani a gyereknek: az csak a dolgok egyik része, hogy osz­tályfőnöki figyelmeztetésben része­sítették és hármas a magatartása. De ha ez tovább folytatódik, ha pimasz­kodik a tanáraival, az nem azért baj, mert a szülő ezt nem tűri, hanem azért, mert esetleg olyan iskolai helyzetet teremt magának, amiben a teljesítménye sem tud jó lenni - hoz egy példát Szabó Éva. - A következ­ményalapú nevelés híve vagyok. Ha a szülő értelmetlenül, túl szigorúan vagy kizárólag megbünteti a gyere­ket, az benne haragot vált ki, és nem arra indítja, hogy javítsa ki a hibáját, tanuljon a tévedésekből, hanem arra sarkallja, hogy rossz tetteit eltitkol­ja. A gyereknek nagyon fontos, hogy a szülőben azt a társat találja meg, aki ugyan meg nem dicsérte a csí­nyei miatt, de ha rosszra fordulnak a dolgok, azok helyrehozásában, a jó irány megtalálásában mindig mel­lette van. A szülőnek pedig nagyon sokszor kell bizonyítania, hogy a gyereke bármikor számíthat rá. Ha csak rácsapja az ajtót, kiabál vele vagy bántalmazza, azzal elveszíti a kialakult bizalmat és a gyerek őszin­teségét. MIT MONDJUNK A GYEREKNEK, HA VALAMI ROSSZAT TETT? Mondjuk el neki, hogy ez miért nem volt jó ötlet, de ne hitessük el vele, hogy mi nem követtünk el hasonló hibákat. Ha kell, meséljük el neki saját élményeinket az első cigarettáról, az első berúgásról, az első esetleg rosszul sikerült vagy kel­lemetlen szexuális élményről akár, de leginkább arról beszéljünk, hogy mit tanul­tunk ezekből, mi volt jó és mit bántunk meg - tanácsolja a pszichológus. Bár­mennyire is haragszunk rá, ne legyünk durvák a gyerekünkkel, mert az nagyon fáj a kamasznak. Ne első dühünkben tajtékozva próbáljuk nevelni, inkább várjuk meg, amíg lehiggadunk, és csak akkor üljünk le vele beszélgetni, ha képesek va­gyunk emberséggel és elfogadással fordulni felé. HA A KAMASZ NEM KOMMUNIKÁL Serdülőkorban előfordul, hogy a gyerek nem akar beszélgetni a szüleivel, magába zár­kózik. A szülőnek el kell fogadnia, hogy ez egy ilyen idő­szak. Ha korábban jó volt a kapcsolatuk, a ka­masz vissza fog térni a szülőkhöz. Háttérbe kell vonulni, teret adni neki. Nem kell állandóan a sarkában járni - a kamaszt minél szorosabban fogják, annál inkább menekülni fog. Fontos, hogy tudassuk vele: ha kell, számíthat ránk. Az unalomig ismert „Mi volt ma az iskolá­ban?" kérdés helyett - amelyre csak egy válasz létezik: „semmi" - azt kérdezzük tő­le: Milyen napod volt? Mi volt a legjobb benne? Ezzel talán elindulhat egy beszélge­tés. A legfontosabb, hogy a serdülő gyermek ne azt érezze, hogy állandóan „kopog­tatunk az ajtaján", sokkal inkább azt, hogy a mi „ajtónk" előtte mindig nyitva áll.

Next

/
Thumbnails
Contents