Délmagyarország, 2010. január (100. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-09 / 7. szám

2010. JANUÁR 9., SZOMBAT A SZÜLŐ 28 EZER 500 FORINTOT KAP HAVONTA Anyagilag nem éri meg a főállású anyaság MEGYEI TÜKÖR Három kiskorú gyermeket ne­velő család már jogosult a gyermeknevelési támogatásra, de ezzel a lehetőséggel nem sokan élnek, mert nem kifize­tődő. A főállású anyák száma stagnál a megyében, aki teheti, visszamegy dolgozni. SZEGED BERECZKY DIÁNA Húsz évvel ezelőtt még érzel­mi okból választották a nők a főállású anyaságot, hogy csa­ládjuk számára megteremt­sék a meleg otthont és a biz­tos érzelmi hátteret. A gyer­meknevelési támogatás igénylése ma már inkább olyan lehetőség, amely cse­kély anyagi forrást jelent, ha az anyuka nem tud vissza­menni dolgozni. A sándorfal­vi Kiss Andrásné Tímea férjé­vel együtt kilenc saját gyer­meket nevel. A legidősebb 19, a legfiatalabb pedig kétéves. - Mindig nagy családot akar­tam, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Igaz, ha kiderül, hogy kilencet nevelünk, az emberek azt kérdezik, hogy hülyék vagyunk, vagy vala­milyen szektához tartozunk? Hát egyik sem. Anyagilag persze nagyon nehéz. A gyes és a családi pótlék összesen 170 ezer forint, amit a férjem minimálbére egészít ki. Ebből Családi kör Kisséknél: Bettina (17) bátyja, András Benő (19) mögé bújt. Mellettük sorban ülnek testvéreik: Dániel (15), Bence (12), Gergő (11), Gá­bor (9), Benedek (7) és Krisztián (2). Az anyuka, Tímea ölében a szégyenlős Lacikát (5) tartja. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA élünk 11-en és tartjuk fenn magunkat. Ha a legkisebb gyerek be­tölti a harmadik évet, az asz­szony gyermeknevelési támo­gatást szeretne igényelni, amelynek összege 28 ezer 500 forint. Ezt a státuszt nevezi egyébként a köznyelv főállású anyaságnak. Az iskolai agresszió ellen Az „új-zélandi-vásárhelyi" tanárnő. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Az iskolai agresszió csökkenté­sével és konfliktuskezeléssel foglalkozik a vásárhelyi szüle­tésű Kecskeméti Molnár Mária, aki 19 éve Új-Zélandon él, és az egyik wellingtoni középis­kola iskolaterapeutája. Mód­szerét idehaza is szeretné el­terjeszteni. egyetemen elvégeztem a pszi­choterápiás mesterképzést. Most az intézmény PhD-hall­gatója is vagyok - mondta Kecskeméti Molnár Mária. A pedagógus ma egy 1000 fős wellingtoni középiskola is­HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS 1990-ben nyelvgyakorlás cél­jából utazott néhány évre Űj-Zélandra családjával a vá­sárhelyi Kecskeméti Molnár Mária, aki ma az iskolai ag­resszió csökkentésével, illetve a gyerekek integrációjával foglalkozik Wellingtonban. - Nem elégedtem meg az­zal, hogy gyakorlom a nyel­vet, hanem ismét iskolapadba ültem, integrációs pedagógiát tanultam, majd a hamiltoni Tajolo.eu Kecskeméti Molnár Mária 1977-ben a szegedi egyete­men szerzett középiskolai ta­nári diplomát, majd a vásárhe­lyi Szántó Kovács jános Kollé­giumban dolgozott. Tanított a Bethlen-gimnáziumban, majd 1982 és 1990 között a helyi főiskolai kar idegen nyelvi lek­torátusán dolgozott. Kecske­méti Molnár Mária módszerét itthon tréningeken adja át. Er­ről a www.tajolo.eu oldalon ol­vashatnak bővebb informáci­ót. kolaterapeutája. Feladata, hogy segítsen a diákoknak a lelki problémáik megoldásá­ban, illetve a beilleszkedés­ben. - Az integráció bonyolult, hiszen a fehér telepesek és a maori őslakók mellett számos bevándorló is él Űj-Zélandon. Van olyan osztályunk, amely­be tizenöt nép, nemzetiség gyerekei járnak. Köztük, ép­pen különbözőségük miatt, gyakori a verbális és a fizikai konfliktus, s ez kiterjed a ta­nárokkal szembeni viselkedé­sükre is. Az iskolai agresszió csökkentésében próbálok se­gíteni, abban, hogy a gyere­kek megtanulják, hogyan ren­dezhetik békésen konfliktusa­ikat. Erre jók a válságmegelő­ző eljárások, amelyek segítsé­gével kezelni tudjuk a külön­böző kultúrájú, értékrendsze­rű diákokat - mondta az isko­laterapeuta. Munkáját meg­könnyíti, hogy korábban szaktanácsadó tanárként dol­gozott, 15 iskolában tartott a pedagógusoknak konzultáció­kat a tanulási és viselkedési zavarokkal küszködő gyere­kek integrálásáról. - Új-Zélandon is vannak olyan szülők, akik nem látják értelmét az oktatásnak, ezért a tanulás a gyerekeiket sem érdekli. Éppen őket kell integ­rálni a többi, tanulni szerető diákhoz. Tapasztalatunk sze­rint a különböző, iskolai tanu­lássegítő módszerek csak a nem hátrányos helyzetű diá­koknál működnek. Akiknek a tudásszintje elmaradt a ko­ruknak megfelelő átlagtól, szükségük van külső vezetés­re, tanári irányításra. Az álta­lam alkalmazott resztoratív módszer a diákok békés együttélésén, a megelőzés és kapcsolatépítés elősegítésén alapuló eljárások összessége. Azokat a negatívumokat pró­báljuk megszünteti, amelyek aláássák a tanárok és diákok közötti tiszteletteljes viszonyt. Sztán György, a Magyar Ál­lamkincstár Dél-alföldi Regi­onális Igazgatóságának iro­davezetője szerint Csongrád megyében 2008 novemberé­ben 1387-en, tavaly ugyanek­kor pedig 1365-en részesültek támogatásban. Szülő, nevelő­szülő és gyám kaphatja, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8. be­töltéséig jár. összege - füg­getlenül a gyermekek számá­tól - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegével. Ebből nyug­díjjárulékot, illetve ma­gán-nyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le. A gyermeknevelé­si támogatást leginkább olyan családoknak éri meg igényelni, ahol az anyukák nem tudnak visszamenni dol­gozni, hiszen a gyerek nyolc­éves koráig jár. Ez idő alatt nagyobb esélyük van arra, hogy több gyermekkel is ál­lást találjanak. A VASDIPLOMÁS PEDAGÓGUS ÖSSZEVONT OSZTÁLYBAN IS TANÍTOTT Gyermekeinek tekintette tanítványait Mimiké néni Gyermekeinek tekintette tanít­ványait a vásárhelyi Csánky Lászlóné, aki a közelmúltban kapta meg vasdiplomáját. A 85 éves pedagógus dolgozott ta­nyai és városi iskolákban is. 15 évig volt igazgatója az egykori Kiss Lajos Általános Iskolának. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRÖK ANITA __ Máig őrzi iskolás bizonyítvá­nyait a vásárhelyi Csánky Lászlóné, aki 65 évvel ezelőtt, 19 évesen kapta meg Szege­den a tanítói oklevelét. - Az elemiben, a polgári­ban és a főiskolán is kitűnő vagy jeles tanuló voltam - so­rolta az egykori tanító, akit a városban mindenki Mimiké néniként ismer. A kisbirtokos családból származó Makó Emília már kisiskolásként el­döntötte: tanítónő lesz. Szüleim tanyájának szomszédságában volt a Kút­völgy-parti iskola. Bár én nem oda jártam, hanem Vásárhe­lyen a Dáni utcai intézmény­be, mégis szívesen kóstoltam bele a tanyai iskola életébe. Nagyon tetszett, hogy elsőtől nyolcadikig egy osztályba jár­nak a gyerekek. Többek között ott tanított a népszerű műsor­vezető, Antal Imre édesapja is. Reggelente gyakran betért a tanyánkba - emlékezett vissza Mimiké néni. A tanító­képző elvégzését követően 1944-ben Vásárhelyen az egy­kori Szent Domonkos-rendi zárdában kapott állást. Majd kikerült a várostól 7 kilomé­terre lévő Szentkirályra. Té­len-nyáron naponta biciklivel járt tanítani. A friss diplomás pedagógusnak a legnagyobb kihívás mégis az volt, amikor áthelyezték a Kútvölgy-parti iskolába, ahol egyszerre 41 di­áknak magyarázta a leckét. - A Tisza mellékfolyóit so­roltuk 4 negyedikessel, mi­közben a nagyobbak önállóan olvastak. Látom ám, hogy az egyik elsős kislány újságpa­pírt vesz elő, kirakja a kenye­ret, szalonnát. Késsel próbálja vágni, de nem sikerül. Némi habozás után megszólított: „Ugyan gyűjjön már, oszt fa­latozzon neköm!" Mimiké néni lelkesen be­szélt arról is, pedagógusként sorra visszatért azokba az isko­lákba, ahol diákként tanult. A legtöbb időt, 23 évet az újvárosi volt Kiss Lajos Általános Isko­lában töltött. 15 évig volt az in­tézmény igazgatója. Politech­nikát, később pedig oroszt ta­nított. Büszke egykori tanítvá­nyaira, akik közül jó néhány­nyal mind a mai napig tartja a kapcsolatot. így Rácz Józseffel, aki egykoron 6 diákjával az or­szág legkisebb iskolájaként tet­te ismertté a batidai sulit. - Később felcserélődtek a szerepek. Több tanítványom is a felettesem lett. Rácz József az igazgatóm volt a Kiss Lajos isko­lában, míg én a helyettesi teen­„Nagyon tetszett, hogy elsőtől nyolcadikig egy osztályba járnak a gyerekek." Csánky Lászlóné dőket láttam el - jegyezte meg. Nyugdíjazását követően 1 évig bírta katedra nélkül. Vissza­ment dolgozni, s még 14 évig ta­nított, a Liszt Ferenc Általános Iskola tanáraként fejezte be pá­lyáját. Soha nem tett különbsé­get a diákok között, gyermekei­nek tekintette tanítványait. Csánky Lászlóné kisiskolásként választott pályát. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents