Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-24 / 301. szám

| AKTUÁLIS 2009. DECEMBER 101., CSÜTÖRTÖK Csendes éj „Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg." Lev Tolsztoj KÖZELEDIK A TUDOMÁNY ÉS AZ EGYHÁZAK ÁLLÁSPONTJA Istenhit és evolúció nem zárja ki egymást Aki nem hisz Istenben, az is a szeretet ünnepét üli karácsonykor, és a szakadék ma már korántsem olyan nagy vallás és tudomány között. Az evolúció nem zárja ki az istenhitet, világított rá dr. Máté-Tóth András teológus: a Biblia és Darwin elmélete nem ugyanarról beszél. A hit viszont evolúciós előnyöket biztosíthat a pozitív gondolkodás révén. HIT ÉS TUDOMÁNY FARKAS JUDIT A karácsony összeköti a keresztény hívőket és az ateistákat: aki nem hisz Istenben, az is a szeretet ünnepét üli december 24-én. A két tábor között azonban korántsem tátong akkora szakadék, mint ami a köztudatban él, istenhit és evolúció már nem zárja ki egymást. A tudomány és a vallás közeledéséért már II. János Pál pápa is sokat tett, a törekvést a jelenlegi pápa is folytatja. Darwin 150 éve hozta nyilvánosságra evolúciós elméletét - a Darwin-emlékév alkalmából 2009-ben evolúciós konferenciát rendeztek a Vatikánban, a novemberi asztrobiológiai konferencián pedig a földön kívüli intelligens élet kérdése is felmerült. A dilemmával együtt: ha léteznek, vajon a földönkívüliekért is meghalt-e Jézus? II. János Pál pápa 1996-ban a Pápai Tudományos Akadémiához címzett levelében fejtette ki: „az új fölfedezések egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek bennünket, hogy az evolúció több, mint hipotézis". Máté-Tóth András, az SZTE BTK vallástudományi tanszékének vezetője szerint a mai napig az a legnagyobb félreértés, hogy ugyanarról „beszél" a Biblia teremtéstörténete és a darwini evolúciós elmélet. - Ma már a keresztény egyházak egyike sem gondolja, hogy az evolúció elmélete szembehelyezkedne a Bibliával, ugyanis mindkettő másról szól - mondta el dr. Máté-Tóth András. - Előbbi tudományos elmélet természettudományos adatok értelmezésére, akeresz„A Biblia teremtéstörténete nem tudományos összefoglaló, hanem tulajdonképpen metafora." Máté-Tóth András tanszékvezető tények Szentírása pedig felszólítás egy életstílusra, hozzáállásra. A Biblia teremtéstörténete nem tudományos összefoglaló, hanem filozófiai-teológiai modell, tulajdonképpen egy metafora. Maga a Biblia üzenet, amely megmutatja, hogyan kell szeretnünk embertársainkat, hogyan álljunk hozzá a teremtett világhoz. - Az evangélium radikális életvitelt jelent. Annak, hogy szolidaritást kell vállalnunk a másik emberrel, és meg kell fékeznünk a fogyasztói társadalmat, nem sok köze van ahhoz, mit gondolunk Darwinról - magyarázta Szegheő József piarista atya is, aki matematikára és fizikára tanítja a szegedi piarista gimnázium nebulóit: látja tehát mindkét oldalt. - Ennek ahhoz a jövőhöz van köze, ami túlmutat Darwin elméletén. Abban az anyagi benne van, de a szellemi nem - tette hozzá. A pozitív gondolkodás révén a vallás evolúciós előnyöket is biztosíthat, tudtuk meg Raskó István professzortól, az SZBK Genetikai Intézetének vezetőjétől. Elvégre, ha hisszük, hogy a világ jó felé halad, hisszük azt is: érdemes küzdeni, utódokat nevelni. Sokan azonban nem erkölcsi tanításként kezelik a keresztények szent könyvét, hanem egyenrangúnak vélik a tudományos leírással, mondta el dr. Máté-Tóth András. Ahogy az ateisták között is létezik „tudományvallás": olyan vallásos hittel viszonyulhatnak a tudomány elméleteihez, mint a hívő az egyház tanításához. Hiszik, hogy az élet minden területére megoldást ad a tudomány - ezek a félreértések az értelmiségi rétegben is „hódítanak". Magyarországon és a volt kommunista blokkban ráadásul máig tartja magát a vélekedés, hogy aki Darwin elméletét fogadja el, eleve vallás- és egyházellenes. A szocialista évtizedeknek köszönhetjük ezt a tévedést. Az erőltetett ateizmus a darwinizmusra hivatkozott, és hozzátett egy vallásellenes élt. A tudomány képviselői ezért gyakran érzik úgy: amikor a keresztény emberek, akár kollégák, a teremtésről beszélnek, az ugyanúgy értendő, mint az észak-amerikai, 19. századi neoprotestáns, Darwin elméletét tagadó mozgalmak felfogása. A felfogás, hogy a Szentírás tévedés nélküli és történelmileg pontos, a mai napig él ezt hívjuk vallási fundamentalizmusnak. Nem csak az Egyesült Államokban vagy a fejlődő országok tanulatlan rétegeiben értik szó szerint, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot, majd megpihent. Magyarországon is vannak hívei a kreacionizmusnak, akik úgy hiszik, Isten külön-külön teremtett meg minden egyes állatfajt ha nem is túl sokan. Ahogy tudományosnak szánt válto,.Ahány kultúra, annyi válasz, ám a különböző vallásokban ugyanazok az alapértékek." Szegheő józsef piarista tanár zatának, az intelligens teremtésnek is. Lehetetlen, hogy az élővilág összetett rendszereit természetes kiválasztódás és véletlenszerű mutáció hozta létre, vallják ezen irányzat képviselői - kellett hozzá az intelligens tervező: Isten. - A mostani pápa, XVI. Benedek 2004-ben, a Hittani Kongregáció - az egykori Szent Inkvizíció utódja - vezetőjeként leült az egyik legismertebb liberális gondolkodóval, Jürgen . Habermassal. Mindketten úgy vélték: azt a hihetetlenül kemény frontot, ami sokak fejében él a vallás és a tudomány között, fel kell oldani, mert e két terület nem ellensége egymásnak - hozott fel Máté-Tóth András egy újabb példát vallás és tudomány közeledésére. - Arra jutottak, hogy a társadalomból nem rekeszthetjük ki a hitet, a vallást, mint az együttélést, megalapozó szemléletet, egy lehetséges alternatívát. A liberális tudósnak nem kötelező ateistának lennie, a hitnek pedig szüksége van a tudomány ellenőrzésére, máskülönben fundamentalizmus válhat belőle. Ezt az álláspontot tehát közösen képviselte Ratzinger, a jelenlegi katolikus pápa és Habermas, a liberális gondolkodás „pápája". Az intelligens teremtés védelmezői azonban próbálják úgy „eladni" elméletüket, mintha a bibliai teremtéstörténet szó szerinti értelmezése egyenrangú lenne a tudományos magyarázattal. Ez ellen dr. Máté-Tóth András szerint a tudomány és a minőségi bibliaértelmezés oldaláról egyaránt tiltakozni kell. A Magyar Tudományos Akadémia is úgy foglalt állást: az intelligens tervezés nem más, mint áltudomány. Az egyház és az idegenek. A Vatikán főcsillagásza, Gábriel Funes jezsuita atya tavaly úgy fogalmazott a vatikáni újságban, az Idegenek a testvéreink című cikkben: „Nem lehet kizárni az életet a Marson, és azt sem, hogy az Úr által teremtett egyéb értelmes élet is létezhet a világűrben. A földön kívüli élet utáni kutatás nem ellentétes az Istenbe vetett hittel. Nem szoríthatjuk korlátok közé Isten szabadságát a teremtésben." Szegheő atyát kérdeztük: ha kiderülne, hogy létezik földön kívüli intelligens élet, hogyan állna hozzá az egyház a felfedezéshez? Értük is meghalt Jézus, őket is Isten teremtette? Annak idején azt tanították: a kereszteletlen csecsemők a pokol tornácára kerülnek, a buddhista csecsemők talán egyenesen a pokolra. Ma már ilyesmit nem mond ki az egyház, bár sokan továbbra is így hiszik. A Teremtő kinyilatkoztatásban megszólítja a teremtett lényt, aki a szellemet kapta, legyen az akár ember, akár ufó: a vallás a teremtett lény válasza magyarázta a piarista matematikus. Ahány kultúra, annyi válasz, ám a különböző vallásokban ugyanazok az alapértékek. - Ugyanúgy nem szabad lopnom, megvernem az anyámat, ugyanúgy emberségesnek kell lennem. Az iszlám gyökereiben sem az van, amit a fundamentalisták erőltetnek - világított rá az azonosságokra. Ha léteznek, bizonyára a földönkívülieknek is megvan a maguk válasza a Teremtő kinyilatkoztatására. Istenhívő tudósok Albert Einsteintől származik az idézet: „A tudomány vallás nélkül sánta - a vallás tudomány nélkül vak." Pasteur a XIX. században kijelentette: „Szeretném, ha olyan hitem lenne, mint egy breton parasztaszszonynak." Aki igazi tudós, tehát mélyen megtapogatta a világot, az szinte kivétel nélkül hívő, Newtontól Einsteinig, véli Szegheő atya. Az evolúcióval való foglalkozás sem a századfordulóhoz vagy a 21. századhoz kötődik, Teilhard de Chardin jezsuita antropológus már az 1930-40-es években foglalkozott katolikus részről az elmélettel. írásait - néhány szakmai tanulmányon kívül - nem engedték megjelentetni, a 40-es években szabályosan kiutálták Franciaországból, ám halála után tíz évvel - a zsinaton már közkincsként idézték az írásait. Az antropológus, aki egy időpontban halt meg Einsteinnel, 1950 húsvétján, nem pusztán biológiaként kezelte a darwini elméletet. Úgy vélte: a Teremtő a lépcsőknél van jelen, amikor az élettelen eljut olyan bonyolultsági fokra, hogy be tudja fogadni az élőt, az élő a szellemit: a szellemi aztán Krisztussal az istenit. Bíborosok a pápánál. A tudomány rendre feladja a leckét az egyháznak. FOTÓ: DM/DV Michelangelo: Ádám teremtése (mennyezetfreskó-részlet, Vatikán, Sixtus-kápotna)