Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-09 / 82. szám

A Dí MAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légyott Csütörtök Bizalmasan ^fflsj: Délmadár Szombat Szieszta A volt kormányszóvivő, Daróczi Dávid öngyilkossága döbbenetes, és sajnos nem példa nélküli. Mindenki okot keres, pedig nincsen ok. Minderről dr. Varga Gábor pszichiáterrel beszélgettünk. INTERJÚ LACZÓ BALÁZS - Az öngyilkosság sajnos része a történelmi, kulturális öröksé­günknek. Hogyan hat a társada­lomra, ha egy közismert ember vet véget az életének? - Az ismert emberek öngyil­kossága nemcsak azért jelent fokozott veszélyt a többiekre, mert mindenki értesül róla, ha­nem azért is, mert feloldhatja az öngyilkossággal kapcsolatos in­dulatokat-Ha valaki egy krízis­közeli állapotban azt látja, hogy sikeres emberek is a meghívott halállal lépnek ki az életből, ak­kor esetleg számára is kevésbé lesz életidegen az öngyilkosság gondolata. Sajnos végigkísérhe­tő a minta átvétele korábbi időkről: Széchenyi után Teleki László, majd később Teleki Pál, Juhász Gyula után József At­szoktam felhozni a „Kossuth La­jos azt üzente..." című dalt. Va­jon miért kell nekünk mindig kétszer üzenni? - De azt is tudomásul kell venni, hogy az ember környezete nem szakemberekből áll. Mit tehetnek a hozzátartozók? - Azt kell tudni, hogy a krízis nem ugyanaz, mint a konfliktus, és nem oldjuk meg azzal, ha piszkálunk valakit, hogy „szedd már össze magad". Külső segít­ség nélkül ez nem hidalható át, és nem múlik el, nem lehet rajta átlépni. A külső segítség lehet szakember, de lehet a lelkész vagy egy hozzáértő szomszéd is. Ennek az állapotnak a tünetcso­portja mindenkinél - talán a tu­dathasadás és az időskori de­mencia kivételével - ugyanaz. Egy-két hónappal a szuicidium előtt megfigyelhető a bezárkó­zás, az érzelmek beszűkülése, az energia, az érdeklődés, a geszti­kuláció hiánya. Ezt a környezet is látja. Egy-két héttel az öngyil­kosság előtt megjelennek a fan­táziák. A krízisbe került beteg többféleképpen végiggondol egy öngyilkosságot, és erről néha je­leket is ad. Például úgy fejezi ki Dr. Varga Gábor tila, utána Latinovits, Dómján Edit után Szécsi Pál. És mind a szépségkirálynő, Molnár Csilla, mind Dómján Edit szuicid pél­dájának volt követője a nem közismert emberek köréből is. A nyelvünk is azt mutatja, hogy túl sokat foglalkozunk a szuici­diummal, azt mondjuk: „öngyil­kos költségvetés", vagy egy le­esett zsemlére, hogy „öngyilkos lett". Kimutatták azt is, hogy egyetlen nyelv sem tartalmaz annyi tagadást, mint a magyar. Melyik nép kéri még úgy a ká­vét, hogy „nem kaphatnék..."? Tele van a kultúránk bizonyta­lansággal. Az örökségre ugyan­akkor az is jellemző, hogy az ön­maguk ellen fordulók segélyki­áltásait nem halljuk meg, vagy a segítségre szoruló érzi gyenge­ségnek, hogy „cry for helpet" küldjön. Tréningeken példaként Felfelé. sokkal nehezeBb magát: „inkább felakasztom ma­gam, mint hogy elmenjek a vizs­gálatra", „vonat elé megyek, ha megbukom". A harmadik stádi­um közvetlenül az agressziót előzi meg: valaki a sínekhez áll, és hallgatja, hogy zakatol a vo­nat. És aztán az agresszió eltart­hat sokáig, de állhat néhány percből is. Ahogy mondani szok­ták: akkor leszünk öngyilkosok, ha az agresszió egyetlen tárgya már csak mi vagyunk. A beteg megnyugszik, mindenkivel meg­békél, „visszaviszi a kölcsön­könyveket", és cikkor fordul ma­ga ellen. Ha az agresszió közben sikerül megzavarni - valaki be­toppan a lakásba, megszólítja az utcán, vagy ő hívja fel a lelkise­gély-vonalat -, akkor áthidalha­tó ez az állapot. - Daróczi Dávid esetében min­denki az okokat keresi. Lehetsé­ges, hogy az ok éppen a sikeré­ben rejlik? - Okok nincsenek. Az biz­tos, hogy a pszichiátria legna­gyobb kihívása ma az identitás­válság, és aki felfelé jut a társa­dalomban, az rengeteg identi­táskérdéssel küszködik, akár a már említett szépségkirálynő. Talán furcsa, de a felfelé mobi­litást éppen ezért sokkal nehe­zebb is pszichésen feldolgozni, mint az ellenkezőjét. Mert ha valaki egy ilyen szegénységből indul el, rengeteget tanul, majd eljut odáig, hogy a kormányfő személyi titkára lesz, az napon­ta új szerepre készül. Állandó­an kérdések gyötrik: mi vagyok én? Újságíró? Kormányszóvi­vő? Kommunikátor? Ehhez jön még esetében az etnikai hova­tartozás is, mivel egy kisebbség képviselőjeként, a többségnek megfelelve, ezeket a feszült­ségeket még nehezebb fel­dolgozni. Viszont aki lefelé bukik, például egy privati­zált gyár volt vezetőjeként, inkább azt a konklúziót von­ja le, hogy „pechem volt". Ez­zel pedig máris kívülre helye­zi az okot. Viszont ahogy Da­róczi Dávid családja is írta: teóriákat nem érdemes fel­állítani. Soha nincs közvet- | len ok, nincsen ok-okozati összefüggés ilyen esetben. Legfeljebb történhet vala­mi, ami krízishelyzetben lendületet ad ennek a lé­lektani folyamatnak, s ami miatt mások esetleg az italhoz vagy a dro­gokhoz nyúlnak, megint mások pedig külföldre mennek, és kilépnek a környezetből. HMHHHH A TWITTEREN TUDATTÁK A SZAKÍTÁST A Twitteren jelentette be Jim Carrey és Jenny McCarthy, hogy ötévi együttélés után szakítottak egymással. A két színész egy-egy rövid üzenetben adta hírül rajongói­nak, hogy elválnak útjaik. Szóvivőik is megerősítették a válás tényét, ami alaposan meglepte a hollywoodi benn­fenteseket, mert semmi jele nem mutatkozott kap­csolatuk válságá­nak. Carrey éppen­séggel repülővel íratta fel Los An­t geles-i otthonuk fölött az égre Valentin-napon, hogy „J (szív) J", vagyis Jim szereti Jennyt. A 48 esztendős Carrey és 37 éves exbarátnő­je egyöntetűen állították mikroblogjuban, hogy hálásak az együtt töltött szép időkért. McCarthy azt is megemlitette, hogy Carreyt örökre a szívébe zárta, és reméli, hogy meg­marad jó kapcsolata a színész felnőtt lányá­val. Carrey „a legjobbakat" kívánta tweetjé­ben volt élettársának. SÉTÁVAL A STROKE ELLEN Csökkentheti egy új tanulmány szerint a nők stroke-kockázatát, ha tornacipőt húznak, és hosszabb, tempós sétára indulnak. Azoknál a nőknél, akik tempósan gyalogolnak, 37 száza­lékkal volt alacsonyabb a stroke veszélye, azoknál pedig, akik legalább heti két órát sé­táltak bármilyen ütemben, 30 százalékkal csökkent az agyi katasztrófa esélye. Korábbi ta­nulmányok már rávilágítottak arra, hogy a fizi­kai aktivitás segít a stroke elkerülésében, a most ismertetett kutatás azonban arra összpontosított, hogy pontosan mely mozgásfélék lehetnek a nők legnagyobb segítségére ezen a téren. „A dolgok a meghatározott ideig tartó tempós séta mellett szólnak" - mondta Jacob Sattelmair, a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalko­zó iskolájának doktorandusza, a tanul­mány vezető szerzője. ANYÁK KEDVENCE Az elmúlt hónapokban makacsul fel-felröp­pent a hír, hogy Jennifer Aniston és Gerard Butler között nem csak munkakapcsolat n. Az Exférj újratöltve című vígjáték­ban partnerek voltak, és azóta is sok időt töltenek együtt. Nemrég egy közös mexikói nyaraláson is raj­takapták őket! De a szerelem té­nyét a sztárok időről időre cáfol­ják - nem tudni, mi van köztük igazául. Egy biztos: Jennifer Aniston és Gerard Butler anyu­kája tényleg nagyon jóban van. - Az Exférj újratöltve New York-i premierje előtt már iszonyú izga­tott volt, százszor a lelkemre kö­tötte, hogy mindenképpen vi­gyem magammal a bemutatóra, és ott rögtön szóba is elegyedett Jen­nel. Az a poén, hogy tényleg na­gyon összebarátkoztak, és mivel az anyukám imád golfozni, már meg is egyeztek egy közös nagy versenyben. Sőt, az anyukám ahhoz is ragaszkodik, hogy Jen jöjjön él hozzánk Skóciába. Natalie Portman fotósorozata Natalie Portman már unja a vígjátékokat és a romantikát, szívesebben tűnne fel vala­milyen komolyabb szerepben. De úgy tű­nik, a filmrendezők nem hallgatják meg ezt a kérést. A 28 éves színésznő általában romantikus filmekben találja magát, de ezeket nem tartja már kihívásnak. A fotózást azonban igen. A fiatal sztárt az Elle magazin kérte fel, hogy pózoljon, és Natalie szívesen mondott igent. A vele készült interjúban azt mondta, nem arról van szó, hogy már nem akar vígjátékban szerepelni, de komolyabb szerepekre is vágyik. A romantikus komé­diákon mindenkinek át kell esnie, de egyébként jobban szereti azokat a karak­tereket, amelyek megnevettetik. Most egy filmet forgat, amelyben egy zsidó nőt alakít. - Nem akartam soha ilyen szerepet el­játszani. Havonta legalább húsz holoka­uszt témájú forgatókönyvet kapok, de va­lahogy nem szerettem volna soha ilyen té­májú filmben játszani. Végül is igent mondtam a New York, I Love You főszere­pére, ez volt az első filmötlet ugyanis, amit valóban izgalmasnak találok. Erről tényleg azt gondolom: nekem való. A film a háború borzalmait idézi fel, amelyben Portman egy magányos zsidó nőt alakít, aki hátrahagyva családtagjait elmenekül Európából. Szerinte nagyon megrázó belegondol­ni, hogy mi történt a holokauszt idején. Erre nem szeret gondolni, sokkal szíve­sebben játszik a kislányaival és azok bará­taival. Ez az, ami feltölti és örömet szerez neki.

Next

/
Thumbnails
Contents