Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-19 / 15. szám

8 Gyogy-ir SZERKESZTI PROF. DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS 2010. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK • A személy fejlődése életszakaszokban A társas valóság, a kapcsolatok kölcsönhatása következtében alakuló személyiség Erikson pszichológiájának vezérfonala. A velünk kapcsolatban lévő társas környezet személyiségfejlődési hatásaival foglalkozik. Erikson elmélete szerint a személyiség egész életünk során fejlődik. Egy-egy feladat sikere esetén növekszik a személyiség kompetenciaérzése, míg sikertelenség esetén alkalmatlanságérzés lép fel. Mindegyik a társas környezettel történő interakció során történik. A személy fejlődése életszakaszokban valósul meg. CSECSEMŐKOR Az első ilyen szakasz a csecsemőkor. (Nagyjából az első életév.) Az első konfliktushelyzet ekkor adódik az alapvető bizalom és az alapvető bizalmatlanság között. A bizalomérzetet olyan társas hatások formálják, melyekben az anya (a gondozószemélyzet) szeretettel fordul a gyermek felé. A bizalmatlanságot a bánásmód következetlensége és az érzelmi elutasítás váltja ki. KISGYERMEKKOR A kisgyermekkor - második-harmadik életév - a második szakasz. A fő feladat a gyermek autonómiaérzésének létrejötte a tetteit kísérő esetleges szégyennel és kétséggel szemben. Nem célszerű ebben a korban a gyermeket kigúnyolni és állandóan bírálni. ÓVODÁSKOR Az óvodáskor (3-5. év) fő konfliktusa a kezdeményezés a bűntudattal szemben. A világ felfedezése során kíváncsisággal tanulja az új lehetőségeket. Megerősödik a kezdeményező törekvés. ISKOLÁSKOR Az iskoláskor fő konfliktuslehetősége a teljesítmény és a kisebbrendűségi érzés között feszül. Ekkor a gyermek intellektuális és kognitív képességeit már tesztelik és értékelik. Sikeres konfliktusmegoldás esetén kialakul a kompetencia érzete, amely azt jelenti, hogy a gyermek érzi: képes olyat tenni, amit a tanárai, szülei, iskolatársai (szerencsés esetben mindhárom) pozitívan értékelnek. SERDÜLŐKOR Integrált énérzésünk a serdülőkorban (12-20. életév) alakul ki. Az identitásérzés kialakulása az élet egyik legfontosabb feladata. Ha nem sikerül szilárd identitást kialakítani, a szerepzavarban a személy nehezen képes hivatást, illetve megfelelő képzést találni magának. FIATAL FELNŐTTKOR A fiatal felnőttkor (kb. 25 éves korig) konfliktusa az intimitás iránti igény: az izoláció elkerülése így lehetséges. Meghitt kapcsolatot jelent ez valakivel és elkötelezettséggel jár együtt. Nyitottságot feltény. telez. Az izoláció állapotában képtelen az ember igazi emberi kapcsolatot létrehozni. FELNŐTTKOR A felnőttkor (65 éves kor körűiig) legfőbb konfliktusa az alkotóképesség és a stagnálás között húzódik. Ez részben azt jelenti, hogy felneveljük gyermekeinket, részben tágabb értelemben vett alkotásokat is jelöl a társadalom egésze javára. A konfliktus másik oldalán az alkotóképesség érzését nélkülöző felnőttek találhatók. IDŐSKOR Végül következik az időskor, a konfliktus két lehetséges pólusa az énintegritás, illetve a kétségbeesés. Ha úgy érezzük, hogy életünk értelmes volt, cselekedeteink, választásaink és döntéseink alapjában véve helyesek voltak, az énintegritás-érzés állapotába jutunk. Erikson elmélete a pszichés fejlődésről az egyik legkidolgozottabb pszichoszociális megközelítésű elmélet. (Szerzőnk pszichológus) Fontos a helyes önértékelés. A saját magunkról alkotott kép - énkép - fontossága egyértelmű. Jó énképpel sikeresebb a beilleszkedés, kielégtőbb a társas együttműködés. A negatív énkép szorongással jár együtt. Az önértékelés emelése az antiszociális személyiség kialakulása megelőzésének is fontos tényezője. Az ezzel foglalkozó kutatások a gyermekkori öngyilkosság szerveződésében és pszichoterápiájában is az új önértékelést tartják a legfontosabbnak (az irreális önértékelés helyébe). Minden fejlődési szakaszban interaktiók zajlanak, így kitüntetett jelentősége van az emberi kapcsolatok minőségének. Nem állíthatjuk, hogy az emberi étet elképzelhető konfliktusmentesen. Hisz ezek megoldása szerencsés körülmények között énerőnket növeli. GYÓGYNÖVÉNYEK GYÖRGY LÁSZLÓ A valódi levendula a Földközi-tenger mellékén, Dél-Európában őshonos. Dél- és Közép-Olaszországban, Dalmáciában, Görögországban, Dél-Franciaországban, Spanyolországban mint vadon termő növény elterjedt, és 1700 m magasságig megtalálható. Ugyancsak Dél-Franciaországban és Spanyolországban honos a hibrid levendula, amelyik 700-1000 m tengerszint feletti magasságban gyakori. BOTANIKAI LEÍRÁSA Dúsan elágazó, évelő félcserje, vízszívó gyökerei a talajba 3-4 méterre is lehatolnak, általában 40-60 cm magasra nő, levelei átellenesek. A levendulabokor természetes körülmények között félgömb alakú. Közel egy méter bokormagasságon virágzó hajtásai 40-90 cm hosszúak. Virága ibolyakék, ún. levendulakék színű. A francia levendula június-júliusban (az angol július-augusztusban) virágzik. HATÓANYAGA Fő összetevői a linaul-acetát és unalool, amely az illóolajban halmozódik fel. Egyéb összetevői: borneol, kámfor, geraniol, citronellol, cserzőanyagok, kumarinok, flavonoidok és szterolok. FELHASZNÁLÁSA A virágdrog fprrázatát mint nyugtatószert alkalmazzák ideges, feszült állapotok, túlterheltség esetén. Jó hatású álmatlanság és ideges gyomorés bélpanaszok megszüntetésére. Fokozza az epeműködést. A levendulavirágolcnak nyugtató hatásuk van gyógyfürdőnek elkészítve is. A levendulaszesz mint bedörzsölőszer idegzsábák ellen jó hatású. A levendulaolajat belsőleg neurotikus betegek gyomor- és bélpanaszai ellen használják kockacukorra cseppentve. Szárított állapotban a háztartásokban molyriasztóként használják, megvédi a ruhákat a „mocskos állatoktól". TELEPÍTÉS A francia levendulát 80-90x100 cm, az angolt 150x100 cm sor- és tőtávolságra telepítjük. A francia levendulát ősszel szabadföldi magvetéssel, az angol levendulát feltöltéses bujtással szaporíthatjuk. Meszes, száraz, napfényes kopárokon jól díszlik, a pangó vizet nem bírja. y % Idegesség és alvászavar ellen hatásos a levendulatea. Nyugtató hatású levendulatea. 2 teáskanál száraz levendulavirágot 1 csésze vízzel leforrázunk, 5 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Idegesség és alvászavarok esetén igyunk két csészével. A tea nyugtató hatásának fokozására célszerű macskagyökérrel kombinálni. Migrénes rohamok Az amerikai Harvard Egyetem kutatóinak sikerült kideríteniük, hogy miért fokozza a fény a migrénes fájdalmat. A tudósok kutatásaikról a Nature Neuroscience című szaklapban számoltak be. A visszatérő rohamokban jelentkező, többnyire féloldali fejfájás előfordulása a teljes népességre vonatkoztatva 8-12 százalék, ezen belül leggyakoribb a 20-50 év közötti nők körében, ebben a csoportban a 20-25 százalékot is eléri a gyakorisága. A migrénes rohamok 4 órától 3 napig is eltarthatnak és havonta többször ismétlődhetnek. A fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű, szinte mindig hányinger, de legalábbis étvágytalanság, a külvilág ingerei (fény, hangok, szagok) iránti fokozott érzékenység kíséri. KUTATÁS. Mint a BBC (http://wwwbbcco.uk) hírei között olvasható, a vizsgálatokban 20, látását vesztett beteg vett részt. Az első csoportba olyanok kerüttek, akik valamilyen szembetegség - az ideghártya (retina) daganata vagy glaukóma (zöld hályog) - miatt teljesen elveszítették a látásukat Mivel a fényérzékenység is elveszett, esetükben nem alakulhatott ki az alvás-ébrenlét normális ritmusa. A második csoportba olyanok kerültek, akik az ideghártya elfajulása miatt ugyan elveszítették látásukat de a fényérzékelésük megmaradt, ahogy az alvás-ébrenlét ritmusa is. Míg az első csoport tagjai nem reagáltak a fényre, a másodiké a fejfájás fokozódására panaszkodtak, amikor fény hatásának tették ki őket, különösen, ha kék vagy szürke hullámhosszú fényről volt szó. KÖVETKEZTETÉS. Ez ana utalt, hogy a látóideg is részt vesz a folyamatban, mivel a teljességgel vak személyeknél ez az ideg nem továbbítja a fényimpulzusokat az agyba - magyarázta a vizsgálatokat irányító Rami Burstein profeszszor. Hozzátette, gyanítják, hogy a folyamatban részt vesznek a retina közelmúltban felfedezett érző sejtcsoportjai is, amelyek melanopszin nevű fehérjét tartalmaznak. A Harvard Egyetem kutatói végeztek kísértetet patkányokon is, amelyeknek a szemébe festékeket fecskendeztek és megfigyelték a színezőanyag útját a látóidegen keresztül az agyba, így fedezték fel azt az agyi sejtcsoportot amety a migrénes roham alatt aktiválódik. ELEKTROMOS IMPULZUSOK ÁRADATA. Amikor apró elektródákat ültettünk ezekbe a migrénes neuronokba, azt fedeztük fel hogy a fény elektromos impulzusok áradatát indítja el amelyek ezeken az idegsejteken összpontosultak - mutatott rá Burstein professzor. Az idegsejtek egy ideig aktivált állapotban maradtak azután is, hogy megszűnt a fény hatása. Ez megmagyarázza, miért mondják a betegek, hogy a fejfájás a fényhatás után pár másodperccel fokozódik, de akár 20-30 percet is el kell tölteni egy sötét helyiségben, hogy enyhüljön a szenvedés - tette hozzá. 9 i A fájdalom általában lüktető, görcsös jellegű.