Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-06 / 31. szám

12 2010. FEBRUÁR 6., SZOMBAT C^ipCTttl Elhunyt Regina Habsburg, Habsburg Ottó felesége Regina Habsburg 1925. január 6-án született Würzburgban, Regina szász-meiningeni hercegnő néven. 1951-ben ment feleségül S/l RKESZ1I: WERNER KRISZTINA Habsburg Ottóhoz, az utolsó magyar király, egyben utolsó osztrák császár fiához, egykori magyar és osztrák trónörököshöz. Névjegy. Habsburg-Lotaringiai Mihály 1942-ben született Magyarországon. 1966-ban vette feleségül Christiana LöwensteinWertheim-Freudenberg bajor hercegnőt. A főhercegi pár a hetvenes évek óta számos közéleti, elsősorban jótékonysági feladatot vállal magára, főleg egyházi iskolák anyagi hátterének megteremtésén munkálkodik. Mihály főherceg, aki Üröm díszpolgára, 15 éve irányítja a Mindszenty Alapítványt. KémeUlárltÓk ÍS figyelték. Napokig figyelte a szocialista magyar kémelhárítás a Münchenben élő Habsburg-Lotaringiai családot azután, hogy azok 1980-ban vízumot kértek Magyarországra. Mindez abból derült ki, hogy a családra állított ügynökök lebuktak, és náluk a rendőrség olyan dossziét talált, amelyben nemcsak Mihály főhercegről és családjáról, de még a kutyájukról is szerepeltek fotók. Amikor Budapestre érkeztek, még 3 napig figyelték őket, míg végleg meg nem bizonyosodtak arról: nem foglalkoznak politikával. A HABSBURGCÍMER. HabsburgLotaringiai Mihály főherceg és felesége. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA TEXTILÜGYNÖKKÉNT DOLGOZOTT SISI ÜKUNOKÁJA WBKKMI Mihály főherceg 00 •• OSOK ÉS GYERMEKEK kalandos élete Egyszerű polgári életet él a magát magyarnak tartó Habsburg-Lotaringiai Mihály főherceg, aki kétéves korában családjával menekült el a front elől. Végül Portugáliában telepedtek le, ahol 10 éven át a nagymama gyémánt nyakékéből éltek. Az alcsúti kastély Pollack Mihály jelentősebb művei közé tartozik. Építése 1819 után mintegy tíz évig tarthatott. József nádor és Pollack kölcsönös megbecsülését jelzi az épület. Épületszárnyai egy négyzetes udvar körü(i épületmag körül helyezkedtek el. József Ferenc megkövetelte, hogy más nyelven ne is szólaljunk meg, nehogy elfelejtsük az anyanyelvünket. Mindig arra készült, hogy egyszer majd visszatérünk Magyarországra. Valóban sokfelé tanultam. Mindig polgári pályára készültem, és végül Zürichben szereztem textilipari diplomát. Majd textilipari cégeknél dolgoztam. Gyorsan eljutottam addig, hogy az igazgatótanácsok tagjaként kamatoztattam tapasztalataimat, de ezt végül meguntam. Láttam, hogy akik velem együtt dolgoznak, mindig sokkal több pénzt kerestek, mint én, ezért 46 esztendős koromban azt mondtam, elég, magam is megpróbálok mást. Ezért lemondtam igazgatótanácsi tagságomról, és beálltam utazóügynöknek. Fogtam a textilipari mintákkal telerakott bőröndöt, s elkezdtem házalni vele Németországban és Ausztriában. - Nem lepődtek meg az emberek, hogy utazóügynökként egy Habsburg kopogtatott be hozzájuk? - Nekem ez volt a szakmám, amellyel életben tartottam a családomat, ráadásul akkor már 30 éve ismertek textiles körökben. Azaz kíváncsiak voltak az emberek a hozzájuk bekopogó Habsburgra, és mindenki elfogadott. Nemcsak rám, de a kollekciómra is kíváncsiak voltak. Ráadásul érdekes volt számomra ez a munka, hogy annyi emberrel teremthettem kapcsolatot. Ügynökként ugyanis egész Európát bejárhattam. Ez volt az én karrierem. - Segítette-e valamikor a családneve? - Jelenleg körülbelül 300 Habsburg él a rokonságunkban. Ha egy élő Habsburggal találkozik valaki, kíváncsiságot kelt, és vannak, akik bizonyos kritikát is megfogalmaznak. Sokan nem értették, hogy mi egyszerű polgári életet élünk. Azt A Habsburg-Lotaringiai-ház Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc házassága révén jött létre. Habsburg-Lotaringiai Mihály édesanyja révén üknagymamájának tudhatja Erzsébet királynét, azaz Sisit, míg édesapja felmenői közt tudhatja József nádort, a „legmagyarabb Habsburgot". Mihály és Christiana házasságából 3 gyerek született, egyik fia a mexikói Krisztus Légiója Kongregáció düsseldorfi szervezetének szerzetese, a másik forgatókönyvíró Ausztriában. Lánya pedig egy neurológushoz ment férjhez, és négy ^ Erzsébet királyné, Sisi gyermeket nevel. gondolták, hogy ülünk valahol, valamüyen kastély sarkában, fejünkön egy koronával, és úgy uralkodunk. Hát ennek a világnak régen vége. Viseljük ezt a gyönyörű szép történelmi nevet, ami elkötelezettséget is jelent számunkra. Kétszáz évig a házassági politika volt fontos számunkra, nem volt idő más hivatások elsajátítására. Nekünk és gyermekeinknek azonban már volt rá lehetőségünk. - Mennyire érzi magát magyarnak? - Abszolút. Magyarnak szülétOlyan dolgokat mesélt rólunk, amelyekről én odahaza nem is hallottam. Úgy idézte fel emlékeit, hogy 45 éven át azt sem tudta, hogy egyáltalán élünk-e még valahol. - Felesége, Christiana bajor főhercegnő hogyan viselte az állandó költözködést? - Mióta összeházasodtunk, huszonhétszer költöztünk, és tíz különböző városban éltünk. A feleségem mindenhová jött velem, és külön örült, hogy ilyen mozgalmas az életünk. Ugyanis lánykorát 24 éven keresztül egy bajor kastélyban töltötte, és nagyon félt attól, hogy ha férjhez megy, újabb 60 évet élhet majd egy másik kastélyban. Mondtam, ha csak ettől tart, akkor hozzám jöjjön, mert ettől megmenekül. Kastélyom ugyanis sosem volt, és ilyen költözós cigányéletet éltünk. - Milyennek talált bennünket annyi esztendő kényszerű távollét után? 99 Ha egy élő Habsburggal találkozik valaki, kíváncsiságot kelt, és vannak, akik bizonyos kritikát is megfogalmaznak. Sokan nem értették, hogy mi egyszerű polgári életet élünk. Azt gondolták, hogy ülünk valahol, valamilyen kastély sarkában, fejünkön egy koronával, és úgy uralkodunk. Hát ennek a világnak régen vége. Viseljük ezt a gyönyörű szép történelmi nevet, ami elkötelezettséget is jelent számunkra. Habsburg-Lotaringiai Mihály tem, magyar útlevelem van, és magyarnak is érzem magam. Először azonban csak 1980-ban jöhettem haza, pedig mindig találkozni akartam azokkal, akik még a dédnagyapámat is ismerték. Egy, az egykori piliscsabai birtokunkon élő erdészünk és vadászunk 75 éves korában írt egy levelet valakinek, és ez a levél kalandos úton eljutott hozzám Münchenbe. 1980-ban azért jöttem haza, hogy vele találkozzam. Sikerült. Óriási élmény volt számomra, kiderült, hogy ö volt nagypapám kedvenc vadásza, aki mindent tudott a családunkról. Nem csoda, hiszen órákat ültek együtt a lesen. - A magyar karakter semmit sem változott, maradtunk olyanok, mint voltunk. Nekem az utazás ma is élmény, amikor Bécsből hazajövök, még mindig szokatlan, hogy nincs határellenőrzés, vasbeton sorompó, és nem állnak ott a morcos fegyveres katonák, sőt már határ sincs. 1980-ban, amikor először hazajöttünk, előbb attól féltünk, hogy nem engednek be, majd attól, hogy nem engednek ki bennünket. Habsburg Ottó munkájának nagy eredménye, hogy a határok eltűntek Európából. Ő nagyon sokat dolgozott ezért, és 97 esztendős korában ma is az egész család nagy példaképe. TÖRTÉNELMI DINASZTIÁK KOROM ANDRÁS Mihály textilipari diplomát szerzett, és házalóügynöknek állt, hogy eltartsa családját. Feleségül azonban egy kastélyban élő, bajor hercegnőt választott. A vásárhelyi orvosbálon beszélgettünk vele. - Annak idején József nádor, a „legmagyarabb Habsburg" leszármazottjainak Aksúton és Püscsaba környékén voltak a földjeik, kastélyuk Aksúton áttt. Ha jól tudom, ön is itt született— - Valóban, de nem sokáig éltünk idehaza. Kétéves koromban a család összepakolt, és hét testvéremmel együtt elmenekültünk a front elől. Először Ausztriába, majd Németországba mentünk, végül Portugáliába kerültünk, s ott telepedtünk le. Nem arra készültünk, hogy külföldön maradunk, hiszen idehaza 15 ezer hold birtokon gazdálkodtunk. Édesapám, József Ferenc és nagyapám, József Ágost éppezért indulás előtt úgy döntöttek, ha már a család 1796 óta Magyarországon él, semmit sem viszünk magunkkal, hiszen úgyis hamarosan visszatérünk. Nem akarták, hogy azt mondják rólunk, mindent kimenekítettünk magunkkal. - Azért az ön nagymamájáról, Auguszta bajor hercegnőről úgy hírük, hogy a férfiaknál előretátóbbnak bizonyult. Jól tudom, hogy ő hoszszabb távollétre készült? - Menekülés előtt a családi ékszereket öt nagy ládában rejtették el Piliscsabán. Nagymamám azonban szerette az ékszereket, és volt néhány szép darab, amelytől semmi szín alatt nem akart egy percre sem megválni. Néhányat belevarrt a ruháiba. Mint kiderült, nagyon előrelátónak bizonyult, az elásott ékszereket nem sokkal később ellopták. Majd ötven évig nem léphettünk újra magyar földre. 1948-ban Portugáliában telepedtünk le. Itt tíz esztendeig abból éltünk, hogy a nagymamám évente eladott egy-egy gyémántot a magával vitt nyakláncról, ezért nem kellett éheznünk. - Hiába éltek távol Magyarországtól, tanult Angüában, Svájcban és Portugáüában is, azért a család anyanyelve a magyar maradt. Pedig ön 16 éves korára már hét nyelvet is beszélt... - Otthon mi mindenütt, és még