Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-01 / 281. szám

Könnyebb lesz a határátlépés a szerb állampogároknak. FOTÓ: FRANK YVETTE FÉLMILLIÁRD EURÓT KÖLTÖT­TEK. Bár pontos adatokat nem közöltek a hatóságok, a Press című belgrádi napilap becslé­sei szerint mintegy félmilliárd­nyi eurót költöttek el Szerbia állampolgárai a vízumokra a közel két évtized alatt, amíg állt a „schengeni fal". A mai adatok szerint évente mintegy 600 ezer vízumot adtak ki szerb állampolgároknak az EU államai. A legtöbbet, évi 300 ezer vízumot Görögország bo­csátotta ki, a toplistán a görö­göket Németország évi 60-70 ezer, Ausztria 30-40 ezer és Franciaország 10-15 ezer ví­zummal követi. Bár a félmilli­árd euró így kimondva nagyon soknak tűnik, és örülnénk, ha csak a töredéke is a zsebünk­ben lehetne, az összegből arra lehet következtetni, hogy a szerbek nagyon keveset utaz­tak az elmúlt 18 évben. A Press által megkérdezett szakértő szerint sokkal nagyobb veszte­ség az „ablakon kidobott" fél­milliárdnál az, hogy a vízum­rendszer miatt a mai szerb fia­talok 70 százaléka még soha nem járt külföldön. ELTŰNTEK A SZERB TURISTÁK. Tizennyolc éve, 1991 óta éltek többé-kevésbé bezárva a szer­bek. Nekik bizonyára óriási változás lesz, hogy egyenesen a határátkelő felé vehetik az irányt, ha mondjuk Magyaror­szágra akarnak utazni a hét­végére. Alighanem milliók számára lesz felszabadító ér­zés, hogy többé nem kell a nagykövetségek előtt sorban állni, és megszűnik az örökös rohangálás a papírokkal, de nekünk, magyaroknak is van miért örülnünk. Hiszen azok a turisták, akik majd 20 éve el­tűntek a dél-alföldi városok­ból, és velük együtt a pénzük is, most visszatérnek - erre számít legalábbis a szakma. 15-20 évvel ezelőtt a Szege­den töltött vendégéjszakák szá­mát tekintve a 3-4. helyen áll­tak a szerbek, ma az első tizen­két helyre sem férnek be. - Je­lenleg alig 1600 vendégéjszakát töltenek a városban évente, ez pedig nagyon messze van a ví­zumkényszer előtti számtól. A kilencvenes évek elején átlago­san 4500 alkalommal éjszakáz­tak a városban, ez úgy 2000 tu­ristát jelentett évente, azaz fe­jenként legalább kétszer alud­tak nálunk. Mára ei a mutató is sokat romlott: azok, akik a ví­zumkényszer ellenére is jön­nek, gyakran csak egyetlen napra érkeznek, és nem alsza­nak itt. A turistaként érkezők száma ezer alá csökkent az el­múlt másfél évtizedben ­mondja Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgálta­tó Kht. ügyvezetője. MÁR SZERBIÁBAN NYOMUL A RÉGIÓ. - Ha csak azt a pénzt, amit a vízumra költöttek ed­dig, itt hagyják majd, az már­is komoly bevételt jelenthet. Elsősorban a fürdők bízhat­nak a vonzerejükben, hiszen a szerb vendégek korábban is leginkább emiatt látogatták a régiót, de a vendéglők, kávé­zók és más turisztikai cél­pontok is reménykedhetnek a vendégkör bővülésében - ve­szi sorra a lehetőségeket a szakember. A szerb utazási irodák már régóta érdeklődnek a Dél-Al­föld iránt. A Szegedet és az egész régiót népszerűsítő kiad­ványok most ott vannak Sza­badka és Palics utazási irodái­ban, de Belgrádban, Újvidéken és a távolabbi szerb városok­ban is terjesztik a város hírét, igazi kampányba fogott Szeged - tudjuk meg Mihály Illéstől. Románok és oroszok is. Szeged turisztikai tervében kiemelt figyel­met kapnak még a románok és az oroszok is. Előbbiek a szomszédság miatt. A turisztikai szakemberek úgy számolnak, hogy ha az orosz uta­zók egy százalékának csupán az egy százalékát sikerülne a városba csábítani, már az is nagyot lendítene Szeged idegenforgalmán. 2009. NOVEMBER 30., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR j JÖVŐRE ELADHATJÁK A VOLT SZEGEDI TEHERPÁLYAUDVAR MELLETTI TERÜLETET Bizonytalanság a MAV-lakásokban LEOMLIK A SCHENGENI FAL - ELTÖRÖLTEK A VÍZUMKÉNYSZERT Jöhetnek a szerbek is Zsákutcának nem jár az internetcsatlakozás Bizonytalan helyzetben van­nak a szegedi nagyállomás melletti MÁV szolgálati laká­sokban élők. A terület hasz­nosítására már több elképze­lés is született, ezek mind­egyike az otthonok lebontásá­val járna, a lakókat pedig kár­pótolnák. SZEGED KOROM ANDRÁS Nem mernek belevágni ottho­nuk felújításába azok a zömé­ben nyugdíjas vasutasok, akik az Állomás utcai, illetve a Ti­sza teherpályaudvari szolgá­lati lakásokban élnek. Ugyan­is nem tudják biztosan, med­dig maradhatnak itt. Eddig azonban hiába érdeklődtek a MÁV-nál, nem kaptak választ kérdéseikre. - Szerződésem szerint éle­tem végéig lakhatnék a szol­gálati lakásomban, de nem vagyok biztos benne, hogy Szűcs Ferenc élete végéig lakhatna szolgálati lakásában. Mégsem biztos, hogy így lesz. FOTÓ: SEGESVÁRI CSÁBÁ nem kell-e hamarosan elköl­töznöm innen. így van itt ez­zel mindenki - tárta szét a karját Szűcs Ferenc, aki 33 évet dolgozott vasutasként, ebből 28-at a szegedi nagyál­lomáson. Az itt lévő 12 szolgálati la­kásból 2 ma üresen áll, 4-ben olyanok élnek, akik szerződé­se életük végéig szól, míg 6-ban bérlő lakik. - Többször is érdeklődtünk már a MÁV-nál, de nem kap­tunk választ arra, meddig ma­radhatunk - panaszolta Szűcs Ferenc. Kónya Károlyné is rend­be szeretné hozni a lakását, ahol 1975 óta él. - Három évvel ezelőtt kicseréltettük az előszo­ba és a konyha járólapját. Most felújítanánk a több mint 30 éve renovált fürdőszobánkat is, de nem merünk belevágni a több százezer forintos munkába, hisz bármikor szólhatnak, hogy költöznünk kell. Nem tu­dom, mit tegyünk - mondta a nyugdíjas asszony, aki 35 évig volt vasutas. Jövőre költözhetnek A MÁV Zrt. jövő évi tervei közt szerepel a város által fej­lesztési övezetté minősített terület részleges értékesítése - olvasható a vasúttársaság kommunikációs igazgatósága lapunkhoz küldött válaszleve­lében. A szolgálati lakásokban élőket a terület eladása előtt a megfelelő időben megkere­sik. Hasonló esetekben a jog­szerű használónak megfelelő cserelakást vagy pénzbeli megváltást ajánlanak fel. Turistaként is érkeznek, de­cember 19-étől vízum nélkül léphetnek be az EU országai­nak területére Szerbia, Mace­dónia és Montenegró állampol­gárai. SZEGED BÁLINT CSABA Jönnek a szerbek. Nemigen jelentett jót ez a mondat a magyarok számára. Talán majd most. Ide ért el utoljára a vezeté­kes telefon, az utat nem újít­ják fel, mert nem vezet seho­va - mondják a zsákutcák vé­gén élők. De elégedettek: vé­letlenül senki sem zargatja őket, s az utca végén nem forgalmas kereszteződés, ha­nem rét, tó van. SZEGED R. TÓTH GÁBOR Zsákutcás magyar történe­lemről, fejlődésről értekezett Bibó István magyar törté­nész, jogász, politikus - utal­va a kilátástalanságra. Ilyen az élet a szegedi zsákutcák végén is? - Korábban, amíg nem vol­tak díszkövek az utca végén, volt, aki egyszerűen belegya­logolt a nagy tóba. Bele is ful­ladt - kezdte egy évekkel ez­előtti történettel a Fraknói ut­ca egyik utolsó házában élő Mihály Sarolt. Az épület végében nádas áll, itt terül el a Sancer-tó. ­Nagyon jó a levegő, csend van. A szomszédokkal is szo­rosabb így a kapcsolat: jó a közösség, a névnapokat is megünnepeljük - mesélte az 1964 óta itt lakó nő, aki elárul­ta: azért előfordulnak erre szélhámosok is, az utca első házában nemrég tolvajok jár­tak. De nem fél, megfogadják a rendőrök tanácsát: megcsí­pik őket. Mi csengettünk be először hozzá a héten - vallotta be egy nő az újszegedi Eszter ut­cában. Nevét nem írhatjuk le, azt viszont igen: a madár se jár nála. Felvetettük neki: a feng shui tanítása szerint nem jó zsákutcában lakni, mert megakad az ener­giaáramlás; bemegy, de ki már nem jön. Ő azonban nem hisz abban, hogy itt valóban zsákutcába torkollik minden törekvés. - Mindenben mi vagyunk az utolsók. Ide ért el legké­sőbb a vezetékes telefon. Az utat nem újítják fel, mond­ván, csak mi használjuk. Több internetszolgáltatótól is NMMNHNMMHMMMMHM hallottam: nem terjeszkedik erre, inkább a lakótelepeken - itt nem éri meg neki - pa­naszkodott Kusztorné Venczel Ildikó, aki kamasz fiával, Kusztor Balázzsal bevásárolni indult szombat délután. Lak­helyük, a móravárosi Hernyós utca egyik végén nem forgal­mas kereszteződés van, ha­nem rét, néhány zord beton­oszlop mögött. Itt szívesen sétálnak oly­kor, szeretnek madárcsicser­gésre ébredni, és az autófor­galom sem hiányzik nekik. Van csónakjuk is, sokszor jár­tak le a közeli tóra. Igaz, a ku­tyát már nem vihetik oda, a horgászegyesület tiltja. - Olyan, mintha falun élnénk, csak éppen 10 percre van a Petőfi Sándor sugárút - fog­lalta össze Kusztorné Venczel Ildikó. IMMMMMNNMHNNNMNNMMMHNMNNMM 9$ Itt szívesen sétálnak olykor, szeretnek madárcsicser­gésre ébredni, és az autóforgalom sem hiányzik nekik. Az ajánlat 2009 december 1-től december 31-íg vagy a készlet erejéig érvényes. Az akciós ajánlatok az alábbi fetszereltságekre vonatkoznak: Outlander 2.2 Dl-O Instyle: Pajero. 3.2 Dl-D Instyle/ AT 3 ajtós. A tájékoztatás nem teljes körű, részletek márkakereskedésünkben A képek illusztrációk. Vegyes átlagfogyasztás (1/100 km): Outlander: 7,3: Pajero: 10,5; C02-kibocsátás (g/km): Outlander 194; Pajero: 278; SZENT KRISTÓF AUTÓCENTRUM - A minőségi autók és az igényes vésérlók autócentruma SZEGED, ALGYŐI ÚT 39. (Baktói sor 3.) TEL,: 62/551-800 www.mitsubishihovany.hu T^g*

Next

/
Thumbnails
Contents