Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-06 / 31. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS Hétfő Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár Szieszta v(X! E o Évente százszor reng a föld Kis földrengésből három-négy naponta, nagy károkat okozóból tizenöt-húsz évente történik egy Magyarországon. Dr. Tóth László szeizmológust a haiti katasztrófa kapcsán kérdeztük e természeti jelenségről. Dr. Tóth László szeizmológus BERHIDAPEREMARTON 1985-ben 4,9-es erősségű földrengés volt, csaknem az egész országban érezték, és nagy károk kele keztek. TERMÉSZETI KATASZTRÓFA HANCZGÁBOR - Eric Calais, az amerikai Purdue Egyetem geofizikusa a haiti földrengés után azt nyilatkozta: ő inkább arra fogadott volna, hogy a katasztrófa a Dominikai Köztársaság területén következik be. Mennyire jelezhetők etőre a földrengések? - Semennyire, és erre az amerikai kollégák sem képesek. Aki mást állít, hazudik. A legrafináltabb földrengés-előrejelzés úgy működik Kaliforniában, hogy azt mondják: a következő harminc évben hatvanszázalékos a valószínűsége annak, hogy a San Franciscó-i öbölben hatos magnitúdójánál nagyobb földrengés lesz. Ez az információ azonban felhasználhatatlan a hétköznapi életben. - Én Isztambulról olvastam, hogy ott 2025-ig nagy földrengésre számítanak a tudósok. Van valami alapja a valószínűségi értékeknek? - Van, de hatalmas a bizonytalansági tényező. NINCS RIZIKÓMENTES SZEGLET - Melyek a Föld legföldrengésveszélyesebb térségei? - A Csendes-óceán partvidéke körbe Amerika nyugati partjaitól Ázsiáig. Ott vannak a legerősebb földrengések a világon. Egy másik veszélyes terület a mediterrán térségtől a Kaukázuson át a Himalájáig tart. Persze nem vonalakról, hanem néhány száz kilométer szélességű zónákról beszélünk. A harmadik ilyen terület, bár ez a laikusokat kevésbé érdekli, az Atlanti-óceán közepi hátság. - Mi a tudományos magyarázatuk a földrengéseknek? - Ha eltekintünk a bányatevékenység okozta pici földrengésektől, akkor a háttérben minden esetben a kőzetlemezek mozgása áll. A Föld szilárd kérge darabokra töredezve jégtáblaként úszik, csúszik, az ütközések hatására tovább törik, és így földrengések keletkeznek. Nincs olyan terület a bolygónkon, ahol a földrengésveszély nulla lenne. - Mi a földrengés-világrekord? - A 1960-as chileit tartják minden idők legnagyobbjának, aminek az erőssége 9,5 körül volt. - Magyarország mennyire veszélyes ebből a szempontból? - Hazánk a mérsékelten veszélyes térségek közé sorolható. A legnagyobb földrengés 1763-ban történt Komáromban, ami meghaladta a hatos erősséget. Mária Terézia idején komoly közigazgatás működött, így részletes felméréseket készítettek a károkról. Azt is tudjuk, hogy hatvannál több ember meghalt, száznál több megsérült. A haitihoz hasonló, hetesnél erősebb földrengésre ismereteink szerint nem volt példa Magyarország területén, és ilyenre nem is számítunk. - Minek köszönhető ez? - Az afrikai és az eurázsiai lemez a Földközi-tenger térségében találkozik, amitől viszonylag távol vagyunk - ez magyarázza, hogy nincsenek gyakran földrengések. Ettől még ritkán ugyan, de lehetnének hetesnél erősebbek. Azért nincsenek, mert az alattunk lévő adriai lemezegység - amely évente egy millimétert mozog északkelet felé, és közben az óramutató járásával ellentétesen forog - vékony és puha a többi kontinentális kéreghez képest. így nem tud olyan nagy feszültség felhalmozódni benne. A Richter-skálán 4,5-es erősségű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. Csak összehasonlításképpen: a januári haiti földrengés magnitúdója meghaladta a 7-et, a 2004. decemberi, cunamit okozóé elérte a 9,3-et, a világrekordot tartó 1960. májusi chileié pedig a 9,5-et. A legnagyobb hazai katasztrófa 1763. június 28-án Komáromban történt, és hatvannál több halálos áldozatot követelt, KARL FRIEDEL KORABELI FESTMÉNYE HÁROM-NÉGY NAPONTA ÉRZÉKELNEK FÖLDRENGÉST - Hány földrengés van évente Magyarországon? - A világon több millió földrengés történik az ember által érzékelhetetlen egyes-kettes erősségű tartományban. Magyarországon a Földrengéskutató Intézetnek tizenöt mérőállomása van, így kettes magnitúdó környékétől tudjuk mérni a rengéseket. Ilyenből átlagosan nyolcvan-száz történik esztendőnként, azaz három-négy naponta egy. Ugyanakkor ha ötven mérőállomásunk lenne, sokkal több földrengést „látnánk". A két és fél, hármas magnitúdó erősségű rengést - ami persze károkat még nem okoz - már érzik az emberek az epicentrum környékén. Ilyenből évente általában kettő-nyolc történik az országban. - Magyarországon legutóbb tavaly novemberben a Balaton északkeleti csücskénél, Berhida-Peremartonnál volt érezhető földrengés, ott, ahol 1985-ben is. Az elmúlt néhány emberöltő során mikor és hol történtek erős földrengések? - Az emlékezetes 1985-ös földrengés 4,9-es erősségű volt, csaknem az egész országban érezték, és nagy károk keletkeztek. Előtte 1956-ban Dunaharasztiban, 1925ben pedig Egerben történt hasonló eset. Nagyjából tizenöt-húsz >j Földrengéskor érdemes az asztal alá bújni, ami megvédhet bennünket a leomló vakolattól, tégláktól. Menekülni nem érdemes, úgy sincs rá idő. Dr. Tóth László szeizmológus évenként pattan ki egy nagyobb rengés. - Akkor már igencsak kinéz egy. - Statisztikailag igen, de az élet nem így működik. Jó példa erre Kecskemét, ahol 1908-ban és 1911-ben is volt nagy földrengés. Nem zárható ki, hogy most pedig az átlagosnál hosszabb ideig nem történik hasonló eset. - Most menjünk át egy kicsit közszolgálatba: mi a teendő földrengés esetén? - Az igazi jó kérdés az, hogy mi a teendő előtte. Úgy kell az épületeket megépíteni, hogy ne dőljenek össze. A fejlettebb világban erre szabványok kötelezik az építészeket, és látható, hogy már van eredménye. - Nálunk volna mit javítani? - Igen. Európai uniós csatlakozásunk óta nálunk is van ilyen előírás, de jó magyarosan vagy betartják, vagy nem. A fő teendő tehát földrengés előtt van, és akkor nem is történik baj, mert a földrengés önmagában nem káros az egészségre. De hogy konkrét tanácsot is mondjak, földrengéskor érdemes az asztal alá bújni, ami megvédhet bennünket a leomló vakolattól, tégláktól. Menekülni nem érdemes, úgy sincs rá idő. FÉL PERC ÉLET VAGY HALÁL - Miért, mennyi ideig tart egy földrengés? - Tíz-húsz másodpercig. A haitihoz hasonló hatalmas földrengés sem tart egy percig, így nincs esély arra, hogy valaki egy nagy épületből ki tudjon menekülni. Még egy praktikus tanács: amennyire nem tudjuk, hogy mikor, hol, milyen erősségű földrengés következik be, annyira biztos, hogy a nagy földrengéseket sok, esetenként szintén pusztító utórengés követi. A katasztrófa bekövetkezte után tehát érdemes elhagyni a területet egy időre, de legalábbis nem célszerű épületben tartózkodni. - A viharvadászok üldözik kutatásuk tárgyát. Ön is keresi a földrengéseket? - Nem. Katasztrofális földrengést nem éltem át, de kisebbeket igen. Voltam Japánban, és aki ott egy hetet eltölt, egyet biztosan érez. Amúgy Japán a példa arra, hogy ha valahol jól építkeznek, akkor a földrengések nem követelnek sok tízezer halálos áldozatot. - Éppúgy ijedséggel reagált a földrengésekre, mint bárki más, vagy nyugodtabban, mert tudta, hogyan zajlik? - Szerencsére egyik sem volt annyira ijesztő. Mindenesetre nagy bizonytalanság vesz erőt az emberen, amikor a szilárdnak vélt talaj megmozdul alatta, és minden recseg-ropog.