Délmagyarország, 2010. február (100. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-08 / 32. szám

2010. FEBRUÁR 8., HÉTFŐ 3 ENNYIBE KERÜLNEI([j| • OKMÁNY ÁRA FORINTBAN Személyi igazolvány 1500 Lakcímkártya 1000 Tajkártya 2200 Adókártya 2200 jogosítvány 4000 Forgalmi engedély 6000 Vállalkozói igazolvány 10000 Útlevél (10 évre) 14000 Autó törzskönyve 6000 Összesen 46 900 Fonás DM/DV-gyfljtés DM-GRAFIKA Egyesület a betonért Keleti Imre most több mérnök társával együtt elkezdte szer­vezni a Magyar Betonburkolat Egyesületet, amelynek várha­tóan Csongrád megyei tagjai is lesznek. Ez vállaltan, nyíltan azért jön létre, hogy felhívja a figyelmet a betonra. E mérnö­kök szerint nem normális, hogy az útépítők mondják meg az építtetőknek, miből szeretnének dolgozni. Az út olyan áru, mint a méretre sza­batott öltöny: a vevő mondja meg, milyen szövetből akar ruhát magának. nagy utak, de ezek még nem bírták a sózást. A szocializ­mus idején Nyugat-Európá­ban már gyártották azokat az adalékokat, amelyek ezt a problémát megoldották, ná­lunk azonban olyan döntés született, hogy aszfaltból épí­tünk, és kész. Az ötvenes években készült Felvonulási téri burkolat és az Ajtósi Dürer sor még betonból lett - azóta is bírja a gyűrődést -, de ez­után alig épült ilyen burkolat. A hazai betontechnológia nem is fejlődött, míg a nyuga­ti igen. Azt azért mindig tud­tuk, hogy míg a beton folya­matosan keményedik, az asz­falt „ragasztóanyaga", a bitu­men reagál a hőmérséklet in­gadozására, idővel veszít a kötőerejéből. De most itt len­ne az idő a váltásra, hiszen amíg a bitumen árát növeli a dráguló olaj, a cement ára nem emelkedik így. A kérdés ugyanaz: min mú­lik, hogy jobb útjaink legye­nek? Az aszfalt- és a betonlob­bi harcán? A mérnök ezt a felvetést nem kommentálta, de arra fi­gyelmeztetett, hogy nálunk tévesen használják a lobbi szót. - Én láttam hivatásos lobbistát: kitűzőt visel, és amikor dolgozik, mindig egy­értelművé teszi, miért lobbi­zik. Ezt a munkát nem szabad összekeverni a mutyival ­mondja Keleti Imre. Ellenzéke ellenzéke PANEK SÁNDOR panek@delmagyar.hu Egy dolgát végzett kormánypárt a választási ciklus (pláne a második) végére abban a kényelmes helyzet­ben van, hogy eredményei beszélnek helyette. Eme dol­gát végzett kormánypárt mellett az ellenzéknek az a szerep jut, hogy kénytelen kritizálnivalót keresni, mert muszáj neki igazodni a sikeres kormánypárt által felve­tett témákhoz. A sikeres kormánypártnak egyáltalán nem érdeke, hogy ellenzékéről legyen szó a kampány­ban, ezért eredményei ismertetésének sokkal több fi­gyelmet szentel, mint vetélytársainak. Ezt a kormánypárt-ellenzék viszonyt az idei válasz­tási kampányban hiába keresnénk. A 2 ciklus óta kor­.... , . mányzó MSZP leg­99 A szocialista part főbb kampánytörek jelenleg saját ellenzé- vése az- ho§ykonflik­kének ellenzékeként tust keressen a Fi neiien eiieiizuHUHtriu desszel pontosan kampányol. úgy, ahogyan azt egy ellenzéki pártnak kel­lene tennie a sikeres kormánypárttal. E magatartással lényegében kudarcosnak ismeri el magát. Hiszen kor­mányfőjelöltjének az az óhaja, hogy „végre ki tudjanak csikarni" programrészleteket az ellenzéki Fidesztől, egyben egy sikertelen kormánypárt beismerése arról, hogy ellenzéke programrészletek nélkül meghatározó tudott lenni ellenében. A szocialista párt jelenleg saját ellenzékének ellenzékeként kampányol, mintha alig lenne köze az elmúlt 8 évhez. Kimondottan árulkodó és érthető is, hogy a politikai szereplők többsége a Fidesz programjának részleteire szeretne kritikusan reagálni. A Fidesz pedig nem szeret­ne szerepet cserélni az eddig kormányzó pártokkal, és a versenytársak céltáblája lenni, sem pedig ellene han­golt inaktív választókkal kommunikálni. Hiszen végső soron erről van itt szó: az elmúlt kormányzati ciklusok válságát csak több munkával, munkahellyel, több adó­fizető állampolgárral lehet meghaladni. Eközben azon­ban nálunk dolgoznak a legkevesebben a munkaképes lakosságból az Európai Unión belül, ami nagyon rontja az ország teljesítményét. A kampánynak egy „nyugdíjas" mozzanata már megmutatta, hogy Magyarországon továbbra is a legna­gyobb választási kockázat az inaktívakról, valamint a segélyezettekről bármit mondani, ami változást hirdet, és nem tartalmaz ígéretet. Ez a jelenség szinte kam­pánytabut jelent ama pártoknak, amelyek a munkában és nem a „megérdemelt" segélyezésben látják a jövőt. Ezt a tabut, félve a szavazatokban jelentkező veszteség­től, valószínűleg a Fidesz sem fogja átlépni. Adatvédelmi okból kell a sok igazolvány: külön személyi, vezetői és vállalkozói okmány. FOTÓ: VERÉB SIMON vánnyal - személyi, lakcím-, adó-, tajkártya és útlevél ­rendelkeznek. A személyi igazolvány ára 1500, a lakcímkártyáé 1000 fo­rint, ez egy viszonylag olcsó kör, és egy helyen, egy sorban állással, az okmányirodában ki lehet váltani. Az adókártyáért viszont az APEH, a tajkártyáért az egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatára kell elkutya­golni: mindkettő 2200 forintba kerül. Ha autót vezetünk, akkor az új jogosítványért 4000, a for­galmi engedélyért 6000 forin­tot kell otthagynunk, és 6000-be kerül az autó törzs­könyvének pótlása. A 10 évre érvényes új, immáron biometri­kus útlevél 14 ezer forint, 5 évre 7500. Tegyük fel, vállalkozók vagyunk: az igazolvány kiváltá­sa sem olcsó, hiszen 10 ezer fo­rintot kérnek el érte. A felnőtt 9 okmánya, vagy­is a „személyazonossága" 46 ezer 900 forintba kerül, a gye­reké 20 ezer 900-ba. Egy 4 ta­gú családnál több mint 100 ezer forint a végeredmény. A szegedi okmányirodán megkérdeztük, ha bajba kerül­nénk, mondjuk elveszítenénk az okmányainkat, mennyi idő alatt kapnánk vissza ezeket. Kaprinayné Rádi Gizella iroda­vezető elmondta, hivatalosan 22 munkanap az ügyintézés. Valójában jóval rövidebb idő alatt visszaszerezhetjük iden­titásunkat: a lakcímkártyát, a forgalmit és a vállalkozóit azonnal megkapjuk. A szemé­lyi és az útlevél másfél-két hét alatt készül el, a jogosítvány­nak két és fél hét kell. Ezeket postán küldik el a címünkre. Marad a sok kártya. Eltérő jogosultságokat nem lehet egyetlen ok­mánnyal igazolni - áll az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtó­közleményében. Adatvédelmi okokból van szükség a sokfajta igazol­ványra, az okmányok ésszerűsítése, összevonása jelenleg nincs napi­renden. Holott például Kanadában elegendő a jogosítványt magunkkal vinni, hogy igazoljuk magunkat. Az EU-n belüli utazásokat elvben meg­könnyítette, hogy személyi igazolvánnyal is átléphetjük a határokat. A tapasztalat azonban az, hogy jó, ha van nálunk útlevél: a szállásadók ugyanis ebben az okmányban bíznak. 50 000 forint áll okmányokban A lakásunkból egyszerre 9 értékes okmány tűnhet el, ha egyedül élünk, közei 50 ezer forint értékben. Kiszámoltuk, hogy egy 4 tagú családnak több mint 100 ezer forintja áll olyan papírokban, ame­lyekkel személyazonosságukat igazolhatják. CSONGRÁD MEGYE FEKETE KLÁRA Az igazolványok, okmányok, kártyák országa vagyunk. Egy ember 9 okmányt, igazolványt. hurcol magával, vagy tartogat otthon. Egyik se jó megoldás. A 9-ből 4 darab az autóveze­téssel, vállalkozással kapcso­latos, vagyis még a kiskorú gyerekek is egyszerre 5 igazol­••••••••••••••••••••••••MHW3HHEI ANYAGI CSŐDDEL ÉR FEL AZ IGAZOLVÁNYOK PÓTLÁSA Nem szeretünk tartós utat építeni CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ T OLDALRÓL Az aszfaltutak felső, úgyneve­zett kopórétege ugyanis 10-12 év után tönkremegy. A beton­hoz viszont 30 évig nem kell hozzányúlni. Vagy még to­vább: Hollandiában, Belgium­ban az ötvenes években épült betonutak sértetlenek. Magyarországon miért nem lehet hosszabb időre utat épí­teni? Betonból? - Értelmetlen szembeállíta­ni a két anyagot, mert vannak olyan burkolatok, amelyeket aszfaltból célszerű építeni, és vannak olyanok, amelyeket 99 Itt lenne az idő a váltásra, hiszen amíg a bitumen árát növeli a dráguló olaj, a cement ára nem emelkedik így. betonból kellene: olyan ez, mint hogy a repülőt nem acél­ból, hanem alumíniumból ké­szítik, mert abból az anyagból érdemes - avatja be a laikust Keleti Imre okleveles mérnök. Azt mondja, városban, telepü­lésen, ahol az utcán számta­lan közműve­zeték húzódik az út alatt, asz­faltot érdemes használni, mert azt bon­tás után köny­nyebb helyreállítani. Új, nagy forgalmú utakra való a beton. - A két világháború között nálunk is betonból épültek a Az aszfaltutak felső rétege 10-12 évet sem bír ki. Jó bizonyíték erre a 45-ös főút. FOTÓ: KARNOK CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents