Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-10 / 83. szám

2010. ÁPRILIS 10., SZOMBAT KULTÚRA 9 egyéni stratégiák a szegedi kiadoknal Zsugorodik a hazai könyvpiac A magyar könyvpiac 2009-ben zsugorodott először 1997 óta: az előző évihez képest a könyvvásárlásra fordított összeg több mint 5 százalékkal, az eladott példányszám 11,5 százalékkal csökkent. A szegedi kiadókat eltérő mértékben érintette a visszaesés, egyéni stratégiát alakítottak ki a túlélésre. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Megtört tavaly a hazai könyvpiac 1997 óta tartó fo­lyamatos növekedése: a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyv­terjesztők Egyesületének 2009-es adatai azt mutatják, hogy a könyvvásárlásra for­dított összeg az előző évihez képest több mint 5 százalék­kal, 64,2 milliárd forintra csökkent. A tankönyvek, nyelvkönyvek a teljes piac­nál jobban teljesítettek, így 26,4 százalékosra növekedett a részesedésük, s ezzel a leg­nagyobb tematikai ágazatot jelentik. Az ismeretterjesztő könyvek, lexikonok és szak­könyvek forgalma 9 száza­lékkal visszaesett, viszont a szépirodalmi, fikciós kötetek eladása 7, a gyermek- és ifjú­sági könyveké 6,6 százalék­kal növekedett. A szegedi ki­adókat eltérő mértékben érintette a válság. A Lazi Könyvkiadónál ­amelynek fő profilja a ma­gyar és külföldi szépiroda­lom - az országosan jellem­zőnél jóval kisebb bevétel­és példányszámcsökkenést tapasztaltak. - Még jobban megválogatjuk, hogy mit adunk ki; ez az időszak nem a kísérletezésről szól. A szépirodalom iránti érdeklő­dés nem változott, és mindig lehet különlegességekkel je­lentkezni. Országos sikert arattunk a magyar irodalom­ból méltatlanul kiiktatódott Tormay Cécile Bujdosó köny­vének megjelentetésével. A halála évében, 1937-ben No­bel-díjra jelölt írónő lírai naplóban számolt be a Ta­nácsköztársaságról, ezért ké­sőbb rásütötték a fasiszta jelzőt, holott csak antikom­munista volt. írásait mosta­nában újra felfedezik az ol­vasók, novelláskötetei is népszerűek - mondja Lázár István, az 1994-ben alakult szegedi Lazi Könyvkiadó ve­zetője. - Tavaly valamennyi kiad­ványunk felkerült az internet­re, így már az Egyesült Álla­mokból, Németországból is kapunk megrendeléseket. An­nak ellenére, hogy 20 száza­lékkal kevesebb címet adtunk ki, eladott példányszámunk és bevételünk 15 százalékkal nőtt. A kecskeméti ügyész, Benczúr Csaba Új magyar ho­rogkereszt című kötete, amely hiteles történelmi háttérrel mutatja be az egyre jobban felerősödő szélsőjobbot, nagy siker lett - fogalmaz Majzik István, a sok helyi értéket is támogató szegedi Bába Kiadó vezetője. Tanulószótáraival nyerő a Grimm - A válság sokkhatásként érte az olvasókat, félelmeik meg­látszottak a könyvpiac ered­ményein is. Mivel a forgal­munk 80 százaléka szótárak­ból, nyelvkönyvekből szárma­zik, és ezen a területen nem volt visszaesés, bennünket nem érintett a csökkenés. Sok új kiadványunk miatt 2009-re 25-30 százalékos növekedést terveztünk, ehhez képest csak 15 százalék jött össze, de ez­zel sem lehetünk elégedetle­nek - hangsúlyozza Borbás László. A szegedi Grimm Kiadó vezetője úgy látja: eredmé­nyeiket elsősorban sikeres ta­nulószótár-sorozatuknak kö­szönhetik; az idei első ne­gyedév pedig azt mutatja: 2010 kompenzálja majd 2009-et. - Siralmas a helyzet, tapasz­talataink szerint az utóbbi év­ben szinte alig vesznek köny­vet az emberek. 1992 óta az idén fordult elő először, hogy a szokásos húsvét előtti országos körutunkat, amely során kiad­ványainkkal felkeressük a könyvesboltokat és a plébániá­kat, le kellett mondanunk, mert sehol sem fogytak a kész­letek - panaszolja a hazai kato­likus könyvkiadók közül az el­múlt években a legtöbb cím­szót és a legnagyobb példány­számot elért szegedi AGAPÉ Fe­rences Nyomda és Könyvkiadó munkatársa, Balogh Éva. Eminemtől Keményig ' V 1 lllPgs Lázár Bence András költő pszichiáternek készül. FOTÓ: KARNOK CSABA A tömörítés mestere is a költő. Ezért „hivószavakkal" faggat­tuk és rövid válaszokra kértük Lázár Bence Andrást, a szegedi medikust. Az első kötetes szer­zővel a költészet napja alkalmá­ból beszélgettünk. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA Verselés és orvostudomány? ­Összeférnek, mert precíz és pon­tos munkát kíván a szövegvilág és az emberi test gyógyítása is. Az irodalomból tanultak átvihe­tők a tudományra és viszont. Példa erre József Attila Ódája, amely az emberi test működésé­nek pontos leírása is, miközben az egyik legnagyszerűbb szerel­mes vers! A test és a lélek érde­kel: élettanból „tédékázom", pszichiáternek készülök. Családi hagyomány? Nagyapám, apám is orvos, és mindketten foglalkoztak vers­írással, de nem miattuk kezd­tem szövegeket írni. Példaképek? - Eminem, az amerikai rapper kamaszrajon­gójaként vettem észre a szöveg és a ritmus összefüggéseit. De Radnótit megismerve, gimna­zistaként kezdtem magam is szövegeket írni. Vagyis verseket? - Nem vers, hanem: szöveg. Mert le­het, hogy mára már a „verselő költő" kifejezés elvesztette ere­deti jelentését... És a szabad vers? - Talán. A szövegeimet egy-egy kifejezés, családi élmény köré szövöm. Fehér papírlapra? - Nem! Csakis számítógépes szöveg­szerkesztővel írok. Közben ze­nét hallgatok. Kedves szerzők? - Zenében Cseh Tamás, Tom Waits, Bob Dylan. Szövegben Pilinszky, József Attila, Kosztolányi, Pet­ri György, Kemény István. - Kedves vers? - Pilinszky Jánostól az Apokrif. Mit köszönhet a „szövegek­nek"? - Szerelmet. Barátokat ­például Gettó Ferencnek, Szabó Marcellnek, Fehér Renátának szöveget is ajánlottam. Aztán három középiskolai irodalmi díjat és az egyetemi Faludy-dí­jat. Publikációkat - például az ÉS-ben, a Jelenkorban, a Beszé­lőben, a Holmiban, a Kallig­ramban, a Tiszatájban. És most - a Szép versekbeli válogatás után - ezt a saját kötetet. Miért a cím: Teraszról nézni végig? - Mert az eddig megje­lent verseimet gyűjtöttem egy­be, ahogy kamaszból felnőtté lettem - kicsit kívülről is szem­lélve magamat. Mindez egyetlen versszakba sűríthető? - „Most semmi sin­csen, / a varjak nem jöttek ha­za, / a túlnőtt hajtásokat / meg nem sikerült levágni, / minden­ki hazudott nekem." Carmen - nemzetközi szereposztással 4 Amerikai, lengyel és horvát énekes is színpadra lép a ma­gyarok mellett a Szegedi Sza­badtéri Játékok szó szerint csábító produkciójában: a Carment Kerényi Miklós Gá­bor rendezi, aki tíz éve nem állított színpadra operát. Füs­tös erotika és misztikum uralja majd a Dóm teret az augusztusi forróságban, Ke­rényi „élményoperát" ígér. Nemzetközi szereposztással kerül színre a Szegedi Sza­badtéri Játékok egyik idei előadása, a Carmen, ame­lyet már most kiemelkedő érdeklődés kísér: a közön­ség lelkes, hogy az operairo­dalom legismertebb dalla­mait hallhatja a Dóm téren. A tüzes, forróvérű cigány­lányt, Carment hazai mű­vésznőnk, Schöck Atala ala­kítja. Don Jósé szerepében Arnold Rutkowskit láthatjuk. A kiváló lengyel tenor 2009-ben különdíjas lett a Plácido Domingo által alapí­tott Operalia énekverse­nyen, és az a megtiszteltetés érte, hogy a maistro lengyel­országi koncertjén léphetett fel. Micaela a bájos Frankó Tünde lesz. Escamillót az amerikai Lee Poulis játssza ­őt a német zenekritikusok a tavalyi év legjobb fiatal éne­kesének választották, Euró­pa számos nagyvárosának operaházában énekel. Esca­SZEGEDI 2010 SZABADTÉRI GE0RGES BIZET CARMEN OPERA - JÚLIUS 30., 31. millo bőrébe először a sza­badtérin bújik. Kerényi Miklós Gábor, a legjelentősebb hazai musi­calrendező tíz éve nem hó­dolt ennek a műfajnak. Nagy sikerű operarendezé­sek kötik őt Szegedhez. Bi­zet operájában a hallatlanul népszerű zene mellett az a furcsa drámai vonal és a füstös erotika érinti meg, amely tele van misztikával és tragikummal. Igazi „él­ményoperát" ígért a nézők­nek, amely nem csak a mű­faj elkötelezett híveinek lesz élvezetes - ismerve operett­rendezéseit erre minden esély meg is van. Carmen szenvedélyesen izzó temperamentumának és Don Jósé kiszolgáltatott férfi­vágyának buja története Ke­rényi lenyűgöző látásmódjá­ban július 30-án és 31-én ke­rül színpadra a Dóm téren. A belépők már megvásárol­hatók a REÖK-ben található jegyirodán - akár üdülési csekkel is -, valamint a jegy­rendeles@szegediszabadte­ri.hu e-mail címen. (X) Kosztolányi-est a REÖK-ben Az utolsó Kosztolányi-kötet­ből ad elő verseket április 14-én, szerdán 19 órakor Kon­dász Rózsa és Balog József a REÖK-ben. A Számadás című kötet - amely összegzés és egyben búcsú is - a harmin­cas években született verse­ket tartalmazza. A költő beteg lett, erről szól a Februári óda; szenvedett, erről szól a Száz sor a testi szenvedésrőt; és boldog is volt, úgy, ahogy ar­ról a Hajnali részegség című versében beszámol. KULTURÁLIS HÍREK Gitárfesztivál Szegeden JÖVŐ CSÜTÖRTÖKTŐL NÉGY­NAPOS nemzetközi gitárfeszti­vált rendez a Szó-Tér Egyesü­let Szegeden, amelyen neves hazai és külföldi előadók ad­nak koncertet a közönségnek délután 5-től, este fél 8-tól a zeneművészeti kar Fricsay ter­mében és 9 órától a Millenniu­mi Kávéházban, valamint mes­terkurzusokat tartanak az ér­deklődő növendékeknek. Épületfotók a megyeházán TEMESVÁR ELSŐ FŐÉPÍTÉSZÉ, a régió egyik legnagyobb hu­szadik század eleji magyar sze­mélyisége, Székely László épü­letfotóiból nyílik kiállítás a me­gyeházán kedd délután fél 5-kor. Az eseményen köszön­tőt és emlékezőbeszédet mond Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke, Szász Enikő színművész, a Temesvári Ma­gyar Nőszövetség elnöke, Sze­kernyés János helytörténész, a Román Képzőművészeti Szö­vetség Temes megyei elnöke és Kligl Sándor szobrászmű­vész. A nagyszalontai születé­sű Székely László munkáinak többségét a szecesszió stílus­irányzata határozza meg. Men­tora az a Hauszmann Alajos építészmérnök volt, aki a fővá­rosi New York-palotát és a Bu­davári Palotát is tervezte. 31 évesen lett Temesvár főépíté­sze. Számos meghatározó köz­épület, lakóház és templom építése fűződik a nevéhez, így a temesvári Erzsébetvárosi Vá­góhíd, a Hungária Fürdő, a Szé­chenyi Palota, a Magyar Királyi Erdó'őri Szakiskola vagy a nagyszalontai városháza. Világsztárokkal zenél együtt A világ egyik legismertebb basszusgitárosával és dobosá­val áll hamarosan egy szín­padra a szegedi születésű Dennert Árpád. A fiatal szaxo­fonos a Művészetek Palotájá­ban lép fel. SZEGED BERECZKY DIÁNA Nem mindennapi előadásra készül a szegedi születésű Dennert Árpád. A fiatal sza­xofonos májusban a Jaco Pas­torius-emlékkoncerten a vi­lághírű Victor Bailey basszus­9) Óriási megtiszteltetés ilyen művészekkel együtt játszani. Dennert Árpád gitárossal és Peter Erskine­nel zenélhet együtt, aki az avantgard dzsessz dobvirtuó­zaként vált híressé. A Művé­szetek Palotájában a Stúdió 11-gyel lép fel, amely koráb­ban a Magyar Rádió könnyű­zenei zenekaraként műkö­dött. - Óriási megtiszteltetés ilyen művészekkel együtt ját­szani. Ráadásul egy olyan koncerten, amelyet a fiatalon elhunyt, virtuóz technikájá­ról és játékstílusáról ismert basszusgitáros és zeneszerző tiszteletére rendeznek mondta Dennert Árpád. A 31 éves zenész bízik abban, hogy az ilyen „nagy nevek" koncertjei még inkább ked­veltté teszik a dzsessz műfajt. - Az utóbbi pár évben egyre népszerűbbé vált ez a zenei stílus. Ez annak is köszönhe­tő, hogy egyre több világsztár készít dzsesszlemezt, gondol­junk csak Rod Stewartra vagy Robbie Williamsre. Mellettük feltűnt a kanadai-olasz Mi­chael Bubié, aki szintén sok rajongót szerzett a műfajnak. A zenekarok is igyekeznek közismert dzsesszdalokat ját­szani, amelyek könnyebben hallgathatók - tette hozzá. A szaxofonon és klarinéton ját­szó fiatalember elmondta, hogy a már említett Stúdió 11 mellett a Budapest Jazz Or­chestrában, a Papajazz for­mációban, va­lamint a tradi­cionális New Orleans-i dzsesszt játszó Kvartessence együttesben is zenél, emellett időről időre vendége a Hot Jazz Bandnek. A műfajt még általános iskolás korában szerette meg a Molnár Dixie­land Band vezetőjének, Mol­nár Gyulának a stúdiójában. Ezt követően a Tömör­kény-gimnázium zenei sza­kán végzett, majd felvették a Kőbányai Zenei Stúdióba, ké­sőbb a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetem jazz tansza­kára. Időközben játszott a Storyville Jazz Bandben, a Stefánia Dixielandben és a Volvox együttesben is. Ven­dégművészként járt Ausztrá­liában, Belgiumban, Kínában és Franciaországban is. Há­rom évvel ezelőtt elnyerte a Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi ösztöndíjat.

Next

/
Thumbnails
Contents