Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

2010. JANUÁR 23., SZOMBAT FÚJNAK A HORGÁSZTAVAK GAZDÁI A LEGSZEBB MAGYAR RAGADOZÓRA Szép a vidra, de a halunkat eszi Ma már 80-100 vidra él a fe­hér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozot­tan védett ragadozó is - amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők. CSONGRÁD MEGYE BAKOS ANDRÁS Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erő­teljes ecsetvonásokkal feste­nék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegye­sületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyö­rű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesü­letnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál. Olykor egy-két kilós, alig meghara­pott pontyok hevernek kora reggel a parton, a tógazdának fáj a szíve a látványtól. Az ilyen tavakba a halat az egye­sület tagjai által befizetett tag­díjból, területi engedélyek árából vásárolják, telepítik, a visszafogást számon tartják. A vidra azonban nem vált enge­délyt, viszont olykor szemlá­tomást kedvtelésből is fog ha­lat, nem is kicsiket - ahogy az Most is van vidrájuk, és job­ban be is tudják majd mutat­ni, ha a gyermeknapra elké­szül a legújabb bemutatóhely. Az igazgató, Veprik Róbert előrebocsátja, sajnálja a gaz­dálkodókat, de az ellentét oka szerinte jórészt abból ered, hogy nem ismerik a vidrát. - Mi tapasztalatból tudjuk, egy vidra nem eszik 1,5 kiló „Sajnálom a gazdálko­dókat, de az ellentét oka szerintem jórészt abból ered, hogy nem ismerik a vidrát." Veprik Róbert igazgató Aranyosak a vadasparkban nevelt vidrák. Nagykorukra kicsit megnő az étvágyuk. FOTÓ: FRANK YVETTE ember. Itt az érdekellentét. Vadászni nem szabad a vidrá­ra, mert fokozottan védett. Hallani olyan hangokat a vi­zek partján, hogy jöjjenek a környezetvédők, és vigyék a vidrájukat a fenébe. Befogási engedélyt ugyan elvileg lehet kérni, de nagyon nagy proce­dúrával jár, a zömmel éjszakai életet élő ragadozót egyéb­ként sem lehetne egykönnyen elkapni. Ha mégis sikerülne, azért tudható, hogy a vidra nem egy „tedd ki, hadd hűl­jön" mentalitású állat. Ha jól érzi magát valahol, oda visz­szamegy. Jellemző, hogy az atkai holtágon nem a háborí­tatlanabb parton, hanem a mólók oldalán van az egyéb­ként rejtőzködőnek mondott állat kotorékja. - Tudja, hogy nem háborgatják, így akkor is mozog éjjel, ha ott ül a hor­gász nem messzire tőle. Sőt, hogy mit ne mondjak, ha ha­lat dobunk neki, azt is elfo­gadja - mondja Láda Gáspár. - Nálunk 80-100 fős a po­puláció. Elviseljük, együtt élünk velük, természetvédel­mi területen gazdálkodunk ­feleli kérdésünkre lakoniku­san Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. Egyedül a Szegedi Vadaspark­ban szeretik igazán, fenntar­tás nélkül ezt a ragadozót. halnál többet egy nap ­mondja az igazgató. - Való­ban előfordul, amikor a köly­két tanítja, hogy megfogja, az­tán nem eszi meg a halat. At­tól azonban nem kell tartani, hogy egy-egy helyen nagyon elszaporodna, mert saját terri­tóriuma van, amelyen nem tűr vetélytársat. Másrészt, tessék belegondolni abba, hogy ha a szegedi Kárász utcán megterí­tenénk egy asztalt, odagyűl­nének-e az emberek? Bizto­san. A vidra számára a halas­tó ugyanilyen terített asztal. Az egyedüli megoldás a ke­rítés lehet. A tógazdának kell eldöntenie, mit akar: körbeke­ríteni a tavat, vagy hagyni, hogy a természet'belakja, és belekalkulálni a ragadozó fo­gyasztását az engedély árába. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FELHÍVÁS! SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VÁRJA AZON SZEGEDI ÁLLANDÓ LAKÓHELLYEL RENDELKEZŐ NYUGDÍJAS PEDAGÓGUSOK JELENTKEZÉSÉT, AKIK 50,60,65 VAGY 70 ÉVVEL EZELŐTT KAPTÁK ÓVÓNŐI, TANÍTÓI, TANÁRI OKLEVELÜKET. Az önkormányzat a díszoklevél (arany, gyémánt, vas, rubin) adományozásához a jelentkezők kérelmét felterjeszti az illetékes felsőoktatási intézményhez. A kérelem benyújtásának határideje: 2010. február 25. Az arany oklevél várományosának (aki oklevelét 50 évvel ezelőtt -1960. évben - vette át) kérelméhez csatolandó dokumentumok: • rövid önéletrajz (szakmai életút, munkásság bemutatása) * eredeti oklevélről másolat, valamint az utolsó munkahely igazolása, illetőleg javaslata (ennek hiányában legalább 30 év pedagógusi pályán eltöltött idő igazolása). A gyémánt-, vas-, rubindiploma-kérelemhez az önéletrajz mellé a korábbi díszoklevél másolata csatolandó. A felsőoktatási (jogutód) intézmény a kérelmet a fenti okmányok megléte esetén fogadja, és dönt a díszoklevél adományozásáról. Az érintettek a díszoklevél adományozásával kapcsolatban felvilágosítást kérhetnek Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportirodán (Maróti Istvánné Szeged, Széchenyi tér 11., 225. szoba, telefon: 62/564-179). SZEGEDEN IS H0DIT AZ UJ ŐRÜLET: AZ ERINT0KEPERNY0S TELEFON Hosszú körömmel nehéz Kutya hidegben, elgémberedett ujjal és hosszú körömmel ne­héz kezelni, ennek ellenére Szegeden is egyre többen vá­sárolnak érintőképernyős mo­biltelefont. SZEGED B0BKÓ ANNA Egy tavaly közzétett tanul­mány szerint az érintőkijelzős mobilok egyre népszerűbbek, és az érdeklődés irántuk csak egyre nő. A kutatás alapján 2007-ben csak 30 millió ilyen fajta készüléket értékesítet­tek, de 2012-re már 230 millió eladott példánnyal számolnak az elemzők. Az új „dili" Szege­den is hódít. A megkérdezett telefonos szaküzletek mind arról számoltak be, hogy az utóbbi időben szinte minden második érdeklődő érintőkép­ernyős mobilt szeretne. - Viszik, mint a cukrot ­Érintésmentes jövő A tokiói egyetem kutatói olyan telefont fejlesztettek ki, amelyhez hozzá sem kell érni, elég az ujjunkat a készülék előtt mozgatni. Az ujj mozgá­sát a mobil előlapi kamerája érzékeli, majd a mozdulatokat parancsokká alakítja. A kame­ra természetesen nem egy hétköznapi példány, 154 kép­kockát képes másodpercen­ként rögzíteni. Az alkalmazott szoftvereknek köszönhetően ráadásul a mélységet is érzé­keli, így az ujjal végzett térbeli klikkelést is értelmezni tudja. fogalmazott az egyik bolt el­adója, akitől megtudtuk, hogy a telefonvásárlásnál is, mint általában minden műszaki cikknél, vannak, akik a legol­csóbbat szeretnék, ami körül­belül 35 ezer forint, és akad­nak, akiknek az ár nem szá­mít. Ők akár 160 ezer forintot is kiadnak egy-egy ilyen ké­szülékért. Egy másik telefonos szaküzlet munkatársa szerint érdemes több pénzt rászánni az ilyen telefonokra, ugyanis az érintőképernyők között is van különbség. Az olcsóbb ka­tegóriásokat nehezebb kezel­ni, például SMS írásakor, vagy a legördülő menü hasz­nálatakor. Kétségtelen azon­ban, hogy ezen készülékek nagy előnye a méretes kijelző - élesebbek a fényképek, él­vezetes rajtuk internetezni, könnyebb e-mailezni. Finta Gábor (képünkön), a Szegedi Kortárs Balett táncosa három hónapja vásárolta érin­tőképernyős készülékét. - Ha­ladok a korral, érdekel a mo­dern technika, és szeretem az újdonságokat - indokolta vá­lasztását a balettos, aki meg van elégedve az új telefonnal, hátrányként csak annyit emlí­tett meg, hogy a mostani ku­tya hidegben körülményes el­gémberedett ujjal a képernyőt pötyögtetni. - Az érintőképer­nyőé a jövő, ám amíg nem minden készülék működik így, bizonyára lesznek még vicces helyzetek. Egyszer pél­dául a villamoson utaztam, amikor külföldi diákok el­kezdték nyomkodni a moni­tort, amin a hirdetések futot­tak - mesélte nevetve Finta, aki elmondta: ér társulat tagjai közül is többen ilyen telefont használnak. A sportolók köré­ben is közkedveltek a modern készülékek. Baksa László már a második érintőképernyős mobilját vásárolta meg. - Az elsőt kíváncsiságból vettem, de azzal nem voltam megelé­gedve, mert túl érzékeny volt a kijelzője. Az új viszont na­gyon tetszik. Az ilyen telefo­nok előnye, hogy mivel nin­csenek gombjaik, azok nem is mennek tönkre. A navigációt kifejezetten szeretem benne, mert egészen rá lehet közelíte­ni az épületekre, utazásnál pedig még a traffipaxot is jel­zi. Ha észleli, elkezd sípolni ­hallottuk a Szeged Beton ka­pusától, aki hátrányként egyetlen dolgot említett meg: akinek hosszú a körme, az ne­hezebben tudja kezelni az érintőképernyőt. MEGYEI TŰKOR Szegedi segítség Haitinek Továbbra is lehet felajánlásokat tenni a január 12-i haiti földren­gés áldozatainak. A közép-ame­rikai szigeten a helyzetet tovább súlyosbította a szerdai erős utó­rengés. Nemcsak a mentőcsapa­tokat küldő segélyszervezetek, hanem az adakozó magánszemé­lyek is segíthetnek. A szegedi szimfonikusok jótékonysági koncertet is adnak. SZEGED BERECZKY DIÁNA Az utóbbi 200 év legsúlyosabb, a Richter-skála szerint 7-es erősségű földrengése volt a ja­nuár 12-i, amely helyi idő sze­rint délután öt óra előtt sújtott le Haitire. Egy héttel és egy nappal később erős utórengés rázta meg újból a területet. A katasztrófában a legutolsó becslések szerint 200 ezer em­ber halt meg, 250 ezren megsé­rültek, 1,5 millióan hajléktalan­ná váltak. A magyar segélyszer­vezetek most is akcióba kezd­tek, csakúgy, mint 2004-ben, amikor egy szökőár csaknem 200 ezer ember halálát okozta Thaiföldön, Phuket szigetén. A Magyar ökumenikus Se­gélyszervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Refor­mátus Szeretetszolgálat, a Ma­Jótékonysági koncert Szegeden A Szegedi Szimfonikus Zene­kar honlapján már olvasható: február 7-én, vasárnap este fél nyolckor jótékonysági koncer­tet ad az együttes a Haitin történt földrengés túlélőinek megsegítésére a Szegedi Nem­zeti Színházban. Mozart Requiem című művét Gyüdi Sándor vezényli. gyarországi Baptista Egyház, a Katolikus Karitász, a Magyar­országi Krisna-tudatú Hívők Közössége és a Baptista Szere­tetszolgálat is gyűjt pénzt, utóbbi online. Ők most is meg­szervezték a „Fogadj örökbe!" egy haiti árvát programjukat, amelynek segítségével egy éven keresztül havi 3000 fo­rinttal támogathatunk egy kis­gyereket. A szervezetek segély­gyűjtő bankszámlaszámai az interneten megtalálhatók, és telefonon csekket is kérhetünk tőlük. A Pannon, a T-Mobile, a T-Home és a Vodafone közös segélyvonalat indított a haiti mentés segítésére. A 1749-es szám hívásával 200 forinttal támogatjuk az ENSZ Gyermek­alapját, az UNICEF-et, amely az összeget a súlyos ivóvíz­probléma megoldására kívánja felhasználni. Egy hívás árából 100 vízfertőtlenítő tablettát tudnak vásárolni, ami pedig 400 liter ivóvizet jelent a föld­rengés gyermekáldozatainak. Erre a számra SMS-t is küldhe­tünk, ez is 200 forintos segítsé­get jelent. Az összefogásnak köszönhetően már több mint 17 millió forint adomány gyűlt össze. A Baptista Szeretetszol­gálat már két csoportot is kül­dött a földrengés helyszínére, mellettük a Magyar Reformá­tus Szeretetszolgálat munka­társai is a helyszínen vannak. A magyar kormány pénteken héttagú mentőcsapatot küldött Haiti fővárosába, Port-au­Prince-be.

Next

/
Thumbnails
Contents