Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

MEGYEI TÜKÖR 2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Nincs ára a vaddisznónak. Felét eszi egy vaddisznó, mint a házi: másfél-két kiló takarmányt. A házi legalább 10-et fial, a vad 5-8-at. A felére is hízik, mint a házi; a koca 100, a kan 200 kilósra. Igaz, nem is a húsa a legfőbb értéke, hanem az agyara. Ezért nehéz összehasonlítani az árukat, de a röszkei tartó elárulta, nincs most ára a vadnak. 20-30 kilós vadmalacot 30 ezerért kapni, házit a harmadáért. A vadkan 100-200 ezret ér, a házi vágnivaló 20-60 ezret. - Aki hobbivaddisznóval kezd, hozzám hasonló 60-as állományt tart egy tenyészkannal, 8-10 anyakocával - mutatta szeme fényeit a félhektáros kifutóban. - Vadat befogni nem szabad, de nem is érdemes, mert az az élete árán is menekül a karámból. A tenyésztett vaddisznóból nem válik soha házi disznó, bármenynyit is szelídüljön; vad marad a vére. Az állat-egészségügyi szabályok rájuk is olyan szigorúak, mint a háziakra, hely viszont sokkal több kell nekik. Nincs orrkarikájuk, ezért túrnak is. Nem vályúba kapnak enni, hanem a földre szórjuk a takarmányt, különben a hierarchia szerint csak az erősebbeknek jutna falat. Soha nem lehet egészen kiismerni őket; esőben, hóban dagonyáznak, de kánikulában ők is szívesen behúzódnak a tető alá. Az állatorvos legtöbb kocáját levágni viszik, ő maga sem veti meg a resztelt vadmalacmájat. A kanokat vadaskertek veszik vadászatra, és hogy életszerűbb legyen a kaland, választanak melléjük kocákat és malacokat is. A tenyésztett vad veszélyesebb a természetben élő rokonainál; míg a „vad vaddisznó" menekül, amikor hajtják, a tenyésztett akár vissza is fordul, mert ismeri az embert és kutyát. Sokkal több hely kell nekik, mint a háziaknak. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Isznak a lányok „Fiatal hölgyek körében újra terjed a hétvégi iszákosság" - mondja Kökény Mihály, az országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. Erről több szó nem esik - talán épp ezért kezd el tűnődni az olvasó, hogy ezek szerint korábban kevesebbet ittak hét• végén a hölgyek, azelőtt viszont egy ideig több csúszott le a torkocskáikon, mint kellett volna. Mérget lehet rá venni, hogy ez így van, felelős egészségpolitikus nem beszél a levegőbe. Biztosan komoly, tudományos mintavétel történt, megbízható kutatókkal, akik közelről mérték föl a jelenséget; a fiatal hölgyek kocsmai és nem nyilvános, otthoni iszogatásának mibenlétét, kereteit, méreteit, pontosan, közelről, és úgy, hogy ne tűnjön föl, ők itt most csak megfigyelők. Igen, kedves olvasó: pályát tévesztettél. BAKOS ANDRÁS Bemérik a kolbászfüstölőt Eddig négyszer jártak a környezetvédelmi felügyelőség ellenőrei annál a szegedi kolbászgyártó üzemnél, amelynek füstjére a környékbeliek panaszkodtak. Háromszor nem működött a füstölő, egyszer igen, de a kibocsátás határérték alatti volt. Még visszatérnek. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Szeged egyik legsűrűbben lakott részén, a József Attila sugárút és a Makkosházi körút kereszteződéséhez közel működik egy kolbászgyártó kisüzem, amelyre a szomszédai panaszkodnak a füst miatt. Erről lapunk 2010. február 10-i számában írtunk. Előtte megkérdeztük az üzemről az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget is. Szelesné Kutas Borbála hatósági felügyeleti irodavezető most arról tájékoztatott, hogy amikor korábban, 2003. május 9-én megmérték az üzem által kibocsátott füstöt, „a kibocsátás határérték alatti volt". 2006. február 27-én is panaszkodtak a felügyelőségnél a környékbeliek a füstölőre. Ekkor - anélkül, hogy értesítette volna az üzemet - a hatóság ellenőrzést akart tartani, de az ellenőrök nem tudtak bemenni, mert nem volt a háznál senki, az üzem épp nem működött. Azóta a felügyelőségnél nem panaszkodott senki. 2009. február 23-án megint ellenőrzés volt, de az üzem nem működött: a tulajdonos azt mondta, hogy az átalakítás után használatbavételi engedélyezési eljárás indult, de ez még tart. Ha vége, 30 napon belül szól. Májusban levelet irt a hatóságnak, hogy megkapta a használatbavételi engedélyt, de jogerős működési engedélye még nincsen. Kérte, ha ez megszületik, azután állapítsa meg a hatóság az ilyenkor szokásos mérési kötelezettség határidejét. Vállalta, hogy értesítést küld, mihelyt ez aktuális. Egyelőre nem küldött. 100 ÉV, 100 TÖRTÉNET A JUBILÁLÓ DÉLMAGYARORSZÁGGAL Panni kismotoron az elnök előtt rehozott Nemzeti Oskola helyén. A „hőskorban" Móra Fej renc 1-6. osztályosok számára írt olvasókönyveit használták, a gyermekek hit- és erkölcstant, beszéd- és értelemgyakorlatot, olvasást, írást, számtant, rajzolást, éneklést, kézimunkát tanultak elsőben. Legnagyobb jelentőségű létesítményük, a sportcsarnok 1997-ben épült. Az iskola eredményeivel, büszkeségeivel rendszeresen szerepel lapunkOssza meg velünk történetét! Várjuk kedves olvasóinkat, előfizetőinket: osszák meg velünk élményeiket, történeteiket! Rendszeresen jelentkező rovatunkban és a delmagyar.hu-n is bemutatjuk a beérkezett sztorikat. Jelentkezni a 62/567-817-es telefonszámon, ügyfélszolgálatainkon és a marketing@delmagyar.hu címen is lehet. ban. - Mi már „150 éve" olvassuk az újságot, nagyon régi előfizetői vagyunk a szüleimmel. Mindent megtalálunk benne, ami helyben fontos árulta el Kádár Mihályné. - 63 éve Mezőtúron élek, de szegedi vagyok, sőt a lap 100 esztendejéből pár hónapnyi részt én is kaptam - emlékszik olvasónk, Komár Lajosné, aki 1942-ben, érettségi után gépelőként helyezkedett el a lapnál. - Kicsi pont voltam, de nagy élmény volt. Örültem, ha lemehettem a pincébe, a nyomdába, nézni a betűket szedő nyomdászokat. Még a nehéz ólomszagot is szerettem. Életem első munkahelye volt. Közben eszembe sem jutott, hogy háború van. Már 63 éve élek Mezőtúron, de a Délmagyarországot soha nem felejtettem el. Köszönöm azt a 100 évhez képest pillanatnyi időt, amit az újság életében betölthettem. Lendületben a Dollár Boys IDÉN LESZ HÚSZÉVES A SZEGEDI BULIZENEKAR, A DOLLÁR BOYS. Fél év pihenő után részint új műsorral és új felállásban lép pódiumra az együttes március 3-án, este 8 órakor az IH Rendezvényközpontban. A régi tagokhoz, Nagy Péter (gitár), Hopenthaler Gábor (gitár), Árva Gábor (basszusgitár), Fehér Zoltán (dob), csatlakozott Berényi Apollo (billentyű). A koncerten egyebek mellett Shadows-, Cliff Richárd-, Elvis-, Fonográf-slágereket hallhat majd a közönség. Célkeresztben a rák A RÁKOS MEGBETEGEDÉSEK az egyik vezető halálokot jelentik világszerte. A rák világnapja alkalmából szervezte meg februárban a Szent Gellért Egészségközpont azt az egynapos rendezvényt, amelyen neves szakemberek tartottak tájékoztató jellegű előadásokat az érdeklődőknek. A Negyedik Dimenzió magazin évek óta kiemelten foglalkozik az egészséggel, épp ezért a témának szentelte a szegedi városi televízióban szombaton 17.30-kor jelentkező adását. Házi kedvenc a vaddisznó Az Orczy István Általános Iskola egyidős lapunkkal. A 95. évfordulót is együtt ünnepeltük. FOTÓK: VERÉB SIMON A KOCÁK A FAZÉKBA, A KANOK VADÁSZATRA MENNEK Hobbiállatnak vaddisznókat tart egy szegedi állatorvos, de van, aki rókára, borzra, őzre kért engedélyt. A kerítésen belül sem lesz kezes bárány a vadállatokból, sőt olykor veszélyesebbek, mint vadon élő rokonaik. CSONGRÁD MEGYE D0MBAI TÜNDE 24 állattartónak van engedélye Csongrád megyében, hogy vadállatokat tartson zárt helyen. Legelterjedtebb hobbi a vaddisznótartás, összesen 1000-1500 példányra becsülik számukat a megyében. Pontos leltár nincs arról, hogy milyen vadból kinél mennyi él, de a kérvényezők listáján dámvad, gímszarvas, őz, muflon, róka, borz és nyest szerepel. A hatóságok nem adják ki a nevüket, címüket. Egy ötvenéves szegedi állatorvos - aki nevét és fényképét nem engedi közölni - Röszke határában helyezte el kedvenceit három éve. A vaddisznókhoz munkája során kapott kedvet, korábban még házi sertést sem nevelt. 100 év, 100 történet - a május 22-én jubiláló Délmagyarország hűséges olvasóit, előfizetőit, ismert megyei polgárokat és a laphoz ezer szállal kötődő munkatársakat sorozatunkban arra kérjük: meséljenek el egy-egy élményt, történetet, amely a 100 esztendős laphoz kapcsolódik. CSONGRÁD MEGYE R. TÓTH GÁBOR - Ilyen képe élő embernek nincs rajtam kívül - kezdi történetét Somogyi Károlyné, aki 45 éven át dolgozott a Délmagyarország fotóriportereként. Az Algyőnél 1968 decemberében történt olajkitöréshez senkit nem engedtek közel a tűzoltókon, rendőrökön, mentősökön, szakembereken kívül csak Magdikát. - Két méterről, egy földhányásról fotóztam a feltörő oszlopot. Egy szuperszonikus repülőgépnek nincs olyan hangja. Algyő felett akkor már koromfekete volt az ég. Nem mondom, hogy nem féltem. Remegett a föld. De nem bírtam ki, hogy ne menjek oda. Újvidék legrosszabb gyereke voltam - mindig nagyon rossz és mindig nagyon kíváncsi meséli a 83 éves fotóriporter, aki közel 1 millió kilométert autózott, s ugyanennyi kockát fényképezett pályafutása során. Holtszezon a krematóriumban címmel nemrégiben jelent meg riportkönyve. A fenti történet is olvasható benne - s az is kiderül, hogyan vezette fel Panni kismotorján Antonín Novotnyt, a cseh kommunista párt első titkárát és köztársasági elnököt az Április 4. útján. Tornasor helyett 100-as alakzatba kellett állniuk tegnap az Orczy István Általános Iskola diákjainak. A 305 gyermeket nevelő dorozsmai intézmény egyidős a Délmagyarországgal - idén fennállásának centenáriumát ünnepli. - 95. születésnapunkat együtt ünnepeltük a Klauzál téren, a gyerekekkel a színpadon. Idén is ott leszünk a lap születésnapi rendezvényén - ígéri Kádár Mihályné igazgató. A dorozsmai iskola építését 1909-ben kezdték el, a tanítás egy év múlva indult. Impozáns épülete a templom mellett található, az 1827-ben lét9$ Újvidék legrosszabb gyereke voltam - mindig nagyon rossz és mindig nagyon kíváncsi. Somogyi Károlyné Somogyi Károlyné: 1 millió kilométer, ugyanannyi képkocka.