Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

10 www.delmagyar.hu NAPI HÍREK VÍVÁS. „Decemberben rendezték a felnőttek vívóbajnokságát. A női párbajtőrcsapatok viadalát az MTK gárdája nyerte. A sikerből alaposan kivette részét egy 18 esztendős szegedi hölgy, Hadár Andrea" (január 3. szombat). NEMZETISÉGIEK HÁZA. „Szombaton nyitották meg Szegeden, az Osztróvszky utca 6. szám alatt a nemzetiségiek házát, amelyben négy szegedi kisebbségi önkormányzat kapott helyet" (február 2., hétfő). FOSZTOGATÓK. „Kifosztották a szatymazi templomot. Az ismeretlen tettesek befeszítették az ajtót, s a templom főhajójából, illetve a sekrestyéből öt kelyhet tulajdonítottak el" (március 9., hétfő). JOE MURÁNYI. „Nagy sikerrel kezdődött az újszegedi Blues kertben a 'Cenzor Dixie & Jazz Napok' rendezvénysorozata, amelynek nyitókoncertjén a szegedi Storyville jazz Band és Joe Murányi lépett föl" (május 5., kedd). LSD. „Szélmalomharc a drog ellen? Nem leszoktatni, megelőzni! Amilyen kicsik, olyan veszélyesek - mondja dr. Varga Péter az LSD-bélyegekről" (május 18., hétfő). BÁSTHY. „Ennek az önkormányzati ciklusnak a szükségszerű, de népszerűtlen intézkedéseiért velem vitetik el a balhét - mondja Básthy Gábor, a május 28-án viharos körülmények között lemondott gazdasági alpolgármester" (június 22., hétfő). TESCO. Szegeden, Franciahögy területén „a tervek szerint szeptember 23-án nyitja meg kapuit Közép-Európa legnagyobb Tesco Áruháza, amely négyszáz embernek biztosít majd munkát. A környékbeli kiskereskedők tartanak ugyan a multitól, de nincs más választásuk, a túlélésre játszanak" (július 15., szerda). MIKÓ. „Szolgáltató és nem hatósági jellegű társadalombiztosítás kialakítására van szükség - jelentette ki Mikó Tivadar, az OEP új főigazgatója", a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Patológiai Intézetének Tanszékvezető egyetemi tanára (augusztus 1„ szombat). SZEGED. „Női csont- és ruhadarabokat talált tegnap az újszegedi, Szőregi úti temető hátsó kerítésénél lévő szemétdombon egy férfi, aki hozzátartozói sírját kereste fel. Az emberi maradványok mellett szétszórták a koporsó elkorhadt deszkáit is" - számol be január 29-én a „8 százalékkal nőtt az ország sertésállománya" az utóbbi egy év alatt. Ezzel szemben „a megyében már azt is sikerként lehet elkönyvelni, hogy nem csökkent tovább az állatok száma" - írja Pályfalvi Zsoltné, a Csongrád megyei KSH munkatársa háromnegyed éves összefoglaló jelentésében, amelyet lapunkban Kovács András idéz. Gyenes Kálmán fotója azt illusztrálja, hogy „az augusztus eleji állatszámlálás szerint 442 ezer sertést tartottak a megyében, ugyanannyit, mint egy évvel korábban". „Az év második felében - exportértékesítési gondok miatt sertéshúsfelesleg van az országban". így aztán „szerződés nélkül eladhatatlan a sertés". Kegyeteti törvény nincs. 25 év után ismét eladható a sírhely. ILLUSZTRÁCIÓ: GYENES KÁLMÁN VÁSÁRHELYI LAKÓPARK. „Nyugdíjaslakópark ötletét karolta fel Vásárhely még tavaly. Az építkezés megkezdéséhez még hiányzik mintegy félmilliárd forint. (...) Mindenki szívesen költözne öreg korában egy minden igény kielégítő élettérbe" (október 1., csütörtök). n ovábbi FOTÓK és információk a neten! IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1998 (89. RÉSZ) Kajak-kenu-vébé Szegeden Szerződés nélkül eladhatatlan a sertés Emberi csontok a szemétdombon PIARISTÁK. „A Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium kétszázötven diákja két helyen, a Maros utcában, néhány kiszolgált barakkban, illetve két bérelt lakásban tanul, míg az intézmény kollégiuma a minorita rendház Szent György téri épületében működik. Az iskola még ebben a tanévben átköltözhet új épületébe", a Franciahögyre (szeptember 15., kedd). CSONGRÁD MEGYE ÚjSZÁSZI ILONA Magyarországon összesen nem voltak annyian kajak-kenu-versenyen, mint amennyien Szegeden a vébé bármelyik napján. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN VISSZASZÁMLÁLÁS. Az Árpád téri számláló avatásán a „három főszereplő: Petrovics Kálmán, az SZKKSE igazgatója, Kronológia: 1998 Március A Galileo űrszonda adatokat küldött a Jupiter Európa holdjáról, amelyekből kiderült, hogy a jég kérge alatt folyékony óceán található. Május 10., 24.: Országgyűlési választások Magyarországon. Május 25.: Az európai felsőoktatási harmonizációs folyamat kezdete. a Sorbonne-i Nyilatkozat. Július 2.: Merénylet az Aranykéz utcában Budapesten; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros Tamás, július 8.: Orbán Viktor alakit kormányt. November 5.: Kárpátalján a medrükből kilépő folyók 400 ezer ember lakóhelyét öntik el. A Tiszán levonuló árhullám Magyarországon is súlyos helyzetet teremt. 100 éves a DÉLMAGYARORSZÁG dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, és dr. Szalay István, Szeged város polgármestere". Mádi József július l-jén már arról ír, hogy „a közelmúltban újabb cég csatlakozott a Világbajnokot Szegednek! programhoz. A szegedi Első Magyar Kenderfonó Rt. vezér-igazgatónője, Keresztesi Margit és az SZKKSE kajakosa, Kajner Gyula között született megállapodás". „Világszínvonal - önerőből" - állítja Süli József szeptember l-jén. A szegedi eseményt a Budapesten rendezett atlétikai Eb-vel, illetve a mogyoródi Forma-l-gyel összevetve hangsúlyozza: „a fővárosi költségeket az állam magára vállalta, míg a Maty-érieket csak részben. így a szövetség 180, Szeged város pedig 300 milliót invesztált az ország legnagyobb vizes birodalmába". Számol Kovács András is, mikor részletezi: a szegedi költségek „fele olyan csatornaépítésekre ment el, amely csak 15-20 százalékban szolgálja a világbajnokság helyszínét, igazából Szeged délnyugati része és Szentmihálytelek gazdagodott ilyen módon infrastruktúrában". „Több mint 200 újságíró akkreditáltatta magát". GÁLAEST A NYITÁNY. „Látvá nyos gálaesttel nyílt meg ma a Maty-éri előfutamokkal folytatódik - a szeptember 6-áig tartó XXIX. kajak-kenu világbajnokság. A sportág történetének legnagyobb világbajnokságára több mint félszáz ország 617 sportolója (...) érkezett Szegedre" - kezdődik a szeptember 3-i címlapos tudósítás. „Válogatottunk képviseletében Kőbán Rita olimpiai és viliágbajnok hozta be a magyar nemzeti lobogót. (...) Deutsch Tamás kijelölt sportminiszter mondott köszöntőt. Végül Sergio Orsi, a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) elnöke nyitotta meg a versenyt". Mádi kérdez, válaszol: „Csapó Géza, a szegedi kajak-kenu sport legeredményesebb világbajnoka. A vb-ken összesen hat aranyérmet akasztottak a nyakába, ezt a Tisza-parti városból csak dr. Bohács Zsolt tudta megközelíteni, neki eddig öt jött össze". ARANYESŐ. Az egykori „kajakkirály" kijelenti: „Már több mint húsz éve mondom, hogy legyen Szegeden kajak-kenu-vb!" „Nagyszerű magyar sikerrel zárult az első hazai világesemény, amelyre kereken hatvan évet kellett várnunk... A magyar válogatott hét aranyat, öt ezüst- és ugyanennyi bronzérmet gyűjtött össze" kezdjük a szeptember 7-i címlapon a mérleget. „A szervezéssel sem volt gond, bár az 'időfelelősök' a döntők napjain azért közbeszóltak... De a verseny legutolsó számára, a (szegedi érdekeltségű) kajaknégyesek kétszáz méteres döntőjére csak előbújt a tűzgolyó, és boldogan mosolygott a világbajnoki kvartettre, valamint a közel harmincezres tömegre" - tudósít Bátyi Zoltán. „Csodálatos volt ez a vébé" - összegez dr. Baráth Etele, aki „szerint minden stimmelt". A szegedi közönség is dicséretet kap, mert „bebizonyosodott, hogy megbecsüli kiváló sportolóit, méltányolja az edzőtermekben, a vízen elvégzett munkát". „Világnagyságaink olyan követendő példát mutattak föl, ami csábító lehet a felArcéi: V. Fekete Sándor (1955-) „Amikor 25 évvel ezelőtt Szolnokról Szegedre kerültem, a rovatvezetőm a következővel bocsátott utamra: aztán kösse föl a gatyát, fiam, mert olyan szerkesztőségben fog dolgozni, ahol igen jó nevű és jó tollú kollégaurak forduttak meg - példaként Mórát és Tömörkényt említette. Való igaz, remek tabló áll öszsze a lap 100. születésnapjára azokból a neves újságírókból, írókból, akik az elmúlt évszázadban a Délmagyarországban publikáltak. Újságíróként a Csongrád Megyei Hírlapnál kezdtem dolgozni, Makón kétszer egy esztendőt töltöttem, utóbb már szerkesztőségvezetőként. A Délmagyarországnál a belpolitikai rovatnál voltam vezető helyettes, ezzel párhuzamosan 8-9 évig bűnügyi témákkal foglalkoztam. A rovatvezetői beosztást a szerkesztői követte. Közel öt évig voltam főszerkesztő-helyettes, jelenleg vezető szerkesztőként dolgozom a lapnál." morbid történetről Kormos Tamás. A „törvény a poriadási idő, vagyis 25 év után engedi meg, hogy a sírhelyet újból eladja a temető fenntartója". Ám „kegyeleti törvény nincs, csak a gondnok jó érzésétől függ, mihez kezdenek az el nem porladt maradványokkal". Tizenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcvankilencedik állomása: 1998. „Kétszáz nappal a kajak-kenu-világbajnokság megkezdése előtt visszaszámláló táblát avattak Szegeden" - kerül címlapra február 16-án az év legfontosabb eseményét beharangozó képes hír.