Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-09 / 7. szám

8 Eltűntek a kortárs művek vásárlói Sok időbe telik, mire magához tér a gazdasági válság okozta sokkból a hazai műkereskedel­mi piac. Az elmúlt másfél év­ben elfogytak a vevők; a be­fektetők jobban bíznak a klasz­szikus mesterek stabil, kiala­kult értéket képviselő művei­ben. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL Alig vásárolnak mostanában kortárs műtárgyat a magya­rok; a gazdasági válság kö­vetkezményeképp azok a kül­földi befektetők is szinte tel­jesen eltűntek, akik csak az elmúlt évtizedben jelentek meg a hazai piacon, őket nem a kortárs magyar festmé­nyek, szobrok, grafikák, kis­plasztikák bűvölték el, ha­nem hosszú távú befektetés­nek tekintették a nyugat-eu­rópai árszínvonalnál jóval ol­csóbban megkapható, nívós magyar alkotásokat. - Egyértelmű tendencia egész Európában, hogy a vál­ság miatt ma mindenki óva­tosabb. A kortárs képzőmű­vészet árai valamennyire mindig manipuláltak, ideha­za is akadtak olyan felkapott alkotók, akiknek a festmé­nyei az elmúlt években rop­pant magas - és tegyük hoz­zá: nem mindig reális - áron keltek el. A műkereskedelem visszaesése őket most érzéke­nyebben érinti. A befektetők a mai képzőművészektől mostanában inkább a klasszi­kusok felé fordulnak, mert úgy vélik, az ő alkotásaik már kialakult, stabil értéket Nyomott áron. Bár az Egyesült Államokból már a műkereskedelmi pi­ac élénküléséről érkeznek hírek, a múlt év végén megrendezett Buda­pest Art Fairen ez még nem volt érzékelhető. A legjelentősebb hazai művészeti vásár kisebb alapterületen, kevesebb kiállítóval, de a koráb­binál több külföldi galériával, hazai és külföldi világhírű művészek, fel­törekvő ifjú tehetségek alkotásaival várta az érdeklődőket a Műcsar­nokban. lóval kisebb volt az érdeklődés a műgyűjtők részéről is, ráadá­sul azok, akik mégis ellátogattak a vásárra, nyomott áron, olykor 30 százalékkal is olcsóbban szerettek volna kortárs műalkotásokra szert tenni. A látogatók száma is csökkent: négy nap alatt 6600-an, azaz körülbelül negyedével kevesebben keresték fel a kiállítást, mint koráb­ban. képviselnek. A több tízmillió forintba kerülő művekkel nem kell akkora kockázatot vállalniuk - összegzi tapasz­talatait Nátyi Róbert művé­szettörténész, a REÖK művé­szeti vezetője. - A rendszerváltás előtt a Képcsarnok-hálózat a ma­gyar festők 70-80 százaléká­nak biztosította a megélhe­tést, a szervezet felbomlásá­val ez a biztonság megszűnt. A zömmel egykori becsüsök­ből lett mai budapesti ma­gángalériásokat nem kedve­lem, igyekszem kerülni őket. Az emberek manapság alig költenek kortárs képzőművé­szetre, sokan úgy vannak ve­le: csak a halott művész a jó művész. Nekem mára csak néhány olyan törzsvevőm maradt, aki régóta figyelem­mel kíséri a pályafutásomat, és minden évben vásárol tő­lem egy-két képet - mondja a már Újszentivánon élő sze­gedi festőművész, Pataki Fe­renc, aki szerint nálunk is követendő lenne a hollandiai példa. Ott létezik valamiféle szociális háló: az önkor­mányzat vagy az állam alap­szintű megélhetést biztosít sok alkotónak. A cserébe le­adott műveket értésesítik, vagy helyi gyűjteményeket hoznak létre belőlük. tS9W Pataki Ferenc festőművész újszentiváni műtermében. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA ••• 44 ORSZAGBAN EZER HELYSZÍNEN NÉZIK A NEW YORK-I METROPOLITAN OPERA ELOADASAIT Félidőben a közvetítéssorozat Ma este „korunk (egelbűvölőbb hangja". Renée Fleming alakítja A rózsa­lovag Tábornagynéját. Félidőnél tart a Belvárosi mozi­ban a New York-i Metropolitan bőt közvetített operasorozat, ma este Richárd Strauss darabját, A rózsalovagot láthatja a közön­ség. A kezdeményezés a remélt­nél is nagyobb siker Szegeden. ben kezdtünk, óriási siker­nek tartjuk, hogy Szegeden már az első évadban népsze­rűvé vált a kezdeményezés. Eddig minden alkalommal több mint háromszáz nézőnk volt. A január 16-i Carmenre már alig van jegyünk, és a Plácido Domingo címszerep­lésével műsorra tűzött Simon Boccanegrára is óriási az ér­deklődés - mondja Szabó Éva Andrea, a Belvárosi mozi művészeti és marketingveze­tője, aki szerint érezhető a város erős operai hagyomá­nya. Azt tapasztalják, aki egyszer látott egy közvetí­tést, az rendszeresen vissza­tér. A következő szezonban is szeretnék folytatni a soro­zatot, mert csupa jó vissza­jelzést kaptak. Óriási sikere volt a Toscának és a Turan­dotnak, a Hoffmann meséit is rengetegen dicsérték. Nemcsak operakedvelő nézők járnak, hanem szak­mabeliek is rendszeresen megfordulnak a közvetítése­ken. Papp Janó, a sokszoros Dömötör-díjas szegedi jel­meztervező azt mondta, szakmai szemmel figyeli nemcsak az előadásokat, ha­nem a műhelytitkokba be­avató háttérbeszélgetéseket is. Szonda Éva, a szegedi operatársulat jeles mezzója és Finta János, a Filharmónia Kht. szegedi irodavezetője véletlenül sem hagyna ki egyetlen előadást sem. Az első szegedi Met-sze­zon most érkezett a félidejé­hez: a kilenc közvetítésből álló sorozat ötödik részét, Richárd Strauss operáját, A rózsalovagot ma este 7 órától SZEGED HOLLÓSI ZSOLT - Budapesten az előző évad­ban a MÜPA 150 fős termé­ben indult a közvetítéssoro­zat, ebben a szezonban már egy második termet is nyitot­tak. Mi rögtön az 540 szemé­lyes Zsigmond Vilmos Teíem­Carmen, Boccanagra, Hamlet, Armida. A rózsalovag után január 16-án a Carment közvetítik a Metből Elina Garanca címszereplésével, Barbara Frittoli (Micaela) és Roberto Alagna (Don Jósé) fellépésével. Február 6-án a Simon Boccanegrát láthatjuk Adrianne Pieczonkával, Marcello Giordanival és Domingóval. Március 27-én Ambroise Thomas operája, a Hamlet következik Natalie Dessay és Jennifer Larmore fősze­replésével, május l-jén Rossini Armidáját adják Renée Fleminggel. Domingo tenorról baritonra vált A Simon Boccanegra bemuta­tója még véget sem ért, a kö­zönség azonban már tapsor­kánban tört ki a berlini Staatsoperben, amikor a világ­hírű tenor, Plácido Domingo az ősszel debütált a címszerep­ben. A tenorista - aki pályafu­tását baritonként kezdte ­már 2007-ben bejelentette, hogy 130 tenor szerep után baritonra vált. A berlini Staatsoper előadásaira már hónapokkal korábban elkeltek a jegyek, sokan külföldről ér­keztek, hogy meghallgathas­sák 68 éves kedvencüket az új szerep(kör)ben. Domingo nemcsak a német közönség előtt mutatkozott be Bocca­negraként, hanem nemrégiben New Yorkban is - február 6-án pedig a Metropolitan Opera élő közvetítése révén Szegeden is láthatjuk. vetítik a Belvárosi moziban. Két világsztárral is találkoz­hatunk: házigazdaként Pláci­do Domingo vezeti be az elő­adást, a szünetekben pedig rögtönzött villáminterjúkat készít az énekesekkel és az alkotókkal. Az est másik vi­lágsztárja „korunk legelbű­völőbb hangja", „az isteni dí­va", Renée Fleming, akit a Tábornagyné szerepében hallhatunk-láthatunk. Az operát eredeti nyelven, né­metül éneklik, és angol, va­lamint magyar feliratozással közvetítik. Az idei szezonban már világszerte 44 ország ezer helyszínén - mozikban, színházakban látható az élő közvetítés. Ötödével csökken a múzeum büdzséje Kevesebb pénzből gazdálkod­hat idén Csongrád megye, így közvetve az intézményei is. Á múzeumokban már csak a dol­gozók béréből tudnak takaré­koskodni. SZEGED BERECZKY DIÁNA Előzetes információk szerint mintegy nyolcvanmillió fo­rinttal kevesebb összegből gazdálkodhatnak idén a Csongrád megyei múzeu­mok, amit csak a dolgozók béréből tudnak megtakaríta­ni. Zombori István igazgató szerint most már nincs miből spórolni. - Tavaly a szegedi, szente­si, makói, csongrádi és szeg­vári múzeumok összesen 405 millió forintból gazdálkodtak. Ebből 150 millió állami, több mint 210 millió megyei önkor­mányzati támogatás, a többi pedig az intézmények saját pénze volt. Idén 60 millióval kevesebbet kapunk az állam­tól, és mivel a megye is csök­kenteni kényszerül, mintegy 80 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatunk. Ez a költségvetésünk 20 százalé­ka, ezért tíz státust kell meg­szüntetnünk. Az is biztos, hogy a kiállítási programjain­kat át kell rendezni. Mivel 35 milliót az épületek működtetésére költenek, 25 millióból pedig a dologi kiadá­sokat fedezik, csak a dolgozók béréből tudnak spórolni. Két dolgozó nyugdíjba vonul, nyolcan pedig prémiumévre mennek, azaz kevesebb óra­számban, kevesebb pénzért dolgoznak tovább. A végleges számok csak februárban de­rülnek ki, amikor a megye el­fogadja a költségvetését. Ma­gyar Anna, a múzeumokat fenntartó Csongrád Megyei önkormányzat elnöke a ki­sebb támogatást azzal indo­kolta, hogy a kormány költ­ségvetése miatt idén közel 2 milliárd forinttal gazdálkod­hatnak kevesebb pénzből, mint tavaly. - Ezt akkor tud­nánk ellensúlyozni, ha azon­„A 80 millió forint a költségvetésünk 20 százaléka, ezért tfz státust kell megszüntetnünk." Zombori István múzeumigazgató nal bezárnánk a szentesi, a makói és a pusztamérgesi kö­zépiskolát, illetve a levéltári hálózatot. Ilyen radikális lé­pésre azonban nem kénysze­ríthetnek bennünket. Ezért 2009 utolsó közgyűlésén költ­ségcsökkentő stratégiák kidol­gozására kértük az intézmény­vezetőinket, és 57 fős létszám­csökkentésről döntöttünk. Tájékoztatása szerint ez be­töltetlen álláshelyeket, nyug­díjasokat érint, illetve többen a prémiuméves nyugdíjat vá­laszthatják, tehát rendszeres jövedelem nélkül senki nem marad.

Next

/
Thumbnails
Contents