Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-22 / 299. szám

2009. DECEMBER 22., KEDD Felsorakoztak. Nem szentéletű embereket, nem kiscserkészeket - „igazi harcosokat" vár a Betyársereg. - Szeged környéke szakrális helyszín, de nem központ. A Betyárseregnek nincs központja és vezetője, klánok szövetségeként működik. 60-80 fős tagságunk bajtársi találkozókon tartja a kapcsolatot - mondta el lapunknak Tyirityán Zsolt, a szervezet szóvivője, akit a honlap a mai kor „híres betyárjai" között emleget - a betiltott, szélsőjobboldali Vér és Becsület főszónoka, vezéralakja volt, másfél évet ült Magyarország legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetében, a sátoraljaújhelyi fegyházban, faji alapon elkövetett súlyos testi sértésért. A példaképek panteonjában helyet kapott még a 2002-es Erzsébet hídi „csata" vezetője, a Magyarok Nyilai-ügyben terrorcselekményekkel gyanúsított Budaházy György és a Szerbiából, Romániából és Szlovákiából is kitiltott - a honlap szerint ezzel csúcstartó - Toroczkai. „Nem szentéletű emberek és nem kiscserkészek. Betyárok vagyunk a szó szoros értelmében. A mi szemünkben a köztársaság törvényei nem sokat érnek, a puszta ősi törvényeit azonban bármilyen körülmények között betartjuk és betartatjuk. Éppen úgy, mint az egykori betyárokat, minket is a hatalom kényszerített arra, hogy törvényen kívüliek legyünk" - írják honlapjukon. A Betyárseregnek nem lehet bárki tagja. Kizárólag életerős, lehetőleg valamilyen küzdősportban jártas, kisportolt, jó kiállású férfiembereket, „igazi harcosokat" várnak. A büntetett előélet nem kizáró ok, hiszen a betyárok többségének van priusza. - Engem sem zavar, ha valaki közülünk politikai vagy becsületbeli, netán önbíráskodási ügy miatt priuszosnak számít, az elmúlt évek eseményei következtében a legtöbben úgyis azzá váltunk itt, a nemzeti oldalon. A Betyársereg és a hozzá hasonlatos seregek felállítása már csak azért is fontos, mert fel kell készülnünk a jövőre. Arra az időre, amikor teljes anarchia lesz, s amikor a családunkat, vagyonunkat felfegyverzett hordákkal szemben kell megvédenünk, de szükség lesz ilyen seregekre akkor is, amikor a dühös magyar tömegek élére kell állni - így Toroczkai László, akinek gondolatai több internetes portálon, például a kuruc.info-n is olvashatók. Tyirityán Zsolt a szervezet feladatai között a „harcos genetika feltámasztását" említette elsőként lapunknak - a magyar önvédeA jobbik nem betyárkodik - Nincs kapcsolatunk a Betyársereggel a nyári találkozó óta. Az egy formális esemény volt. A szervezet látens módon működik. Számos elvével, például az önbíráskodás hirdetésével nem is értünk egyet árulta el Tóth Péter, a Jobbik szegedi elnöke. lem megvalósítása, a közösségek védelme érdekében. Azt jósolja: a mostani, „összeszokási fázis" végeztével rövidesen nyilvánosság elé lépnek. Szabadnak születtek. „Nem fogadjuk el a kettős mércét, az elnyomatást, idegenek uralmát, mert a puszták népének fiaiként szabadnak születtünk, és azok is maradunk még a rabságban is. Hiszünk Istenben és a legősibb íratlan törvényekben, tiszteljük a betyárbecsület-kódexet, soha egymást el nem áruljuk" - hirdeti magáról a Betyársereg, amelynek tagjai - nyilván a betiltott Magyar Gárdára utalva - hangsúlyozzák: „nem vagyunk egyenruhás reguláris hadsereg, sem bejegyzett egyesület. A puszták szabadcsapatai vagyunk, így fel sem oszlathatnak minket a köztársaság kutyái". Harcra kész a Betyársereg Betyárkalapos, karikás ostort csattogtató, feketébe öltözött, arcukat kendővel takaró férfiak több harcos videója is kering az interneten. A Szeged környéki tanyavilághoz is köthető 60-80 fős Betyársereg törvényen kívülinek tekinti magát. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSUNKTÓL „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz" - olvasható egy videofilmben feltűnő fokoson. A legnagyobb fájlmegosztóra, a YouTube-ra novemberben feltöltött alkotásban betyárkalapos, karikás ostort csattogtató, feketébe öltözött, arcukat kendővel takaró férfiak „gyakorlatoznak", harcászkodnak, különféle lőfegyvereket forgatva, bokszzsákokat ütve. „A betyárok életre keltek!" - hirdeti a videó. Tavaly nyáron lépett először a nyilvánosság elé a Betyársereg. Szegeden idén júniusban mutatkozott be a szervezet, amikor a Jobbik, a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és több más nemzeti radikális mozgalom állapodott meg abban, hogy együttműködnek. Egyik alapítója, Toroczkai László révén Szegedhez köthető - a bemutatkozó videóban a város környéki tanyavilág elevenedik meg. Példaképüknek a híres-hírhedt betyárokat, Rózsa Sándort, Sobri Jóskát, Patkó Bandit tekintik. Nyeregben érzik magukat a modern betyárok. Anarchiára számítanak. FOTÓK: INTERNET A Somogyi-könyvtár régi gyűjteményének nagyobb szerencséje volt a Selye-hagyatéknál. FOTÓ: FRANK YVETTE zó orvosegyetem működik. Álma szerint a tengerentúlról érkezett Selye-hagyaték lett volna a szentesi Harvard alapja. Ám a dokumentumok egy része a használaton kívüli laktanyába került. A Kurca-parti egykori megyeháza egy részét használó Selye Alapítvány pedig 40 millió forintos közüzemi tartozást halmozott föl. A végjáték idején az önmagát alapítványi vezetőnek mondó vajdasági Ferró házaspár eltűnt, a milliós adósság maradt. A volt laktanya fűtetlen helyiségeiben tárolt Selye-könyvtár maradékát, pontosabban az egérrágta papírhalmot a MÉH vette meg - hallottuk az egykori megyeháza épületében működő levéltár mai vezetőjétől, Labádi Lajostól. Az alapítvány tartozása fejében ugyanis az APEH megyei igazgatósága 1998 nyarán lefoglalta, aztán kilónként 4 forintért eladta a 900 tonnányi papírt. Hulladékkereskedői szemszögből pedig a tengerentúlról származó irományoknak nem a tudományos értéke, hanem a súlya nagy. Rekviem egy könyvtárért. A döbbenet erejével hatott Lázár Györgyre, a szegedi egyetem emeritus professzorára a hír: „bezúzták a Selye-könyvtárat". Lázár professzor 1971-72 között, Selye professzor meghívására töltött egy évet a Montreali Egyetemen, ahol - többek között - rácsodálkozott a Selye-könyvtárra, amelyet a számítógépes adatfeldolgozás előfutárának tekint. Ezért is tartja tragikusnak az egyedülálló stresszirodalmat is tartalmazó, nemzetközi összetételű hagyaték elkótyavetyélését. Erről egy orvosi szaklapba írt 1999 decemberében dolgozatot, amelynek címe: Rekviem egy könyvtárért. Meztelen igazság Az újságírót mindiga meztelen igazság megismerésének vágya hajtja. Különösen, ha azt látja: az egyik hazai mozicsatorna egy francia pornóproducer életérőlforgatott dokumentumfilmet, s az alkotás egyik szereplője meglepően ismerős. Szegedi lány, Nap szépe-sorozatunkban is bemutattuk. Egy felvételen anyaszült meztelenül térdel az ágyon, egy másikon szemben ül velünk. Miért vállalta? Nem tudta, mi a forgatás célja? Vagy: nagyon is tudta, szeretne ismertté válni, netán jól megfizették - láttunk már ilyet, az egykori lantművész is csábította feleségjelöltjeit, nem épp szalonképes módon. Szóval: miért?-igya kérdés, mikor tárcsázzuk a lány számát. - Nem akarok erről beszélni - hangzik a rövid válasz, s felülírja ellenérvünket is, miszerint 'úgyis mindenki látni fogja a tévében. A film egy francia pornóproducerről szól, aki állítólag 3100 nőt szeretett eddig. Leszólítja a lányokat, szobára viszi és kamerával kérdezgeti őket, majd indul az akciódúsabb „casting". Az adásból kiderült a szegedi lány sorsa. Előbb nem - pedig mi megelégedtünk volna az interjú klasszikus formájával is. R. TÓTH GÁBOR KILÓRA VETTE MEG A HULLADEKKERESKEDO A SELYE-KONYVTARAT Alom maradt a szentesi Harvard Szeretnék elfelejteni Szentesen, de kísért a Selye-hagyaték. A világhírű stresszkutató nevével összekötött „bibliotéka" magyarországi sorsa példázza a rendszerváltozás utáni naivitást, de egy jobb sorsra érdemes ötlet halálának is modellje lehet. A Selye-könyvtárat bezúzták. CSONGRÁD MEGYE ÚjSZÁSZI ILONA Rémálomként kísért a Kurca-parton, pedig a Bibliotheca Universalis-ötletből lett szélhámosságot, az egész Selye-könyvtár-ügyet szeretnénk elfelejteni - mondták a szentesi levéltárban, amikor egyik olvasónk kérdését ismételtük: „Tényleg kilóra vette meg a MÉH a Selye-hagyatékot?" A Selye-sztori első fejezete a Délmagyarországban 1991 novemberében jelent meg. Akkor úgy tudtuk: Selye János, a Kanadában befutott stresszkutató kéziratokból, relikviákból, értékes műtárgyakból álló, 3 millió forintra becsült gyűjteménye azért érkezett Magyarországra, mert egyik utolsó tanítványa, Szabó Sándor azt nem merte saját szülőföldjére, a háború sújtotta Vajdaságba, pontosabban Adára szállítani. Pápa, Debrecen, Szeged nem fogadta az ötvenezer kötetet. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a 40 kamionnyi papír ömlesztve érkezett. Annak szakszerű feldolgozása 200 könyvtáros 10 évi munkáját igényelte volna - állította egy szakértő, aki szerint a kötetekbe foglalt ötmillió dokumentum jó része duplikáció, hiányos és idejétmúlt, azt legfeljebb a tudománytörténettel foglalkozók hasznosíthatnák. Somogyi-hagyaték A megyei feladatokat is ellátó szegedi Somogyi-könyvtár hagyatékból született. Somogyi Károly esztergomi kanonok 1881-ben ajánlotta fel könyvtárát Szegednek. Ez a 43 ezer 701 kötet alapozta meg a Somogyi-könyvtárat, ahol nagy becsben tartják az adományokat. Kocsárdi László állománygyarapítótól megtudtuk: legutóbb Bárdi Sándor énekművész 190 könyvből, 387 CD-ből, és 578 kottából álló hagyatékát dolgozták föl. Idén a Somogyi 16 ezer 153 kiadvánnyal gyarapodott, ennek 15 százaléka ajándék, 10 százaléka köteles példány, 75 százalékát pedig vásárolták. Szentes rendszerváltozás utáni első polgármestere, Rébeli Szabó József azonban a volt megyeháza épületében helyet adott a dokumentumok egy részének és a Selye Alapítványnak abban a reményben, hogy ott európai hírű bibliotéka, később pedig nemzetközi képzéssel foglalko-