Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-20 / 43. szám

2010. FEBRUÁR 20., SZOMBAT AKTUÁLIS 9 BEAVATOEST A HOMO HUNGARICUS KAPCSAN Elemzik az előadást Beavató színházi estet tart február 24-én 17 órától a kisszínházban Homo Hungaricus című új előadása kapcsán a társulat rajongói klubja és öt szegedi iskola tanulói számára Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője. 3 ar SZEGED BOBKÓ ANNA A kortárs balett népszerűsítése a célja annak az interaktív foglalkozásnak, amelyet február 24-én, szerdán 17 órától tartanak a kisszínházban. A beavató előadás többéves hagyomány a Tisza-parti városban - a 80-as évek végén Pataki Andrásnak, a Szegedi Kortárs Balett igazgatójának ötlete alapján kezdték el azért, hogy az akkor frissen alakult társulat közönségtáborát megerősítsék, és elmagyarázA próbát most általános iskolások is megnézhetik, FOTÓ: FRANK YVETTE zák egy számukra teljesen új táncműfaj esztétikai rendszerét. Juronics Tamás, a társulat művészeti vezetője ez alkalommal a Homo Hungaricus című új előadás kapcsán beszél a rajongói klub tagjai, öt szegedi és egy kiskunmajsai iskola tanulói előtt a darab lényegéről. A rendező-koreográfus beavatja a megjelenteket a próbafolyamatba, és elmagyarázza az alkotói szándékát, ismerteti saját koreográfiai nyelvét egy-egy színpadi jelenet bemutatásával. Míg a korábbi években főleg gimnazisták vettek részt az interaktív foglalkozásokon - amelyeken a fiatalok felmerülő kérdéseiket is rögtön feltehették a művészeknek a Homo Hungaricus „elemző órájára" általános iskolásokat is meghívtak. Sárkánytánccal ünnepelnek SZEGED. Aki kíváncsi arra, hogy hangzik a Beatles Hey Jude című slágere kínai interpretációban, Yu Tianyang előadásában, vagy érdeklődik a kínai kultúra iránt, és szeretné látni a Shao gyönyörűsége táncot, esetleg a papírkivágó lányok táncát, érdemes ellátogatnia az ELTE Konfuciusz Intézetének és az SZTE Bölcsészettudományi Karának holdújévi gálaműsorára. A Kínai Népköztársaság hivatalos magyarországi kulturális intézményének szervezésében a kínai Heilongjiangi Egyetem művészegyüttese lép fel jövő csütörtökön 18 órától a szegedi IH Rendezvényközpontban. A programot tegnap mutatta be sajtótájékoztatón Hamar Imre, az ELTE Távol-keleti Intézet és az ELTE Konfuciusz Intézet igazgatója, valamint Szentmártoni Lívia kulturális programigazgató. Kiemelték: a kínai hagyományos naptár szerint elkezdődött a Tigris éve, ezt ünneplik a gálaesten. Mára a sárkánytánc a kínai szórakoztatás szerves részévé vált - a hosszú időre visszanyúló hagyományt különféle fesztiválokon újra és újra előadják. Ebből kapnak ízelítőt a szegediek is - a belépés ingyenes, a jegyeket február 15-étől lehet átvenni az SZTE Kulturális Irodában (Honvéd tér 6., telefon: 544-045). Leonce és Léna a REÖK-ben Felbolydult Szeged kultúrára éhes közönsége a Maladype Színház hétfői vendégjátékának hírére: a REÖK-ben színre kerülő Leonce és Léna előadásra rohamosan fogynak a jegyek. Annak sem kell aggódnia, akinek erre a darabra nem jut belépő, hiszen még néggyel vendégszerepel a társulat. Hatalmas az érdeklődés hazánk egyik legelismertebb társulatának, a Maladype Színháznak REÖK-beli vendégjátéka iránt. A szervezők nagy büszkesége, hogy sikerült egy egész évet kitöltő sorozatra lecsábítani Szegedre a csapatot. Előadásaik kritikai visszhangja óriási magasságokba emeli a Maladype-t - méghozzá joggal így az öt produkció kivételes színfoltja lehet a város színházi életének. A Leonce és Léna Georg Büchner műve alapján kéjelenet a Maladype Színház Leonce és Léna-produkciójából. Lázár Pálemlékkiállítás Ujabb szegedi képzőművész alkotásait tekinthetik meg a látogatók a REÖK-ben. Lázár Pál emlékkiállításának apropóját az adja, hogy a 2007-ben elhunyt festőművész idén lenne hetvenéves. A különleges képi világú festményeken kaleidoszkópszerűen jelennek meg az élénk, keveretlen színek. A kiállítás május 2-áig látogatható. szült - ám furcsa csavarral adják elő a színészek. Sosem tudhatják, mire kéri őket a rendező, Balázs Zoltán - aki egyben a társulat vezetője is -, több mint száz jelenetet kell fejben tartaniuk. így a nézők tulajdonképpen a társulat életébe is beleláthatnak, amellett, hogy akár őket is megszólíthatják az előadás során. Balázs ennek ellenére vegyes érzelmekkel fogadja, ha az általuk preferált színészi technikára rásütik, hogy improvizáció. Ehhez ugyanis szerinte nem váratlan megoldások szükségesek, hanem a jól felépített módszerre kell építkezni. Legnagyobb színészi teljesítménynek azt tartja, ha a színész lába alól kicsúszik a talaj, és a semmiből kell újraindulnia. Az se keseredjen el, akinek nem sikerül bejutnia erre a különleges Leonce és Lénára, hiszen a Maladype további négy előadással vendégszerepel a REÖK-ben. Március 22-én a Tojáséj című darabot, április 19-én a Lorenzacciót, októberben az Übü királyt, majd egy még be nem mutatott előadást hoz a társulat. A Lorenzaccio rendezője az ország egyik legelismertebb művésze, Zsótér Sándor, aki hűen az általa képviselt művészeti stílushoz, nem mindennapi módon vitte színre a történetet. Szerepösszevonások és piroskesztyű-halmaz tarkítja majd a játékot. A február 22-én, 19 órakor színre kerülő Leonce és Léna előadásra a belépők már élővételben is kaphatók a REÖK jegyirodáján, 1000 forintért. Érdemes előre beszerezni a jegyeket, a helyszínen ugyanis már 1500 forintért lehet őket megvenni. (X) ÜB— TASNÁDI CSABA RENDEZTE A FOCIT, SZERELMET ES ROCK AND ROLLT ÖTVÖZŐ MUSICALT Aranycsapat - színpadon a legenda Kasszasikernek Ígérkezik a Szegedi Nemzeti Színházban Fenyő Miklós és Tasnádi István tegnap bemutatott zenés játéka, az Aranycsapat. Az olimpiai bajnoki cím megnyerése után az 1954-es világbajnokságot elveszítő legendás gárdát megidéző musicalt Tasnádi Csaba állította színpadra, aki szerint minden kiemelkedő sportsiker kollektív tudatformáló erő. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL - Jó ötlet volt a színházvezetés részéről, hogy műsorra tűzte az Aranycsapatot, mert Magyarországon mindig különös jelentősége van a focinak. A szeregenda. A középgenerációnak talán még inkább, mint a fiataloknak; de a fiatalok is kell, hogy tudjanak róla, mert tényleg nagyszerű csapat volt. Puskásék megnyerték az 1952-es olimpiát Helsinkiben, majd 1954-ben Svájcban peÉjjel is felhívja drámaíró öccsét. - Amikor a testvérem még kezdő drámaíró volt, sokkal nagyobb szorongást jelentett a munkáihoz hozzányúlni. Nagy felelősség volt, hogy megbuktatom-e őt - árulja el Tasnádi Csaba, aki azt is hozzáteszi: szerencsére mára megfordult a dolog, mert öccse a legtöbbet játszott kortárs magyar drámaíró. - Az, hogy egy darabjával mit csinálok, karrierje és elfogadottsága szempontjából indifferens. Persze praktikusabban tudunk dolgokat megbeszélni, mert könnyebb szívvel hívom fel akár éjjel fél 1-kor is, mintha egy idegennel dolgoznék. Könnyű vele együttműködni, mert társulatépítő tag volt a Bárka Színházban és Schilling Árpád mellett a Krétakörben, ahol természetes volt, hogy a próbafolyamat közben alakul a textus. Jelenet az Aranycsapat előadásából, FOTÓ: VERÉB SIMON lem is örök; ráadásul jó pár évtizede nem múlik el nálunk házibuli úgy, hogy az örömködés valamelyik fázisában elő ne kerüljön egy rock and roll lemez. Foci, szerelem és rock and roll - ennél jobb hívogató alcímet aligha lehetne találni egy produkciónak - mondja a musical rendezője, Tasnádi Csaba, aki szerint az is vonzerőt jelenthet, hogy a tavalyi legnézettebb, legsikeresebb magyar film alapjául szolgáló zenés darab, a Made in Hungária szerzőpárosa, Fenyő Miklós és Tasnádi István jegyzi a musicalt. - Az Aranycsapat óriási lechesen lecsúsztak a világbajnoki aranyéremről. Komoly trauma volt ez akkoriban a magyarok számára. A történészek máig föl-fölvetik, hogy az 1956-os forradalom kirobbanásában mennyire játszott közre az elveszített berni vb-döntő. Természetesen nem szabad a forradalmunkat leegyszerűsítenünk, és azt mondani: az volt a kiváltó oka, hogy elveszítettünk egy világbajnokságot. De majdnem biztos, hogy a sok összetevőben ez is benne lehetett. A párt által ellenőrzött korabeli magyar sajtóorgánumok természetesen nem, de a szabad világ nagy lapjai közül több is megírta: a vb-döntő után Budapesten kirakatokat törtek be. A kezdődő zavargásokat persze az ÁVH rögtön elfojtotta. Komoly lelki traumát jelentett ez a vereség az országnak. Ügy gondolom, a nemzeti önazonosság-tudat, az együvé tartozás kialakulásánál nemzetiségi kérdés, történelmi eseményhez köthető érzület, közösen megélt szituációk, akár még természeti katasztrófák is szóba jöhetnek. Minden kiemelkedő sportsiker is kollektív tudatformáló erő, nemzeti egységesítési kovász lehet éppúgy, mint egy nagy művészi siker, égy irodalmi Nobel-díj. Az 1950-es években, amikor nem nagyon volt más kollektív örömforrásunk, mint a foci, az Aranycsapat teljesítménye többszörös jelentőséggel bírt - hangsúlyozza Tasnádi Csaba, aki emlékeztet arra is: manapság egy átlagos NB l-es forduló mecs„Az Aranycsapat óriási legenda.A középgenerációnak talán még inkább, mint a fiataloknak." Tasnádi Csaba rendező cseit a híradások szerint országszerte összesen legfeljebb ötezren nézik meg, ezzel szemben annak idején egyetlen válogatottmérkőzésre - az állójegyekkel együtt - 104 ezer ember váltott jegyet a Népstadionba. - A mai fiatalok számára fölfoghatatlan, hogy mit jelentett ez akkoriban. Bizonyos szempontból és kis túlzással - az 1954-es vb elvesztése felért Trianonnal. Tasnádi Csabának nagyapja és édesapja mesélt először az Aranycsapatról, amikor szombatonként együtt hallgatták a rádióban a körkapcsolást. - Mivel Angyalföldön laktunk, és apám Vasas-drukker volt, én is Vasas-drukker lettem. Amikor kiderült, hogy ezt a darabot rendezem, jobban utánanéztem, kicsit beleástam magam az Aranycsapat történetébe. A társulattal együtt én is sokat köszönhetek Rácz Tibornak, a színház öreg motorosának, aki a színészválogatott tagja is volt, Nem kell focirajongónak lenni Tasnádi Csaba szerint egyáltalán nem kell focirajongónak lenni ahhoz, hogy a néző élvezni tudja az előadást. - Kell tudni együtt izgulni, drukkolni olyan emberekkel, akik a színpadi játék, történetmesélés során átélik a gondolataikat, érzelmeiket. Erről a szövegkönyv gondoskodik. Egyszerűen részt keli venni azon a csodálatos kiránduláson, amely maga a színház. Ez egy musical, márpedig manapság elég komoly elvárásai vannak ezzel a műfajjal kapcsolatban a közönségnek: legyenek látványos koreográfiák, táncok, szép jelmezek, a színpadtechnika izgalmas, váratlan megoldásokat kínáljon, legyen változatos a világítás. és a mai napig rendszeresen focizik, ráadásul fociügyekben két lábon járó lexikon. Rengeteget mesélt nekünk ezekről az időkről, amelyeket ő személyesen átélt. Behozott 1954 májusából egy korabeli országos napilapot, egy megsárgult, az idő vasfoga által megrágott újságot, amelynek az egyik oldalán két hasábon a németekkel a vb-n vívott 8-3-as győztes körmérkőzésünk krónikája volt, a másik két hasábon pedig a Szegedi Nemzeti Színház budapesti, Madách Színházbeli vendégjátékának kritikája. A Mákvirágok című produkciót Ádám Ottó rendezte, a színészek dicsérete között ott szerepelt, hogy elkápráztatta a közönséget az ugyan még csak hatéves, de nagyon tehetséges Rácz Tibike elragadó játéka. Hihetetlen megható pillanat volt valamennyiünknek, amikor ezt az megsárgult újságoldalt elolvastuk. Reméljük, a nézők számára is ilyen élményt nyújt az előadásunk.