Délmagyarország, 2010. április (100. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-08 / 81. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MÁS Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Gyógy-ír Légy-ott Péntek Délmadár Endrei Judit segít ötvenes kortársain SZTÁRHÍREK FARKAS jUDIT Két éve indította el húgával a Kor-határ­talanul programot Endrei Judit. Azoknak nyújtanak segítséget az élet buktatói­ban, akik betöltötték az ötvenet. - Mióta a televízióból eljöttem, járom az országot. Sok helyen megfordu­lok a nagyvárostól a kis falu ig. Azt tapasztaltam, hogy nagyon sokan, amikor eb­be a korba belépnek, le mondóan élik tovább az életüket - erre a kis időre már úgyis mind­egy alapon. Úgy gon­doltuk, megpróbáljuk megmutatni, hogy ennek az életszakasz- Á nak is megvannak a maga szépségei ­beszélt az ötletről Endrei Judit, aki úgy véli: érdemes min­den örömöt „kivenni magunknak, amit az ^ étét tartogat - az utolsó pillanatig. Az Első Szentendrei Női Sza­lon keretében kezdték el a programot húgá­val, az életvezetési ta­nácsadó Kurdics Eri­kával. A volt televízi­ós elárulta: nagyon sokat nyomott a lat­ban, hogy ő maga és a húga is a középko­rúak életét éli, annak minden szépségével, nyűgével és nehézsé­gével. - Mi azon típusú emberek közé tartozunk, akik próbálják leküzdeni a nehézségeket. Per­sze mi sem élünk rózsaszín fel­Majdnem tíz éve, hogy Endrei Judit, a Magyar Televízió egyik legismertebb szerkesztő-műsorvezetője elbúcsúzott a képernyőtől, de ma sem mondható unalmasnak az élete. Könyvet ír és szerkeszt, rendezvényeket vezet, előad - és mellette korosztályát segíti át az élet buktatóin. Endrei Judit úgy véli: érdemes minden örömöt „kivenni magunknak, amit az élet tartogat, FOTÓ: FRANK YVETTE hőn lebegve, nekünk is meg­vannak a megoldandó dolga­ink - szögezte le. Már huszon­hat városban osztották meg ta­pasztalataikat, tanácsaikat az Életmentő írás. - Akkor kezdtem írni, amikor abbahagytam a televí­ziózást. Mondhatni, életmentő volt számomra az első könyv megírása, a színes, mozgalmas tévés élet után a könyvek adtak egy olyasfajta örö­möt, tevékenységet, amiben kiteljesedtem - mesélt az írásról Endrei )u­dit: első könyve Anno 2000 - Ezredvégi kaleidoszkóp címmel jelent meg saját könyvkiadójában. - A könyveimbe ugyanazt tettem bele, mintha látnának a képernyőn egy életmód- vagy magazinműsorban, ahol sok színes, értelmes, kulturális dolog van egybefűzve. Szűkebb réteghez jutnak el, de az a réteg jobban „ki van éle'zve" a dolgaimra, mintha ott ülne a képernyő előtt egymillió néző, akinek csak egy része rám kíván­csi. A többi engem fogyaszt, mert éppen én vagyok ott. ötvenes vagy idősebb korosz­tállyal. A kis csapathoz tarto­zik rajta és a húgán kívül Miháldy Kinga dieteti­is. Endrei Judit álma, hogy az országot be­hálózzák a Kor-ha­tártalanul klubok, i Mert az a legfonto­L sabb, hogy ebben J^ az életszakasz­ban az ember ne zárkózzon be: éljen tevé­keny életet, akarjon hasz­HHg nos lenni. Szentendrei stú­diójában egyébként nem csak az ötvenen felüli korosztálynak tartanak életmódprogramokat. Úgy tapasztalta a saját életében, bizonyos élet­szakaszokban - ilyen a tinédzserkor, a fiatal felnőttkor, a harmin­cas-negyvenes évek a párválasztás, a karrier­építés nehézségeivel ­mindenkinek szüksége lehet útmutatásra. - Amikor az ember tinédzser, akkor van a legjob­ban „összekuszálódva", ezt már mint anya is tapasztalat­ból mondom. A kisebbik lá­nyom elsős gimnazista, a na­gyobbik most fog érettségizni - amit ők megélnek, az ben­nem is felébreszti az első szere­lem, az első csalódás emlékét. Ez egy jócskán felnőtt ember­nek, amilyen én is vagyok ­pláne tavasszal -, ad egy bi­zsergető izgalmat - osztotta meg velünk a Magyar Televízió egykor talán legkedveltebb „arca". Bár általánosítani nem akart, elmondta, a férfiak és a nők között van különbség a Névjegy. Endrei Judit (szüle­tett Kurdics judit) bemondó, szerkesztő-műsorvezető Szolno­kon született 1953. május 7-én. 1973-1977 között a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola hallgató­ja volt Szegeden, itt kezdte tele­víziós pályáját a Magyar Televí­zió körzeti stúdiójában. Ezután a MÚOSZ Újságíró Iskolában ta­nult művelődéspolitikát, elvé­gezte az ELTE BTK orosz szakát, később az Európai Kulturális Menedzserképzőbe járt. A MTV-nél dolgozott bemondó­ként, majd szerkesztő-műsorve­zetőként. Közreműködött töb­bek között az Ablak, a Tv-hír­adó, a Hétvége, az MTV Plusz, a Napközi és sok más műsor, do­kumentumfilm elkészítésében. 1998 óta szabadúszó, szervező­je a szentendrei kulturális élet­nek. 2001-től 2002-ig vezette a Satelit Televízió Vasárnap Endrei Judittal című műsorát. 2003-ban alapította az Endrei Könyvek Ki­adót, 2006-ban a Perla Stúdiót. Óraállítás: még mindig fáradtak lehetünk Az emberek az órák átállí­tását az alvás ^ és ébrenlét egyéni ciklu­sának - kronotípusuknak ­megfelelően különbözőképpen élik meg. Az időátállítás elő­idézheti a koncentrációképes­ség zavarait, reggelente pedig fokózott álmosságot okozhat. A testre kifejtett hatások vegetatív zavarokhoz vezethetnek, példá­ul a pulzus és a vérnyomás megváltozásához. Az emberi belső óra nagyon érzékeny, mi­vel befolyásolják a külvilágból érkező ingerek is. A legfonto­sabb tényező a sötétség és vilá­gosság napi váltakozása: az in­formációt a szem ideghártyája „táplálja be" a belső órába. Az alapkutatásokból már kiderült, hogy ez az óra nagyon sok test­funkció működésére kihat: nemcsak az alvás-ébrenlét vál­takozását és a koncentrációs képességet, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhőmérsékletet és valószínűleg a sejtosztódást, a sejtciklust is befolyásolja. Az emberi szervezet általá­ban hamar hozzászokik az órák átállítása miatti változásokhoz. Általában elég néhány nap, ám szélsőséges esetekben akár két-három hétre is szükség le­het. Bár nincsenek tudományo­san megalapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idős embereket érzékenyebben érin­ti-e az átállítás, az mindeneset­re általános igazság, hogy az ő belső órájuk sokkal fogéko­nyabb a zavaró ingerekre. Ezért is lép fel időskorban nagyon gyakran alvászavar. Az órák átállításától függet­lenül is tavasszal gyakran je­lentkező fáradtság és levertség ellen a szakemberek testmoz­gást javasolnak. Fontos azon­ban, hogy ne mesterséges fé­nyű fitneszterembep, hanem a szabadban sportoljunk. M | U1 | CÖ 3 INI CÖ * LO 2 cc Szombat Szieszta HEIDI SZERET MEZTELENKEDNI Heidi Klum 20 éve szuper­modell, és szinte semmit sem változott. A 36 éves modell azt nyilatkozta: szeret meztelenkedni, akár még a szülei előtt is. Klum, aki a Victoria's Sec­ret modelljeként 10 millió angol fontos vagyonra tett szert, azt mondta: a családjában szabadon nevelték, a szülei is gyak­ran járkáltak meztelenül otthon. Nem voltak hip­pik, és nem voltak ruhátlanul egész nap, de ha ki­jöttek a zuhany alól, nem kapkodtak rögtön a tö­rülköző után. A német, négygyermekes modell azt gondok megoldásában, az öre­gedés megélésében. - A nők sokkal nyitottabbak, aktívabb és egészségtudatosabb életet élnek. Aki párkapcsolatban él, annak nagyon-nagyon figyelni kell a társára. A férfiak a lehető legritkábban tárják fel, hogy gondjaik vannak. Még mindig nagyon erős bennük az a sok százezer évvel ezelőtti érzés, hogy én vagyok az erős, én ej­tem el a legnagyobb vadat. Ha egy ötvenéves férfi elveszti az állását, az egy drámával ér fel - magyarázta Endrei Judit, aki Mindörökké nő és Mindörökké férfi címmel mindkét nemről írt könyvet. Egy nő azonban, főleg, ha gyerekei vannak, ösz­tönből cselekszik. Megy és ke­resi a megoldásokat. gyon szeretik egymást, még hat év házasság után is izgalmas a szexuális életük. Az esküvőjükön mindketten nagyon boldogok voltak, azóta min­den évben megünneplik ezt a napot. - Az életemben ugyanazok a dolgok fontosak, mint régen, de az bizonyos, hogy ma már sokkal komolyabb vagyok, mint fiatalabb koromban ­tette hozzá Klum. DIVATOSAN A ZÖLDBEN IS

Next

/
Thumbnails
Contents