Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-04 / 29. szám

3 Molnár Zoltán felesége, Ágnes kübekházi otthonukban a mentőorvos segítségével szülte meg kisfiúkat, Olivért. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Nem tilos, de nem is ajánlott az otthon szülés 1 Térség 2004 2006 2009 Térség Összes/fő Ebből tervezett/% ' Összes/fő Ebből tervezett/% Összes/fő Ebből tervezett/% Budapest 63 ™ 1 ; L_ 88 71 68 66 Bács megye 9 33 11 27 ; L 11 36 Békés megye 2 0 5 20 1 100 CSONGRÁD MEGYE 6 50 5 80 5 60 Országosan összesen 384 22 I 430 31 405 35 Forrás: ÁNTSZ DM-GRAFIKA Csak kórházban lehet a szülés biztonságát garantálni - nyilat­kozik a nőgyógyászszakma. Szabadon választhasson az asszony, hogy lakásában vagy kórházban hozza világra gyermekét - véli a családok egy része. A védőnők tudomá­sára jutott otthon szülések kö­zül minden harmadik tervezett. DÉL-ALFÖLD ÚJSZÁSZI ILONA - Én klasszikusan, „paraszti módon" képzeltem el gyere­künk világrajövetelét: ülök a gangon, pipázgatok, leginkább az asszonyért aggódok, hogy ne essék baja, s mikor fölsír a gyer­kőc, bemegyek a szobába, ahol csupa nő tartózkodik csak, megcsókolom mindkettőjüket, és elmegyek ünnepelni, áldást inni a gyerek egészségére - jel­lemezi saját apai álláspontját Geréb Ágnes kanosszája Pályáját Szegeden kezdte Geréb Ágnes, sokáig az egyetlen nő nő­gyógyászként. Érdemeket szer­zett az alternatív szülési mód­szerek - például vajúdáskor az apa „nyugtató" jelenléte - nép­szerűsítésében. Utóbb azonban neve elhíresült: két hónapja kez­dődött büntetőpere. A tervezett otthon szüléseknél bábaként te­vékenykedő Geréb Ágnes ellen az a vád, hogy az általa „kísért" szülések során egy csecsemő maradandó károsodást szenve­dett, egy meghalt, egy nő pedig „kivérzett állapotba" került. Varga Iván. - Nos, nem így tör­tént, leányom anyja addig rágta a fülem, hogy végül elkezdtünk felkészítőre járni... Azóta is megüti a fülem, ha terhes nőről hallok! „Talán áldott állapotban lévő?" - szoktam helyesbíteni. A lényeg: az otthon szülés min­denképp komoly szemléletvál­tást igényel vagy eredményez. Az otthon szülések száma nem csökken - derül ki az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat (ÁNTSZ) védőnői szakfelügyelete által készített fölmérésből. Míg 2004-ben ha­zánkban 384, a Dél-Alföld há­rom megyéjében 17 otthon szü­lés jutott a védőnők tudomásá­ra, addig tavaly 405, illetve 17. Ezek több mint harmada (tavaly országosan 35, a régióban 47 százalék) előre tervezetten egészségügyi intézményektől távol zajlott. A jogalkalmazó­nak magánvéleménye nem le­het: az egészségügyi törvény és a nőgyógyászati szakmai kollé­gium állásfoglalása az irány­adó, a részletekről szóló minisz­teri rendelet még nem készült el. Kovács Ferenc János, a regio­nális ÁNTSZ megbízott kistérsé­gi tiszti főorvosa szerint az egészségügyi intézményekben alapszabály: mindig a legki­sebb kockázatot kell választani. - Nincs olyan módszer, amellyel ki lehetne mutatni, lesz-e rendellenesség a szülés­kor - jelenti ki Daru József. A Szegedi Tudományegyetem kli­nikai központjához tartozó nő­gyógyászati szülőszobát vezető adjunktus példaként említi: hirtelen megváltozhat a baba szívhangja; nem állítható meg a vajúdásban elfáradt anya vérzése. A komplikációk elhá­rításakor az időnek életmentő a szerepe. A szakma számon tart­ja: míg a kórházi szülés elterje­dése előtti időszakban százalé­kokban mérték a szüléskor és az azt követő szövődményben elhunyt kismamák és a csecse­mők arányát, addig ma ezek a számok ezrelékek. Legyen szabad a választás! Minden nő dönthessen: intéz­ményi vagy otthoni környe­zetben vajúdva szül - hangsú­lyozza a magát megnevezni nem óhajtó, háromgyermekes édesanya. A szegedi asszony kétszer otthon - dúla segítsé­gével -, egyszer pedig kórházi ágyon hozta világra gyerme­két. Szerinte egyik módszer sem egyedül üdvözítő. Baba-mama szobák. A szülés körüli vitában a megoldást a kórházak baba-mama baráttá alakítása jelenti - Daru József szerint. A szegedi nőgyógyászati klinikán - a vízben szülés módszerét leszámítva - min­den vajúdást segítő eszköz rendelkezésre áll, az apa is jelen lehet. Ott akár napi 15-18 szülés is levezethető, a 33 gyermekágyi részleg pedig igény szerint bővíthető. TELJESEN MÁS SZERSZÁMOT KÖRÖZTEK A RENDŐRÖK Visszaadták a lopottnak vélt fűrészt Visszakapták stílfú'részüket az orosházi rendőröktől Farkasék. A családot azzal gyanúsították, hogy ellopták a szerszámot. OROSHÁZA MUNKATÁRSUNKTÓL Visszakapta az orosházi Far­kas család a helyi rendőröktől azt a stílfűrészt, amelyet még január elején foglaltak le tőlük egy igazoltatáskor. Megírtuk, hogy a szerszámot a Kaposvári Rendőrkapitányság lopott áru­ként körözte; a keresett fűrész száma megegyezett Farkasék eszközének a számával, amit a család öt éve egy szegedi férfi­tól vásárolt Hódmezővásárhe­lyen. Farkas Krisztián beteg édesapját az orosházi rend­őrök 4 órán át tartották fogva az előállító helyiségben. A fér­fi már ekkor azt gyanította, hogy a rendőrök a szerszám tí­pus-, és nem gyári száma alap­ján rendelték el a körözést. - A kaposvári rendőröknél kieszközöltem, hogy előbb ké­szíttessenek egy fényképet a szerszámról, majd menjünk el egy üzletbe, és az ottani stílfű­részeket is fotózzák le. Ezzel azt akartam bizonyítani, hogy mindegyiknek azonos a típus­száma - mesélte a férfi. Farkas Krisztiánnak igaza volt, ráadá­sul a rendőrök még típusszám szerint is más eszközt kerestek - nem 290-est, amilyen Farka­séknak van, hanem 390-est. - Kedden kaptuk vissza a fű­részt a rendőröktől, egy „ennyi volna, lehet menni" mondat kí­séretében. Édesapám meghur­colásáért természetesen nem kértek bocsánatot. Gondolkod­tunk, hogy feljelentjük őket, de nem akarunk nagyobb bajt ma­gunknak - mondta lapunknak a fiatalember. Kiben bízunk? * Q BÍRÓ DÁNIEL biro.daniel@delvilag.hu Azt várnák az embertől, hogy józanul döntsön, hol hoz­za világra gyermekét. De szülészeti osztályokon indult műhibaperekről éppúgy hallani, mint bíróság elé állí­tott bábáról. Mivel nincs mankó, ami egyértelművé ten­né a helyzetet, marad a tapasztalat meg a hiedelem, amiből van ilyen is, olyan is. Mint ahogy a várandósság is lehet terhes vagy áldott, attól függően, hogy a kismama és a párja miként tekint a világra. Ha van bizalmuk az eljövendőhöz, tiszta öröm a kilenc hónap, ha viszont nincs, csupa aggodalom. Arra, hogy valójában miben, illetve kiben bíznak, először szü­léskor derül fény. Mert valakit a nyakig csempézett szülő­szoba steril szaga, a sürgő-forgó szülész­nők és ápolók látvá­nya nyugtat meg, más­nak pedig a megszo­kott otthoni környezet jelent biztonságot. Tavaly 17 otthon szülést regisztráltak régiónkban, éppen annyit, mint 2004-ben. Ezt csak azért érdemes említeni, mert hat évvel ezelőtt sem volt, és most sincs olyan, az Egészségügyi Minisztérium által jegyzett do­kumentum, amelyben részleteznék az otthon szülés szakmai feltételeit. Vagyis ha akarna, sem tudna meg­felelni a törvényi előírásoknak az az orvos vagy szülész­nő, aki - hivatalosan - „segítő személyként" van jelen az otthoni szülésnél. Mindezek tükrében bizalmi kérdés marad, ki hol adjon életet az új nemzedéknek. De ez na­gyon messze van még a szabad választástól. Azt hiszem, lassan két év távlatából elárulhatom: a Csongrádon utoljára anyakönyvezett újszülött, akiről két éve írtam, valójában nem is csongrádi. Az 1999-ben világra jött kisfiú születését otthonra tervezték, a csa­ládnak Geréb Ágnes segített, de nem az Attila utcában, hanem a Dunántúlon. Az anyuka ugyanis túlhordta a picit, de nem akart császármetszésre befeküdni a szen­tesi kórházba, inkább az autóba ültek, hogy időben a szülésznőhöz érjenek. Ők csak benne bíztak. AZ ÉRTÉKESEBB TERMÉKEKRE KONCENTRÁL Szegeden fejleszt Csányi Sándor kálni, hiszen megvalósulá­sukhoz például uniós pályá­zati forrásokra is szükség van. A vezérigazgató által vázolt elképzelések alapján arra lehet következtetni, hogy a vágóka­pacitást nem fejlesztenék. Je­lenleg is csak Szegeden vág­nak, innen látják el a bajai, a pécsi és az alsómocsoládi gyá­rat is. A vágóhíd kapacitása évi 5-600 ezer darab sertés. Nem mindennap üzemel, mivel nincs elegendő sertés az or­szágban, valamint - mint álta­lában év elején - értékesítési gondokkal is küzdenek. A Pick példáját ma még nem sokan követik: bár szalámival, baconnel vagy sonkával több hazai cég is megjelenik az uni­ós, az orosz vagy a távol-keleti piacokon, ennél jellemzőbb az alapanyag-kivitel. Ez azonban csekély haszonnal kecsegtet. Szerettük volna azt is meg tudni tegnap, hogy a szintén Csányi-tulajdonú Sole-Mizo Zrt.-nél milyen fejlesztésekre készülnek, de nem sikerült. A cég holland vezérigazgatója, Gerbrant de Boer megígérte, a jövő héten választ kapunk kérdéseinkre. Pécs háttérbe szorult. Csányi Sándor 2005-ben vásárolta meg a Picket és a Solét: az előbbit a pécsi székhelyű Délhúson, az utóbbit a szintén pécsi Mizón keresztül. Egy évvel később, 2006-ban bekövetke­zett a húsipari és a tejipari cégek fúziója - Szeged javára, ugyanis mindkét részvénytársaság központja a Tisza-parti városba került. A Pick és a Sole jelenlegi tulajdonosa a bankelnök befektetőcége, a Boni­tás 2002 Zrt. által tavaly alapított Bonafarm Zrt., amely a mezőgazda­sági termeléstől a feldolgozásig a teljes élelmiszeripari vertikumot kép­viseli. A Bonafarm az ország egyik legnagyobb élelmiszergazdasági vál­lalatcsoportja. Tagjai közé tartozik a Picken és a Sole-Mizón kívül a Csányi Pincészet, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi, va­lamint a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., a Fiorács és a Tendre Kft. 99 Bizalmi kérdés marad, ki hol adjon életet az új nemzedéknek. Lapunk információit, miszerint a Pick Szeged és a Sole-Mizo Zrt.-nél jelentős fejlesztésekre kerülne sor, egyelőre csak a húsipari cégnél erősítették meg. Mindkét cégnek Csányi Sándor a tulajdonosa. SZEGED FEKETE KLÁRA Hosszú távú fejlesztésekben gondolkodik a Pick Szeged Zrt. tulajdonosa, Csányi Sándor ­nyilatkozta lapunknak Kovács László, a részvénytársaság el­nök-vezérigazgatója. A jövőben egyre inkább a magasabb érté­ket képviselő termékek előállí­tásában és értékesítésében gon­dolkodnak, vagyis a feldolgozó tevékenységet korszerűsítenék. Az OTP Bank elnök-vezérigaz­gatója a Picket húskészítmé­nyek, szárazáru előállításában, értékesítésében Közép-Európa meghatározó cégévé szeretné felfejleszteni. A Pick már jelen­leg is külföldön adja el feldolgo­zott termékeinek 30 százalékát. Kovács László elmondta: olyan stratégiai lépésekről van szó, amelyeket nem sze­retnének idő előtt kommuni-

Next

/
Thumbnails
Contents