Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-09 / 7. szám

2010. JANUÁR 9., SZOMBAT IDŐUTAZÁS A 2010-BEN 100 ÉVES DÉLMAGYARORSZÁGGAL: 1991 (82. RÉSZ) MEGYEI TÜKÖR NAPI HÍREK ÚJULÓ DUGONICS TÁRSASÁG. „Az 1892-ben, Szegeden alapított, s 1950-ben, a Rákosi-rezsim minden vidéki öszszefogást megszüntetni akaró belügyminisztere által, egy tollvonással feloszlatott, Szeged értelmiségét összefogó, párton felül álló Dugonics Társaság" újjászerveződik (január 4., péntek). KASZINÓ. „A szexshop, a 'kupleráj' után a kaszinó következik Szeged új létesítményeinek sorában. (...) E célra tíz évig a jelenlegi Bartók Béla Művelődési Központ Vörösmarty utcai épületét akarja bérbe venni" (január 28., hétfő). HATÁRSÉRTŐK. „Megfáradt, megtört tekintetű vándorok 27 fős kompániája várta kedd éjszaka a kiszombori határkörzet gyűjtőfogházában sorsának további alakulását. Tizenhét pakisztáni, öt indiai és öt bangladesi állampolgár lépett át a román-magyar határon" illegálisan (február 6., szerda). LOTTÓ. „Lottóhúzás ismét péntekenként. A kéthasábos totószelvény, illetve a lottó ára 10-ről 20 forintra emelkedett. (...) A nyeremény növekszik, a totóban például az alapot 10 millió forinttal növeli" a Szerencsejáték Rt. (február 28., csütörtök). FÖLDOSZTÁS. „Torgyán József, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója" vezetőjeként „a nevét adja a földosztást sürgető demonstrációhoz, a jelképes földfoglaláshoz" (március 4., hétfő). FÜRDŐFEJLESZTÉS. „A mórahalmi képviselő-testület Gárgyán Jánosnak adta bizalmát nemrégiben ahhoz, hogy próbálja megalapozni a városi fürdőre épülő gyógyturizmust, s biztosítsa a standon a helybéliek minél gondtalanabb, 'összkomfortosabb' lubickolását" (július 2., kedd). HELGA. Farkas Helgát „feltehetőleg elrabolták. Szüleit suttogó férfihang hívta fel" egy hete: „félmillió márkát kért tizennyolc éves lányukért cserébe" (július 4., csütörtök). PIARISTA GIMI. „A 228. tanév kezdete. Megnyílt a piarista gimnázium. (...) 43 esztendőnyi kényszerű szünet után" (augusztus 26., hétfő). BEK. „Labdarúgó BEK-mérkőzés Szegeden. Fél házzal, fél gőzzel. Háborútól az elégedettségig. Talán így foglalható össze az, amit e váratlanul közepes meccs körítéséről gondolunk. (...) FK Crvena Zvezda-SC Portadown 4-0 (2-0)" (szeptember 18., szerda). SZEGEDI MÁRTÍR. A „Magyar Politikai Foglyok Szövetségének szegedi szervezete elhatározta, hogy most, október 4-én, 15 órakor, a Belvárosi temetőben temetjük el jelképesen Kováts Józsefet. így tisztelgünk 56-os bajtársunk előtt, akit a szegediek nem felejtenek el. Az Aradi vértanúk terén álló kopjafa előtt mindig van friss világ" (október 4., péntek). n ovábbi FOTÓK és információk a neten! www.delmagyar.hu Amikor a külügy belüggyé válik Tizennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyar ország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcvankettedik állomása: 1991. CSONGRÁD MEGYE ÚJSZÁSZI ILONA ._ Sajtótörténeti pillanatokat él a 80 éves lap: sorra gyártódnak a mellékletek az öbölháborútól a kárpótlási jegyen át egészen a szegedi éjszakai életig. DERŰRE (HÁ)BORÚ. „Légitámadás Bagdad ellen. A Kossuth rádió éjjel 1 órai híradása szerint repülőgépek bombázták Irak fővárosát" - áll öles betűkkel a január 17-i főcím, a magyarországi napilapok közül egyedül a Délmagyarországban. A tényeket az akkor divatos hírfejben rögzítjük, az első véleményt pedig Czégény Kronológia: 1991 Február 28.: A koalíciós erők felszabadítják Kuvaitot, véget ér az öbölháború. Március 4.: A szovjet törvényhozás ratifikálja a német egyesítést lehetővé tevő szerződést, ezzel hivatalosan is hatályukat vesztik a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései. Április 15.: Londonban megnyitják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD). Május 7z A jugoszláv védelmi miniszter deklarálja, hogy országában polgárháborús állapot van. Június 26.: Magyarországon elfogadják a kárpótlási törvényt. Június 28.: Budapesten aláírják a KGST megszűnéséről határozó okmányt. Augusztus 16-20.: II. János Pál pápa Magyarországon. Szeptember 20-21.: Taszár ad otthont az első magyarországi repülőnapnak. Október 21z Egy jugoszláv katonai repülőgép gránátot dob Barcsra. Az „ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet katonák hazamentek. Búcsúajándékot adnak. Lippai Pál szegedi polgármester, mögötte Farkas László köztársasági megbízott nem bánja. FOTÓK: GYENES KÁLMÁN József publicisztikában. Különkiadással, 4 oldalas délutáni újsággal is jelentkezünk e januári csütörtökön: Sulyok Erzsébet Reggel című vezércikkével; „Már a szárazföldi erők is támadnak. Villámháború? Elhúzódó háború? Példa nélküli nemzetközi összefogás. A magyar külügyminiszter optimista" címrendszerrel és persze MTI-hírekkel, térképekkel, de exkluzív információkkal is. Balogh Tamás kérdezi Korsós László ezredestől, a Hadtörténeti Múzeum igazgatójától: „Szükségszerű az öbölbeli válság?" Márok Tamás kommentálja a tévés reakciókat: „Háború élőben". Újszászi Ilona készít telefoninterjút Benedek Pál tel-avivi újságíróval. Másnap a „Különleges Délmagyar" nyomvonalán haladunk, mert a külügy a belpolitika része. ELSZABADULÁS. Képes riportot ad Balogh Tamás és Gyenes Kálmán február 14-én az „elszabadulásról": „Dorozsmán vettünk búcsút egykori fegyverbarátainktól". „Láthatóan adnak a külsőségekre; olyan, mintha ők ünnepelnének, holott ez igazából nekünk ünnep". „Hat néhai szocialista ország vezetője tegnap Prágában aláírta a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló dokumentumot" - írjuk a július 2-i címlapon. De nemcsak ez érint közvetlenül bennünket, hanem a közvetlen szomszédság, Jugoszlávia bomlása is: „Másfél hónapos alkotmányos válság után horvát elnöke van Jugoszláviának". A hangsúlyosnak tekintett témáról Varga Iván ír mini vezércikket „A jugoszláv alternatíva" címmel: „A magukat jugoszlávnak vallók Jugoszláviában egy olyan kisebbséget alkotnak, amely hazátlan bolyongásra ítéltetik, ha Jugoszlávia valóban alkotóelemeire bomlik". JOGHURTFORRADALOM. Cím laptéma marad a szomszédban dúló polgárháború: „Tankok és Kalasnyikovok". Többek között arról is beszámolunk július 3-án, hogy „a jugoszláv szövetségi hadsereg átvette az ellenőrzést az egész légtér felett. Szlovén tájékoztatási minisztériumi közlés szerint a harcoknak mindkét oldalon számos áldozata van. A magyar tartalékos hadkötelesek mozgósítása nem függ össze semmiféle külföldi eseménnyel - hangsúlyozza a Honvédelmi Minisztérium szóvivője". „Nem a szerbekkel..." - kiáltjuk világgá július 9-én. „A helsinki záróokmány kizárja, hogy a határokat erőszakos úton változtassák meg" - rögzítjük. Mert „tegnap délelőttre, 16 órás drámai tárgyalás után Brioni szigetén az EK válságkezelő trojkájának közreműködésével kompromiszszumos megegyezés született a Jugoszláviában szemben álló szlovén, illetve horvát és a szövetségi erők között". Szemtanú is mondja a magáét: július 25-én „Noviszádi Libanon. Beszélgetés a félelemről és a nyelvhasználati törvényről" címmel megszólal Kisimre Ferenc, aki „a szerb törvényhozás nyelvhasználatügyben hozott dilettáns döntéséről városunkban értesült", s ahogy Dlusztus Imre kérdezgeti, szomorúan látja, hogy „kollégánk a könynyeivel küszködik". Később cikkekben, könyvben is írt a joghurtforradalomról, a polgárháborúról. HATÁRESETEK. Feszültségekkel teli a körülöttünk lévő országok átalakulása is. „Románok támadtak magyarokra" - rögzítik az Erdélyből Szegedre települt kollégák, és pontosítjuk: „a nagylaki határátkelő romániai oldalán négy gépkocsira támadt rá a hazánkból kiutasított románok egy csoportja". A másik oldal se nyugodtabb: „csütörtökön a Szabadkai Közösségi Bíróság leiratából értesült belgrádi nagykövetségünk arról, hogy a ázegedi Csókási György fotográfust őrizetbe vették a jugoszláv hatóságok". „Ukrajna egészen más" osztja meg élményeit cikksorozatában, majd külön mellékletben az olvasóval Kovács András és Tóth Szergej mint „kiküldött tudósítónk". Azt írják: Ukrajna „a második legerősebb köztársaság - Nazarbajev beszélt Gorbacsowal". A déli és keleti határokra pillantást vetve nem csoda, hogy azt kérdezzük augusztus 21-én: „Lőttek a békének?" A költő Baka Istvánt is cikkírásra ihleti a földrengésszerű változás: augusztus 31-én „a moszkvai puccs hírének hallatán" javasolja: „Búcsúzzunk nevetve!", s közread néhány „szovjet anekdotát". Szeptember 3-án megállapítjuk: „Béke - papíron". Arcél: Igriczi Zsigmond (1946-). „Már egészen kicsi koromban (2 kg 20 dkg) elhatároztam, hogy közöm tesz a Délmagyarhoz. Pontosabban én csak 'hagytam magam', mert édesanyám, Szántó Veronika Katalin döntött úgy, hogy jól jön az a gyereknek majd szegedi újságírókorában, hogy a Délmagyarország születésnapján, május 22-én látta meg a napvilágot. így legalább biztosan eszébe jut, amikor dolgozni meg/' - emlékszik lapunkhoz fűződő különös kapcsolatára Igriczi Zsigmond. „Munkával köszöntöttem magamat akkor is, ha hétvégére esett, mert szerettem dolgozni, s mindenütt ott lenni. Ez 1978 nyarától 1986 májusáig sikerült, s boldog, ünnepi hétköznapokat adott a két rovatban eltöltött nyolc év. Erőt adó érzés volt a kollégák barátsága és az olvasók figyelme. Jobb volt oda tartozni, mint az OTP-nek" - vall a szegedi évekről. „Szolnokról jöttem. Zalaegerszegre, majd Miskolcra mentem a Népszabadság tudósítói posztjait betöltendő, miközben szegedi maradtam. Négy év után visszajöttem, s (1990-től 1996-ig) a Képes Újság főmunkatársaként jártam a Délvidéket. Közben (1994-ben) elhívtak szerkesztőnek a frissen alapított Békés Megyei Nap című napilaphoz, amely a helyi megyei újság alternatívájaként állt rajthoz (verseny salakpályán, szöges cipő ellen, mezítláb). Hősi küzdelemben nyolc évig volt a második legjobb." Foci és politika: ellenzék és kormánypárt koalíciója „Vasárnap pár órára (...) nagyszabású teremfocitorna veszi kezdetét délután fél 3-kor az újszegedi sportcsarnokban" - kezdődik a január 10-i beharangozó. A Rajk Lászlót, Orbán Viktort és Áder Jánost ábrázoló Enyedi Zoltán-fotó már a január 14-i tudósításhoz illeszkedik: a „Foci és politika. Nyolc perc - emberként" című szövegből kiderült, a tornára ezer néző volt kíváncsi, az eredmény: „1. Délmagyarország (Balogh, Darvasi, Dlusztus, Cs. Gát, Huszár, Kovács, Majoros, Michna, Pozsik, Réthi), (...) 6. Parlament II. (Orbán Viktor és együttese)". Utcanévjárvány SZEGED. „Az utcanév-átkeresztelési járvány nem új jelenség. Minden politikai változásnak kedvelt passziója és műkedvelőinek olcsó szórakozása. Annál drágább a közösségnek" állapítja meg július 24-én megjelent írásában Péter László. Azt is megtudjuk: „Szeged utcanevei (1974) című könyvemben bemutattam a szélsőséges ötletekkel tarkított folyamatot, amely a város mai utcanévrendszeréhez vezetett". Utcanévadó bizottság is dolgozik. Sok a változás. FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN