Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT KULTÚRA 9 Olasz koreográfus a kortárs balettnél KLIGL SÁNDOR: RÉGI MAZOCHISTA CSALÁDBÓL SZÁRMAZOM Egy szobrász albuma Kligl Sándorral Pálffy István beszélgetett. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Bemutatóra készül a Szegedi Kortárs Balett: az Unisono című kétrészes új produkció koreog­ráfusa Juronics Tamás és az in­terneten talált olasz táncmű­vész, Mauro Astolfi. Mindket­ten Beethoven-zenékre álmod­nak darabot. szeged MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi balettegyüttes az el­múlt két évtizedben sok külföl­di vendégkoreográfussal dol­gozott, emlékezetes produkci­ók jöttek így létre. Juronics Ta­más, a társulat Kossuth-díjas művészeti vezetője elárulta: a YouTube videomegosztó portá­lon táncfelvételeket nézegetve bukkant rá a római Spellbound Dance Company videóira. In­terneten felvette a kapcsolatot az olasz társulat művészeti ve­zetőjével, Mauro Astolfival, akit meghívott Szegedre, hogy Uni­sono címmel közösen koreog­rafáljanak Beethoven-zenékre egy kétrészes balettestet - egy hangon, egyszólamúan. A be­mutatót március 26-án, pénte­ken - épp a zeneszerző halálá­nak évfordulóján tartják. Mauro Astolfit kellemes csalódás érte. FOTÓ: VERÉB SIMON Juronics Tamás elmondta: az általa koreografált első részben a IX. szimfónia csen­dül fel. Azért választotta a köz­ismert, népszerű darabot, mert máig érvényes gondola­tokat fogalmaz meg: a határo­kon átívelő, kulturális különb­ségeket áthidaló, vallások fe­lett álló egyetemes szellemi­ség megtalálásának vágya kü­lönösen aktuális napjainkban. Mauro Astolfi irányításával rendhagyó nyilvános próbát is tartott a balettegyüttes. Az olasz koreográfus nagy átélés­sel játszotta elő a mozdulatokat a szegedi táncosoknak. Meg­lepte, hogy a társulat tagjai mi­lyen könnyen képesek átvenni egy új stílust, mennyire rugal­masan és odaadóan dolgoznak. Azt is elárulta: amikor meghív­ták Szegedre, egy szürke, szo­morú kelet-európai várQsra szá­mított. Ám amikor megérkezett, kellemes csalódás érte: Szeged tényleg a napfény városa, gyö­nyörű, emberléptékű kisváros, ahol legjobban azt élvezi, hogy kerékpárral és gyalog közleked­het. így nemcsak munkának, hanem egyben kellemes kikap­csolódásnak is érzi az itteni fel­készülést. Beethoven kamara­zenei műveiből válogatott a ko­reográfiájához, mert úgy véli, a komponista muzsikája mozgás­ba hozza az emberi lélek szár­nyalását. Darabjában az ember racionális, tökéletességre tö­rekvő énje és a társadalmi elvá­rásokat sokszor felrúgó érzel­mei közötti konfliktust szeretné bemutatni. 65 éves, és 40 éve van a pá­lyán Kligl Sándor szegedi szob­rászművész. Születésnapjára impozáns album készült az életművéről. Viták kereszttü­zébe került szobrairól és külö­nös szegediségéről kérdeztük. szeged DOMBAI TÜNDE Kligl Sándor szegedi szobrász­művész napra pontosan ma ün­nepli 65. születésnapját. Az ün­nepelt által szerkesztett és szin­te teljes egészében végigfotó­zott Kligl című albumot tegnap mutatta be a kötetet gondozó Móra-múzeumban Pálffy Ist­ván. Hogy jött a képbe a műsor­vezető? - Kedves ismerősöm, nem a médiából. A művészeti írók nem ismernek, úgyhogy őt én választottam. A másik mé­diaszemélyiséget, Jakupcsek Gabriellát pedig kaptam az élet­től, a menyem - indokol a szob­rász. A 366 fényképet tartalma­zó életműalbumnak a Múzeumi Tudományért Alapítvány, illet­ve 32 barátja és a támogató in­tézmény a kiadója. Élete társa, Lengyel Györgyi - akit a szege­diek a fideszes szegedi városve­zetés kancellárjaként ismerhet­tek - segítette, hogy napvilágot láthasson a különleges szüle­tésnapi meglepetés. Végiglapozva a 40 éves pá­lya állomásait, megakad a sze­münk a Mórahalmon befeje­zésre váró Korsós lányon, a szegedi Kárász utca eredeti ter­vétől eltérően felállított foga­dószobrain, a heves viták ke­reszttüzébe került szintén sze­gedi Szent István és Gizella kompozíción és a vásárhelyi Jó­zsef Attilán. - Felülemelkedem a vitákon. Nem a szobraimat szeretem, hanem azt, akit vagy amit ábrázol. Azt az érzést pró­bálom megtartani magamban, ami az alkotáskor bennem volt - mondja Kligl Sándor. - Min­den szobromat vállalom. A kí­nos politikai feladatok elkerül­tek. Makón ugyan felkértek a hetvenes években egy nagy Le­nin-domborműre, helyette egy hagymafüzért csináltam. Miért nem szokott pályáz­ni? - A pályázatok az Aczél­korszak csökevényei, azért maradtak meg, mert a pénz­osztók nincsenek vele tisztá­ban, ki van a pályán. Engem nem azért keresnek meg, mert támogatni akarnak, hanem mert tőlem akarnak szobrot ­jelenti ki a szobrász. - Nem pénzelni, helyzetbe kellene hozni a művészeket, hogy meg tudják tenni, amire képesek. A művészetben nincs demokrá­cia. Nem a művésznek kell a szabadságot átélni munka közben; hanem a nézőnek kell felszabadultnak lennie, ha ka­tarzist érez, mert jó a mű. Mi a magyarázata, hogy 30 éve Szegeden él, ha úgy érzi, nem szeretik? Kligl Sándor szarkasztikusan fogalmaz: „régi mazochista csa­ládból származom". Szegeden a Kárász utcai Átrium udvarán Her­mész-figuráját, a Dóm téri panteonban Kálmány Lajos portréját, a vá­rosházi házasságkötő teremben Szerelem című szobrát, a püspöki pa­lotában Mária Boldogasszony Anyánk domborművét, a színházban ka­laposlányos stukkóját láthatjuk, a megyeháza előtt áll legújabb, máso­dik világháborús emlékműve. Algyőn a Gondoskodás-szobor, Vásárhe­lyen többek között a Bethlen-gimnázium kapuja őrzi keze nyomát. Sze­gedért emlékérmes, kitüntették a Hazáért érdemkereszttel, és megkap­ta a megyei Prima Díjat. Miközben megbízásokra vár, szenvedélyesen vadászik, és a főzésben is kiéli alkotókedvét. 196 MILLIÓVAL CSÖKKENT A SZÍNHÁZ TÁMOGATÁSA - A VÁROS SEGÍTETT Egyenesben maradtak A tavalyinál 196 millió forinttal kevesebb állami támogatást ka­pott a Szegedi Nemzeti Színház, a megemelt önkormányzati apa­názsnak köszönhetően mégis egyenesben maradhat a teátrum. szeged HOLLÓSI ZSOLT I A január l-jén hatályba lépett előadó-művészeti törvény alap­ján idén 196 millió forinttal ke­vesebb állami támogatást ka­pott a színház, mint tavaly. Ettől az évtől kezdve ugyanis a szín­házak számára megítélt állami támogatást két adatból számít­ják ki: egyik felét az előző évi ön­kormányzati támogatásból, má­sik felét az adott teátrum két év­vel korábbi fizetőnézőszámából. Szegeden az elmúlt évtizedben a szinház önkormányzati támoga­tása más városokhoz képest ala­csony volt, de ez eddig nem je­lentett problémát, mert - a sajá­tos számítási szabályok miatt ­az állam relatíve sok pénzt adott. Az új törvény többek kö­zött az ilyen helyzetek elkerülé­sére született, mert azok a váro­sok, ahol a színház helyi apaná­zsa meghaladta az államit, meg­elégelték, hogy például Szege­den kétszer annyit adott a kor­mány, mint az önkormányzat. 2008-ban még nem tudhat­ták a színházak, hogy idén majd annak a naptári évnek a fizetőnézőszáma is számít az állami támogatás meghatáro­zásakor, ezért nem is tulajdo­nítottak az adatnak túl nagy je­lentőséget. A szegedi színház­nak 2008-ban, az igazgatóvál­A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ? A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ ? | A 2009. és 2010. évi költségvetés összehasonlítása, millió Pt 2009 2010 önkormányzati támogatás* 341 512 állami támogatás 575 393 saját bevétel 300 318 összesen 1216 1223 *a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzetközi Operaverseny és -fesztivál a Mezzo és a Duna Televízióval támogatásával együtt Fonás: OM/DV-gyűjtés DM-GRAFIKA tás évében mindössze 79 ezer fizetőnézője volt. A korábbi év­hez viszonyitott csökkenésnek az is oka volt, hogy az évadon­ként szokásos két gyermekelő­adás közül 2008/2009-ben mind a kettő az évad második felére, azaz már 2009-re esett, és ez 2008-ra eleve 7 ezer néző­vel kevesebbet jelentett. - 2009-ben a több gyermek­előadás és a 20 százalékkal ma­gasabb előadásszám miatt az előző évhez képest 31 százalék­kal, közel 104 ezerre nőtt a fize­tőnézőink száma. Mivel azon­ban a nézőszámalapú támoga­tás a két évvel korábbi adatokat veszi figyelembe, ennek a jelen­tős növekedésnek a gyümölcsét csak 2011-ben élvezhetjük majd - magyarázza Gyüdi Sándor. A színigazgató szerint komoly ag­godalmat okozott, amikor az ősszel kiderült, hogy 196 millió forinttal kevesebb lesz idén az intézmény állami támogatása. A problémára végül megoldás született: a város a tavalyi 341 millióról idén 512 millió forintra emelte a teátrum önkormány­zati támogatását. - Ez kétszeresen is jó: erre az évre betömték a hiányt, 2011-ben pedig már a megemelt önkormányzati támogatás után jóval nagyobb állami támogatás várható - fogalmaz Gyüdi, aki úgy látja, eredményes volt az a stratégiájuk is, hogy a nagyobb nézőszám érdekében nem emel­tek árat, viszont jelentősen bő­vítették a kedvezmények körét, és számos akciót hirdettek. Kompenzációt ajánl az OKM. - A kulturális tárca erre az évre elkü­lönített egy 800 millió forintos keretösszeget azon színházfenntartó önkormányzatok kompenzálására, amelyek az új törvény által előírt fi­nanszírozás alapján rosszul jártak. Ebből a keretből mi is szeretnénk kompenzációt elnyerni, hogy a bennünket ért hátrányt minél jobban csökkenthessük - mondja Solymos László, Szeged alpolgármestere. Moulin Rouge-kerék a Reökön Éjszaka fénybe vonja a Reök­palota erkélyeit az a malomke­rék, amely már az épületen kí­vül jelzi, hogy a Montmartre és a Moulin Rouge hangulata is megelevenedik a szegedi Toulouse-Lautrec-kiállításon. Moulin Rouge-malomkerék invitálja a látogatókat a RE­ÖK-be, a Toulouse-Lautrec li­tográfiáit bemutató kiállítás­ra. A palota szecessziós homlokzatával, lágyan ka­nyarodó vízinövényeivel kü­lönös kontrasztot alkot a ti­zenkilencedik századi stílus­ban készült, érzéki, párizsi parfümillatú éjjeleket idéző installáció, amely a kiállítást hirdeti. Egyik ágát az Eif­fel-torony, a másikat Lautrec képmása, a harmadikat há­rom cilinderes, mulató úr, a negyediket egy neccharis­nyás láb díszíti, amelyet Jane Avril - Lautrec egyik éj­szakai múzsája - emelget buján a művész egyik képén. A kerék éjszaka halvány fénybe öltözteti az épület Önképzőkör Márciusban is várja az érdek­lődőket a REÖK önképzőköre, minden héten kedd délután fét öttől. A két aktuális tárla­ton, a Lázár Pál-emlékkiállítá­son és a Lautrecen kalauzolja végig Újvári Edit és Cserjés Katalin az érdeklődőket, akik a francia művész kortársaival és kedvenc technikájával, a li­tográfiával is megismerked­hetnek. Vörös malomkerék hirdeti a Reök-palota homlokzatán a szegedi Toulouse-Lautrec-kiállítást homlokzatát, így idézve meg a Vörös Malom szenvedélyes hangulatát, és már jelezve, hogy a látogató bent sem fog csalódni, ami a korabeli vi­lág atmoszférájának ábrázo­lását illeti. A kiállítóterek­ben látható kávéházi fogas­ra henyén felakasztott cilin­der és frakk, a tonettszékek és a vörös huzatos kanapé mind-mind az éjszakai pári­zsi életet hivatott megidézni a posztimpresszionizmus legnagyobb mesterének re­mekművei között. A térfelújítási munkála­tok okozta kellemetlenségek ellenére zajlik az élet a RE­ÖK-ben: látogatók és csopor­tok sokaságát vonzzák a ki­állítások. „Az én szemem­ben nagyot nőtt!" - szól az egyik látogató véleménye a vendégkönyvben, ami már csak a művész közismerten alacsony termete miatt is pi­káns. Mások azt emelik ki, hogy szinte hallották a pári­zsi sanzonokat szólni a hát­térben, annyira jó hangula­tot áraszt az enteriőr. A Toulouse-Lautrec-kiál­lítás május 2-áig tart nyitva, a teljes árú jegy 800, a ked­vezményes 600 forintba ke­rül, csoportoknak - tizenöt fő felett - további kedvez­ményeket biztosítanak. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents