Délmagyarország, 2010. március (100. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-06 / 55. szám

lenlegi belső problémáktól és a gazdasági válságtól - továbbra is fontos marad - vallja Ferwagner Péter Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének adjunktusa. - De az utóbbi években alábbhagyott a gyors bővítés lendülete. Mintha „emésztési A jég hátán is. Izland lehet az Unió 28. tagállama - az Európai Bizottság a napokban adta áldását arra, hogy megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat, hiszen a szigetország magáénak vallja az EU közös értékrendjét, így a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok melletti elkötelezettséget. Hogy égy ország taggá váljon, teljesítenie kell a Koppenhágában, 1993-ban írásba foglalt politikai és gazdasági kritériumokat, és adoptálnia kell a közösségi jogot. zavarai" lennének az Uniónak, mintha most azzal volna elfoglalva, hogyan integrálja az újonnan felvett tagállamokat. Közben zajlik az elmélyítési folyamat is, a lisszaboni szerződéssel, komoly belső személyi és intézményi változásokkal. Az EU „változó korban" van, fordulóponthoz érkezett - fogalmaz az adjunktus. Aláhúzza: elviekben az Unió nem zárja ki egyetlen európai ország tagságát sem de úgy tűnik, most semmilyen konkrét kötelezettséget nem akar vállalni. A nyugat-balkáni bővítést ugyanakkor • elhúzni sem érdeke a közösségnek: a régióból túl sok konfliktus indult Balázs Péter külügyminiszter lépteti be - Botka László szegedi polgármester társaságában - szerb kollégáját, Vuk Jeremicset az Európai Unióba vízummentesen tavaly decemberben. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ki, Enrópa évszázadok óta igyekszik stabilizálni. NINCS KOMOLY AKADÁLY - Horvátország messze a legjobb pozícióban van a régióban - értékel az adjunktus -, a háborús bűnökkel vádolt tábornok, Ante Gotovina kiadatásával nagyot lépett, a szlovén határvita is megoldódott. Nincs komoly akadálya a csatlakozásnak, még sincs céldátum. A válság érzékenyen érintette őket, és vannak kínos korrupciós ügyek: még a volt kormányfőt is hírbe hozták. Márpedig az EU Romániával már megégette magát - felelős tisztviselők mondogatták: nehezen kezelhető náluk a korrupció - emlékeztet Ferwagner. A felvételét 2003-ban kérvényező horvát állam eddig a csatlakozási szerződés 30 fejezetét nyitotta meg, 17-et le is zárt. SZÉGYENPADRÓL AZ ÉLMEZŐNYBE Benyújtotta tagfelvételi kérelmét tavaly decemberben Szerbia amely a Milosevics-éra alatt még szégyenpadon ült. - Szerbia nagyon sokat tesz a tagjelölti státuszért, demokratikus reformok indultak. A legnagyobb gond a háborús bűnösök kiadása volt, de Radovan Karadzsics már Hágában van, csak Ratko Mladics van hátra. A vízummentesség megadása egyértelmű gesztus - értékel Ferwagner Péter Ákos. Így látja Milica Delevics, a szerb európai integrációs iroda vezetője is. - Polgáraink sokáig vártak erre. Nőtt az EU-ba vetett bizalom: az emberek látják, haladunk a csatlakozás felé. A szerb kormány elkötelezett abban, hogy megfeleljen a tagság kritériumainak, olyan gyorsan, amint csak lehet - fogalmazott e-mailben. NÉWITA ÉS GYORSÍTÁS A makedón integráció komoly hátráltatója a Görögországgal fennálló névvita. - Külső szemlélőnek első ránézésre nevetséges ügy, de komoly nemzetiségi, történelmi probléma húzódik mögötte, a görögök kötik is az ebet a tatja az önálló macedón öntudat létét, a szerb ortodox egyház pedig igyekszik akadályozni a macedón egyház önállóságát. Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina lemaradva figyel. - Nem kapták meg a vízummentességet - utóbbi országban az 1995-ös daytoni megállapodás óta lényegében változatlan a helyzet, márpedig egy konfliktusforrást nem emel be magába az Unió, előbb meg kell oldani a belső gondokat és rendezni a kapcsolatot a szomszédokkal - mondja Ferwagner. 2020: 31 TAGÁLLAM? - Törökország politikai reformtörekvései megújultak. A csatlakoMagyar hatások. - A szerb-magyar schengeni határ eltűnése rengeteget jelentene a magyarságnak. A nyugat-balkáni integrációból az egész Dél-Alföld profitálhatna: határvidékből az EU belső területévé válna, ami befektetésekben, gazdasági élénkülésben valószínűleg azonnal megmutatkozna. Lendületet kaphatna a turizmus, s a határ menti régiók, a Vajdaság, Temesvár és a Dél-Alföld célzott fejlesztésekhez foghatnának össze - vallja a szegedi adjunktus. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti képviselője többször hitet tett a mellett, hogy Magyarországnak olyan fontos közvetítő szerepe lehet Délkelet-Európa és a Nyugat-Balkán irányába, mint amilyen Ausztriáé volt Közép-Európa vonatkozásában. karóhoz - világít rá Ferwagner Péter Ákos. Az albán kisebbségi kérdés rendezése miatt az EU kvázi mintaállamként kezeli Macedóniát - ám számos probléma veszélyezteti a jószomszédi viszonyt a térségben: Bulgária viAz Európai Unió tagországainak zászlói lengenek az Európai Parlament strasbourgi székházának bejárata előtt. FOTÓ: MTI zási tárgyalások előrehaladása e lendülettől függ, főként az alapvető szabadságok és a jogállamiság megszilárdulásától - mondta diplomatikusan Olli Rehn. - A törökök a 60-as években jelentkeztek először, s 1987-ben újra. El is kezdhették a csatlakozási tárgyalásokat, de leállt a dolog. Az Unióban rettenetes eUenlobbi tapasztalható, az osztrákok, franciák, németek részéről - hasonlót nem tapasztalni a szerbeknél, de még az albánoknál, bosnyákoknál sem. Ne feledjük: Törökország felvételével egy csapásra 70 millió muszlim lenne tagja a közösségnek - hangsúlyozza Ferwagner, aki némi jóslásra is vállalkozott. - Nem merném jelenleg kijelenteni, hogy Törökország valaha is teljes jogú tag lesz. A Balkán akár középtávon integrálódhat, a leghamarabb Horvátország, utána Szerbia, majd a többiek - vázolt egy lehetséges menetrendet, amelynek értelmében - Izlanddal együtt - 10 év múlva 31 tagú lehet az EU. Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légyott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta VITA A BALKÁNI ORSZÁGOK EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGÁRÓL CD i— i , // Ul nCD Édentől keletre A berlini fal után 20 évvel omlik-e tovább az európai „vasfüggöny"? A Nyugat-Balkán országainak stabilizálásában az EU is érdekelt - de az „emésztési zavarokkal" küzdő közösség nem sietteti Horvátország, Szerbia és déli szomszédjai csatlakozását. Befogadja-e valaha az Unió a 70 milliós Törökországot? A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök előterjeszti védekezését az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében 2010. március 1-jén. A népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt, „srebrenicai mészárosként" is ismert volt politikus ártatlannak vallotta magát. FOTÓ: MTI gesztus. De omlik-e tovább a nyugat-balkáni államokat még mindig elszeparáló „vasfüggöny"? TÚL SOK A TÖRTÉNELEMBŐL - 2009 a Nyugat-Balkán és Törökország előrehaladásának éve. Az EU stratégiai érdeke, hogy - az elfogadott elvek és feltételek alapján - fenntartsa e lendületet - fogalmazott Brüsszelben tavaly októberben Olli Rehn, az Európai Bizottság akkori bővítési biztosa. 263 ezer 800 négyzetkilométer, 24,6 millió lakos - így fest számokban a Horvátország, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina alkotta Nyugat-Balkán, amelyről Winston Churchill brit miniszterelnök azt tartotta: „több történelmet ír, mint amit saját maga el is tud fogyasztani". Az Unió a 2003-as theszaloníki csúcson nyitott ismét látványosan feléjük. A görög útiterv szerint a közösség 2014-ben tagjai közé fogadhatná a fenti államokat. - A bővítés az Európai Unió alapító szerződéseiben is szereplő cél, amely - függetlenül a jeEURÓPA R. TÓTH GÁBOR _ Büszkén lépdelt a decemberi éjszakában Vuk Jeremics szerb külügyminiszter a röszkei határátkelő felé. Éjfélkor széles mosollyal átnyújtotta útlevelét Éberhardt Gábornak, a határrendészeti kirendeltség vezetőjének - így lépett be az első szerb állampolgár vízum nélkül az Európai Unió területére. 2009. december 19-étől Macedónia és Montenegró állampolgárai is megtehetik ezt, biometrikus útlevéllel. A szimbólumok éve volt 2009 Európában - főként a berlini fal leomlásának 20. évfordulója miatt. A vízummentesség is ilyen