Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-01 / 281. szám

MEGYEI TÜKÖR SIKETEN AUTÓT VEZETNI ÉS SZÓRAKOZNI IS LEHET Jelekből áll az életük hallása. A hétköznapi banki ügyintézésben is segíti Vörös Krisztina, A tolmács. Vörös Krisztina 7 éve dolgozik jelnyelvi tolmácsként. A szülei siketek, ezért ő anyanyelvi szinten jelel. Szerinte a legfontosabb, hogy a tolmács a siket emberek fejével gondolkozzon, mert ők is sok szlenget használnak, amit jól kell fordítani. A félrefordítások több kárt okoznak, mint amennyit segítenek. A közjegyzőnél például a tolmács aláír egy közjegyzői okiratot, hogy mindent elmondott, és titoktartási kötelezettsége van. Örvendetesnek tartja, hogy a magyar jelnyelv 20 év küzdés után hivatalos nyelv lett. Várhatóan a jövő év közepétől csak olyan tolmácsok dolgozhatnak, akik regisztrálva lesznek a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében. Az orvosnál és a bankban nehezebben boldogulnak a siketek, mint mi, akik hallunk. Nem lehetetlen az ügyintézés, csak hosszabb és bonyolultabb - még tolmáccsal is. Autót vezethetnek, és szórakozni is járnak, a rezgésekre figyelnek, és a jelekre, a látásukra támaszkodnak. SZEGED KOVÁCS KRISZTA Nagyon nehezen tudtam eldönteni, hogy kire nézzek beszélgetés közben. Az interjúalanyom, Bíró Ferencné ugyanis siket, a kommunikáció megkönnyítésére kértük Vörös Krisztina jelnyelvi tolmácsot. A siketek és nagyotKézmozdulatok és artikuláció. Bíró Ferencné 57 éves. 3 éves korában derült ki, hogy rossz a hallása. Siketek óvodájába járt, az idősebbektől tanulta meg a jelelést, mint a halló gyerekek a beszédet. Női szabó a szakmája, de 15 éve jelnyelvi oktatóként dolgozik. Magyarországon 7 jelnyelvi dialektus van, olyan ez, mint a beszélt nyelvben a tájszólás. Az értéssel azonban nincs problémájuk, mert nemcsak a kézmozdulatokat, az artikulációt is figyelik. A külföldiek nemzetközi jelnyelvvel beszélgetnek egymással, amit könnyebben elsajátítanak, mint mi az idegen nyelvet. Bíró Ferencnének (balról) rossz a a jeltolmács, FOTÓ: FRANK YVETTE hallók hétköznapi problémáiról beszélgettünk. - A banki ügyintézés az egyik legnehezebb. Pénzt betenni, kivenni még egyszerű, de amint kérdések merülnek fel a kamattal, THM-mel kapcsolatban, nem tudnak az ügyfélszolgálatra telefonálni, hanem tolmács segítségére szorulnak - magyarázta Vörös Krisztina. A bankban járva mi is megtapasztaltuk: a siket emberek nehezebben tudnak utánakérdezni információknak, például, hogy melyik hitel az előnyösebb. A jelnyelvi tolmács fordít, de az ügyintézés így jóval hoszszabb és bonyolultabb. - A másik hasonló terület az orvossal való kommunikáció. Ha pontosan tudni szeretné, mi a baja, mennyire komoly, muszáj tolmács segítségét kérni - jelelte Bíró Ferencné, a jelnyelvi tolmács pedig lefordította. A közlekedés nem okozott gondot, semmi nem kerülte el interjúalanyom figyelmét. Közben megtudtam, a siketek is vezethetnek autót: az oktatás közben végig tolmács fordít nekik. Vezetés közben hamarabb észreveszik például a mentőautót is, mert a figyelmük nem oszlik meg. Csak a látásra támaszkodnak, a tükrökre. Nem vonja el a figyelmüket a mobiltelefon és a rádió sem. - Ha valami nincs rendben az autóval, azt is észlelik: nem a hangokból, hanem az autó rezgéséből - mesélték. Majd Bíró Ferencné megmutatta Sinosz-igazolványát. Ezt elő tudja venni, ha segítséget szeretne kérni: az áll rajta, hogy siket, ezért kéri, hogy aki vele beszél, forduljon felé, és artikuláljon. Hangosabban nem érdemes beszélni, úgysem hallja. 2009. DECEMBER 1., KEDD - Eljárnak szórakozni is. Szegeden volt már olyan színházi előadás, amit tolmács fordított nekik. Tolmács nélkül nem járnak, mert nem értenék a darabot - árulta el Vörös Krisztina, hozzátéve, hogy moziban csak feliratos filmeket néznek, de bulizni is szívesen eljárnak a fiatalok. Bár nem hallják a zenét, a hanghullámok rezgését érzékelik (például a hangszóró rezgéséből), és tudnak táncolni is, jó a ritmusérzékük. A sötétben viszont nem tudnak jelelni, a tévénézéshez is felkapcsolják a lámpát, hogy megoszthassák a másikkal a gondolataikat. Mindketten elváltak voltak, amikor Bíró Ferencné megismerkedett jelenlegi férjével. Mielőtt az anyakönyvvezető elé léptek, megbeszélték, hogy az „igen" kimondását egy határozott fej mozdulat és szemkontaktus jelenti. így nemcsak ők, mindenki értette, amikor örök hűséget fogadtak egymásnak. 99 A külföldiek nemzetközi jelnyelvvel beszélgetnek egymással, amit könnyebben elsajátítanak, mint mi az idegen nyelvet. TIHANYI ZSUZSANNA 9 ÉVESEN KEZDETT ZONGORÁZNI Sláger a szorongásoldó inte a versenyek, aztán a szakközépiskolai, később a zeneakadémiai felvételi. De nemcsak a zenével foglalkoztam, sokat olvastam, színházba, moziba jártam, sportoltam, lovagoltam is - teszi hozzá Zsuzsanna, akivel 2005-ben a szegedi Vántus István Zeneművészeti Szakközépiskola diákjaként, Lucz Ilona növendékeként - megesett, hogy egyetlen versenyen három díjat is besöpört. - Most, a Zeneakadémián érzem igazán: a helyemen vagyok. Némethy Attila, Nádor György tanítványának mondhatom magam, olyan emberek vesznek körül, akiknek mindenük a zene. Ráadásnak kaptam egy ösztöndíjat, ami lehetővé teszi, hogy ebben a tanévben Salzburgban Rohmann Imre mellett tanulhassak. Ő segített a fölkészülés utolsó időszakában a Bartók rádió tíz napon át tartó, háromfordulós, négy színpadi fellépéssel járó kemény versenyére. Az élő adásokat ő is hallgatta, így minden koncert után kértem a véleményét, a tanácsát. Zongoraversennyel tisztelgett Joseph Haydn halálának és Félix Mendelssohn születésének 200. évfordulóján a közrádió klasszikus zenei adója. Az MR3-Bartók rádió országos zongoraversenyének zsűrije nem hirdetett „aranyérmest", a két második helyezett közül az egyik: Tihanyi Zsuzsanna. Sikerének titka? Talán a koncerttapasztalat. Zsuzsa szívesen koncertezik, mert úgy érzi, a fellépések fölpörgetik. Egyre többen keresik fel a gyógynövényüzleteket, hogy természetes alapú szerekkel csillapítsák a mindennapokat megkeserítő stresszt, amely a depresszió előszobája. SZEGED BERECZKY DIÁNA Bartók a kedvence, de legutóbb Haydn- és Mendelssohn-darabokkal nyert zongoraversenyt Tihanyi Zsuzsanna - a Bartók rádióban. A szegedi zenész 1997 óta szinte minden évben díjat nyer. SZEGED ÚjSZÁSZI ILONA - Hobbinak indult a zenetanulás, de már az elején tudtam: hivatás lesz. Soha nem gondoltam másra, csak hogy zenélni szeretnék. Miért? Mert örömet szerez - mondja mosolyogva Tihanyi Zsuzsanna, amikor emlékeztetem a kilencvenes évek végére. A szegedi Király-König zeneiskola kivételes növendékeként két tanszakra is fölvételt nyert: párhuzamosan ismerkedett a blockflőte, illetve a zongora titkaival. Nem „csodagyerek". Igaz, szülei csodálkoztak, amikor kislányuk két hét próbálkozás után az ovis ünnepségen eljátszott egy magyar dalt. Németországból hazatelepülve íratták be a szegedi zeneiskolába, ahol 9 évesen kezdett zongorázni Demetemé Dányi Júlia növendékeként. A zene kedvéért magántanuló is volt, például hetedikben. A két hangszer és az egyre sorjázó versenyek diktálták a tempót: naponta akár 5-6 órát is gyakorolt. De „megérte": 1998-ban Párizsban második helyezett lett a nemzetközi Rubinstein ifjúsági versenyen. - A célok ösztönöztek: eleNaponta akár 5-6 órát is gyakorol: Tihanyi Zsuzsanna nyerte a Bartók rádió országos zongoraversenyét. FOTÓ: FRANK YVETTE Minden ötödik nő és minden tizedik férfi életében legalább egyszer átesik depresszión mondják. így történt ez annál az asszonynál is, akit nevezzünk Évának. Nem ez az igazi neve, de szégyelli a történetét még akkor is, ha évekig tartó munkával legyőzte az egyik leggyakoribb hangulati betegséget. A nőt első férje szavakkal alázta, később meg is verte, ezért kilépett a kapcsolatból. Új ismeretséget kötött, amely hasonlóan működött az „Magyarországon még mindig szégyen pszichológushoz, pszichiáterhez járni." Boncz István docens előzőhöz, bár fizikai bántalmazás ezúttal nem történt. Éva érezte, hogy fogy az energiája, egyre erőtlenebb, ezért orvoshoz fordult. Sokan azonban kerülik a szakembert, mondván „ nem vagyok elmebeteg vagy bolond". Ezért saját megoldásokat keresnek, vagy azt csinálják, ami az ismerős ismerősének bevált. Még ma is bennünk gyökerezik, hogy régen nem tudták gyógyítani a psziché betegségeit. A szegedi Bartók téri Hangulati betegség, de nehéz legyőzi gyógynövényboltban például aggasztó tendenciáról számoltak be. Oláh Lászlóné üzletvezető szerint egyre több fiatal keresi fel boltját alvászavart enyhítő kapszulákért, teákért. Korábban a 45-50 éves korosztály kereste ezeket a termékeket, manapság a harmincasok is vásárolnak szorongásoldót. - Hogy bírják a tempót, sok kávét isznak, semmit nem esznek, teljesítményfokozót szednek, este pedig nem bírnak altató nélkül elaludni. Ördögi kör ez, ami miatt sajnálom a mai ifjúságot - tette hozzá. Boncz István, a pszichiátriai klinika docense szerint a gyógynövénytartalmú készítmények segíthetnek, de csak ha hosszabb ideig szedik. A többség azonban pár nap után abbahagyja, mert nem hat, esetleg mert nem ihat rá alkoholt. - Magyarországon még mindig szégyen pszichológushoz, pszichiáterhez jára depressziót, FOTÓ: KARNOK CSABA ni. Egyfajta bélyeg ez, amelyet titkolnak, leginkább a munkahelyen. Úgy gondolják, először azt rúgják ki, aki „nem épeszű". Amerikában teljesen elfogadott, hogy beszélgetni járnak, de nálunk ez egy szinten van a nemi betegséggel fogalmazott a pszichiáter. Ezen a szakterületen is egyre csökken az ágyszám, kevesebb orvos dolgozik, ráadásul a hazaiak több mint fele a fővárosban él. Mégis, egyetlen szegedi sem marad magára, hiszen az újklinika földszintjén ambulancia és gondozó várja azokat, akik segítséget kérnek. Boncz István úgy látja, orvoshoz kell fordulnia annak, akinek indokolatlanul nyomott a hangulata, alvási, étkezési zavarai vannak, fáradt, szorong. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy beteg, de ha mégis, segítenek. így ráadásul megelőzhető, hogy kiessen a munkából.