Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-20 / 43. szám

MEGYEI TÜKÖR IDOUTAZAS A 2010-BEN100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1997 (88. RÉSZ) 2010. FEBRUÁR 20., SZOMBAT NAPI HÍREK www.delmagyar.hu Vadetetés gazdatüntetés Puskával indulnak vadetetésre a vadászok. A gazdák az utakra vonulnak, FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Tizenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcvannyolcadik állomása: 1997. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA Törvények ellen tiltakoznak - vadászok és gazdák. MEGTIZEDELT ÁLLOMÁNY. Az új „vadászati törvény a földtulajdonosoknak adja a vadászati jogot, akik vagy maguk élnek Kronológia: 1997 január 1.: Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi valutát. Június 16-17.: Az Európai Tanács amszterdami csúcsértekezlete elfogadja az EU új szerződését. Július 1.: 156 éves brit fennhatóság után Hongkong visszakerül Kínához. Július 8-9.: NATO csúcsértekezlet Madridban. Hivatalosan is bejelentették Magyarország, Csehország és Lengyelország belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Augusztus 31.: Diána walesi hercegné halála. Október 4.: Elkezdi adását a TV 2. November 14.: A magyar részvények közül elsőként a Matáv papírjai jelennek meg a New York-i tőzsdén, 730 forintos áron. ezzel a joggal, vagy bérbe adják azt a vadászoknak. A törvény nyomán újrarajzolják a vadászterületeket is, és újjászerveződnek a vadásztársaságok. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a földtulajdonosok élnek majd a vadászati joggal, megkezdődött a 'kitakarítás1. Nem véletlen, hogy a mostani állomány tört része a tavaly ilyenkorinak" - vázolja február l-jén az újabb mezőgazdasági konfliktust Keczer Gabriella. „A tiszaszigeti, a deszki és a kiszombori újjáalakult társaságoknál minden régi tag vadászati joghoz jutott, a szőregieknél viszont a harminc régi vadász közül csak hetet vehettek be az új társaságba az ottani földtulajdonosok. Ez érdekellentétet okozott." „Lehet, hogy néhány olyan ember, akinek idáig szinte életforma volt a vadászat, elveszítette morális tartását ebben a helyzetben." „Azt senki sem vitatja, hogy az új jogszabály nagyon kellett, hiszen megváltoztak a politikai és földbirtoklási viszonyok" - folytatja a szerző kedves témáját március 18-án. Azonban „a vadásztársaságok újjászervezése és a területek átrajzolása néhány helyen évtizedek óta lappangó indulatokat hozott a felszínre". KUTYABARÁTOK. „Több mint egy évig szünetelt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) szegedi szervezetének működése. A MEOE jövőre ünnepli századik születésnapját, s tagja az FCI-nek, az egyetlen 'kutyás' világszervezetnek. Furcsának tűnt, hogy éppen Szegeden nincs csoportjuk. Február 7-én azonban mintegy száz taggal újra megalakult a helyi csoport, s nagy többséggel Kocsis Miklóst választották elnöknek" - tudósít Arató László. „A kutyaiskolákban őrző-védő és munkakutyákat, sportkutyákat képzünk ki, külön szekciója lesz többek között a társasági, a vadász-, a szánhúzó és a pásztorkutyáknak, valamint az agilityseknek is." TERMELŐK BLOKÁDJA. „Krump lit eszik a disznó, tiltakozik a termelő" - harangozzuk be a február 25-i címlapon kétkolumnás „Hangsúly" összeállításunkat. Ugyanis „tegnap országszerte tüntetést szerveztek a mezőgazdasági termelők. Csongrád megyében többek között Mórahalmon, valamint Balástya és Kistelek között állták el traktorokkal, teherautókkal az országút egyik sávját a tüntetők. Elsősorban a januárban életbe lépett új adózási szabályokat, valamint a társadalombiztosítás megemelt befizetési kötelezettségeit sérelmezték a termelők. A valóságban azonban a közterhek növelése csak utolsó csepp volt a pohárban". „A kormány össze akarja ugrasztani a városi és falusi embereket. Miért tesznek úgy, mintha mi nem fizetnénk adót? A termelő is fizet mindenért, de amikor ő tartaná a markát, már nem is kell a portékája. Most például lehetetlen a burgonyát eladni, legtöbben odaöntjük a disznók elé - méltatlankodtak a kisteleki termelők" - összegzett a zanzaíró. „A tüntetők szerint a kormány mezőgazdasági politikája átgondolatlan, kapkodó. Többek között ez vitte most ki a termelőket az országutakra." „Az ország rabszolgái?" kérdezi írásában Fekete Klára. „Mindenkinek el kell döntenie, tulajdonképpen mi ellen tüntet" - tolmácsolja „Gazdag János, a makói térség országgyűlési képviselője" szavait Bakos András. „Nem az adófizetés ellen tüntetnek!" mondja Rafai Gábor, mikor leírja: „Fél órával hosszabb volt az út tegnap Szeged és Budapest között. Pontosabban enynyivel tartott tovább, hiszen Balástya és Kistelek között két kilométer hosszan elállták az út egyik felét a mezőgazdasági termelők, hogy tiltakozzanak a kormány agrárpolitikája ellen". Kovács András publicisztikájában elemez: „Valahol középen lehet az igazság, az illetékes tárcák is kapkodtak, de a gazdák kompromiszszumképességére is szükség lenne". Ezzel nincs vége a demonstárciónak: március 11-én is arról tudósítunk: „Folytatódnak a gazdatüntetések". ÍOO éves a DÉLMAGYARORSZÁG Arcél: őrfi Ferenc (1956-). „Szó szerint ötvenhatos gyerek vagyok, október 22-én, a forradalom előestéjén láttam meg a nap-, vagyis a holdvilágot. A szegedi Sajtóházba pontosan 30 évvel később tettem be a lábam: Csongrád Megyei Hírlap, Délvilág (lila), majd Délmagyarország. A szamárlétrán voltam lent, voltam fent, most talán az arany középen lehetek, ott, ahol az embernek a redakciók klasszikusan legszebb megszólítása dukál: szerkesztő uram! Különös ajándéka a sorsnak, hogy fiatal újságíróként kollégáimmal együtt habzsolhattam végig a magyar sajtótörténet tán legszabadabb esztendejét, 1989-et. Kegyelmi állapotban volt a média - az állampártnak már elhullottak a tépó'fogai, az újaknak meg még a tejfoguk sem nőtt ki. Mint ahogy semmilyen más érdeknek sem. Azóta is a legnagyobb szerkesztőségi - és társadalmi - értéknek tartom, ha senki nem akarja megmondani nekem, hogy miről mit kell gondolnom. És éppen ez: a gondolkodás szabadsága és felelőssége tette egykor, és teheti ma is naggyá a 100 éves Délmagyarországot." VILÁG UTCÁJA. „Franciahögy regionális szellemi és gazdasági központnak adhatna helyet, ha ott a Világ Utcája épülhetne föl. Az elképzelés a logisztikai központtal egy rendszert alkothatna" (január 10., péntek). BÍRÓSÁGON A KÓRHÁZAK. „A tavaly megszületett kapacitásszűkítő törvény Csongrád megyében 521 kórházi ágy leépítését írta elő. Az OEP másodfokú döntése a szentesi, a hódmezővásárhelyi és makói kórháznak kedvezett. A bírósághoz forduló SZOTE, szegedi kórház és deszki kórház perének első, s halasztásra ítélt tárgyalása tegnap volt" (február 4., kedd). RÉGI-ÚJ REKTOR. „Két tanszékvezető egyetemi tanár, Mészáros Rezső és Csirik János pályázott a JATE rektori tisztségére, s az egyetemi tanács 22 szavazati joggal rendelkező tagja titkos szavazáson 12-10 arányban Mészáros Rezsőt választotta. A szoros voksolási eredmény is mutatja, hogy mindkét jelölt alkalmasnak találtatott az egyetem vezetésére" (március 7., péntek). LOMBARD. „Ötéves a Lombard Pénzügyi és Lízing Rt. A befektetői társaság hitel- és váltóközvetítésre jött létre, később kezdett el lízinggel foglalkozni. A Lombard országos hálózattal, ráadásul vidéki központtal Magyarország vezető lízingtársasága lett" (április 2., szerda). 30 MILLIÓ. „A 'felső tízezer' 30 milliót is megkeres. Harmincötmilliárd forint adóköteles jövedelmet vallottunk be tavaly Csongrád megyében" (június 27., péntek). ÍTÉLET AZ OLAJPERBEN. „Első fokon 110 év." „ítéletet hirdetett tegnap az első fokon eljáró Szeged Városi Bíróság K. László és 52 társa ügyében, akiket több mint kétmilliárd forint kárt okozó csalással vádoltak. Az ügyet az első nagy olajperként jelölték meg 1995 őszén, amikor a tárgyalások elkezdődtek. A vádlottak az országba behozott háztartási tüzelőolajat (hto) a jóval magasabb piaci árral forgalmazott gázolajként értékesítették, s jutottak óriási haszonhoz, amelyből 'elfelejtettek' adózni. A bíróság 1 év és 6,5 év közötti börtönbüntetéseket szabott ki, s számos esetben pénzbüntetésről és vagyonelkobzásról is rendelkezett" (július 4., péntek). VEZETŐVÁLTÁS. „Dr. Salgó László dandártábornok a jövőben a hágai magyar nagykövetség belügyi attaséjaként dolgozik tovább, a főkapitányi teendők ellátásával dr. Lukács János ezredest bízták meg" (augusztus 11., csütörtök). TÁVOZOTT A HONVÉDSÉG. „Mária Terézia uralkodása óta folyamatosan katonaság, helyőrség állomásozott Szegeden. A műszaki dandár felszámolásával egy hónappal ezelőtt intett végső búcsút a városnak az utolsó alakulat" (szeptember 20., szombat). további FOTÓK k^Jés információk a neten! Verebes József, a „Mágus" a SZEAC-nál Városrészből falu Algyő neve elől „eltűnt" Szeged. Ismét önálló lesz a krónikákban nyolcszáz éve emlegetett Tisza-parti falu. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN „Bereczk Imre, a SZEAC elnöke (...) először lapunkkal közölte": szombaton, „e percben egyeztünk meg" - a Gyenes Kálmán fotóján is látható - „Verebes József mesteredzővel, hogy hétfőtől ő a SZEAC első számú szakmai irányítója" - közli január 13-án a szenzációt Gyürki Ernő. Az öröm nem tart sokáig: március 18-i értesülésünk szerint „Verebes József, a SZEAC NB lll-as labdarúgócsapatának szakmai igazgatója a mai nappal megválik a klubtól. A mesteredzőt nem a vasárnapi, Gyulán elszenvedett vereség tántorította el korábbi vállalásától; mint hírlik, a 'futballszakmáról' vallott nézetkülönbségek miatt távozik Szegedről, illetve mond le itteni tisztéről". Március 19-én Gyürki Ernő írja: azért távozott Verebes, mert „a Tisza-partra nem varázsolni, bűvészkedni jött". ALGYŐ, SZEGED. „A köztársasági elnök augusztus 29-én keltezett határozatában kimondja: Algyő október l-jétől önálló településként élheti életét" - írjuk szeptember 2-án. „Algyő 'szabadságharca' azonban még nem ért véget. A vagyon megosztásában nagyjából egyetértenek az érintett felek, de Algyő közigazgatási területéről nincs külön megállapodás." Újszászi Ilona kérdéseire dr. Tóth László szegedi jegyző és dr. Piri József, a szegedi közgyűlésben addig „Algyő városrészért" dolgozó önkormányzati képviselő válaszol. „A vízmű területét és a gyepmesteri telepet érintő vitapontokról a megegyezés - a választás után - a két önkormányzati testületre vár. A belügyminiszter ezen megállapításával a jegyző és a képviselő is egyetért." „Algyő polgárai várhatóan a november 16-i népszavazáson választják meg 13 fős képviselő-testületüket."