Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-22 / 299. szám
MEGYEI TÜKÖR 2009. DECEMBER 22., KEDD A SZENT GELLERT HIDERT LOBBIZNAK A KEPVISELOK Bajnaihoz fordult a megyei közgyűlés Ezúttal nem több pénzt, hanem figyelmet és segítséget kérnek a miniszterelnöktől a megyei képviselők, a magyarcsanádi híd mielőbbi megépítésének támogatását kérik. MAGYARCSANÁD BAKOS ANDRÁS Amikor állt a két híd Magyarcsanádnál, a környék az akkori monarchia fejlődő vidéke volt. A trianoni határhúzás fontos kapcsolatokat vágott el. A helybeliek a 90-es évek óta bíznak abban, hogy ha helyreállna az összeköttetés, munkát is könnyebb lenne találni: ha itthon nem, a szomszédban. A túloldali vállalkozók is régóta reménykednek. Farkas Jánosné polgármester és a képviselő-testület sokat lobbizott a híd megépítéséért, de a siker elmaradt. Ennek sokáig az volt az oka, hogy mivel Románia nem volt uniós tag, határátkelőhelyet is kelszéles, két forgalmi sáv, gyalog- és kerékpárút is lesz rajta, és közel 6 milliárd forintba kerül. A megyei közgyűlés csütörtökön tárgyalt Martonosi György és Nógrádi Zoltán képviselő önálló indítványáról. A közgyűlés élt a felterjesztés jogával, azt kérik Bajnai Gordon miniszterelnöktől, járjon közben, szülessen meg minél hamarabb a magyar és a román kormány megállapodása. Nem pénzt kérnek, mert úgy vélik, a hidat uniós forrásból kell megépíteni. - Jövőre be lehetne nyújtani a kiviteli tervek elkészítéséért a pályázatot, utána már a kivitelezésre kell pályázni, és ekkor lenne szükség arra, hogy a két kormány nyilatkozzon - mondja Farkas Jánosné. A híd híveinek van még egy fontos érvük. Ha elkészül az M43-as Makóig, és arra a Temes megyéből érkezők föl akarnak hajtani - márpedig 17 éve megoldatlan a kegyetlen Sápi-gyilkosság Eddig pusztába kiáltottak. Az ásotthalmi átkelőhely megnyitását is felterjesztésben szorgalmazta a megye, de korábban akkor nyúlt ehhez az eszközhöz, ha szemrehányást akart tenni a kormánynak. A mostani elnök, Magyar Anna 2006 decemberében küldött levelet Gyurcsány Ferencnek, mert a következő évre 1,3 milliárd forinttal kapott kevesebbet a megye a működésre. Az akkori kormányfő nem válaszolt 30 napon belül, és ezzel törvényt sértett. Idén januárban szintén a kevesebb pénz miatt kapott levelet a miniszterelnök. Arra hívták föl a figyelmét, hogy ha nem lesz változás, több helyhatóság csődbe mehet. A kormányfőt nem hatotta meg a levél. 1992-ben történt, de a mai napig foglalkoztatja a szikáncsiakat, kik kínozták és ölték meg különös kegyetlenséggel a faluszéli tanyán élő, 79 éves Sápi Lajost és feleségét, a 74 esztendős Héjjá Rózsát. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY -SZIKÁNCS KOROM ANDRÁS - Kétnaponta jártam ki édesapámhoz és nevelőanyámhoz - idézte fel emlékeit a Vásárhelyen élő Sápi Ernő (68), az áldozatok egyik fia. - A tragédia előtti napon is voltam náluk. Édesapám akkor rám bízta a tsz-től kapott 28 ezer forint földjáradékot, mert nem szerettek otthon nagyobb őszszeget tartani. Megkért, hogy másnap is menjek ki, s mert a keze megbénult, indítsam be az aggregátort, morzsolni és mosni akartak. Sápi Lajos később telefonált fiának, hogy reggel mégse siessen, mert a felesége már kézzel kimosott mindent. - Ezért előbb elmentem Maroslelére Ida húgomhoz, csak aztán fordultam az autóval szüleim tanyája felé. Amikor odaértem, azonnal láttam, mi történt. Ott hevertek benn. Ma is szörnyű érzés fog el, ha eszembe jutnak - mondta Sápi Ernő. A tanya ajtaját tárva-nyitva találta, szülei pedig ott hevertek a feldúlt lakásban vérbe fagyva. A tanyába vezető telefonzsinórt valaki elvágta. Igaz, a tsz-vonalhoz kapcsolt régi fajta készülékkel csak 20-30, környéken élővel tudtak beszélni. A rendőrség külön nyomozócsoportot állított fel, s három napig helyszínelt a tanyán. Több nyomot is találtak, kiderült, hogy két tettes is volt. Egyikük a befeszített ablakon mászott be, kabátjából ki is szakadt egy kis darab, a másik berúgta az ajtót, ott ment be az épületbe. Valószínűleg pénzt kerestek, hiszen megkínozták az idős házaspárt. Sápi Lajos fejét a saját hegedűjével verték, arcához égő cigarettát nyomtak, hogy adja elő értékeit, de nem volt mit. Végül ruhaszárító kötéllel fojtották meg mindkettejüket. A nyomkövető kutya szagot fogott, számos ujjlenyomatot találtak, s a nyomozók egy olajálló munkavédelmi bakancs nyomát is rögzítették. Mindenki kihallgattak, aki csak szóba jöhetett, a közelben kőolaj után kutató munkásokat éppúgy, ahogy a környékbeli tanyák lakóit, a postást, a mező- és vadőröket. - Édesapám elmondhatta kínzóinak, hogy katonaládájában tartja a pénzét, ezért kutatták át, de az egész lakást felforgatták, miután csak az előző napon kapott 13 ezer 700 forint nyugdíját lelték meg. A tettesek végül a pénzen kívül nevelőanyám arany nyakláncát, húszliternyi üzemanyagot, valamint két sonkát és négy szalámit vittek magukkal - mondta Sápi Ernő. A rendőrség utoljára 5-6 éve jelezte neki, hogy újabb nyomot találtak, de végül az sem vezetett el a tettesekig. - Először arra gondoltunk, hogy vagy román vendégmunkások követték el ezt a szörnyűséget, vagy olyanok, akik messziről érkeztek, hiszen mindkettejüket szerették és tisztelték a környékbeliek. Anyuci mindenkinek segített. Ha egy falat kenyere volt, azt is megosztotta a rászorulókkal. Egy évvel a gyilkosság után azonban a bátyámmal, a húgommal és a rokonokkal úgy döntöttünk, hogy - mivel a szüleinken segíteni már nem tudunk - nem találgatunk tovább, hagyjuk, hogy a rendőrség végezze a dolgát. Bízunk azonban abban, hogy az idő múlásával valaki egyszer majd elszólja magát, s kiderül, kik követték el a gyilkosságot - mondta Sápi Ernő. Nyitva az akta A rendőrség nem zárta le a Sápi-gyilkosság miatt indított eljárást. - Amennyiben új információ, adat merül fel, vagy bejelentést kapunk az üggyel kapcsolatban, azt megvizsgáljuk - mondta Tuczakov Szilvána, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. lett volna nyitni a hídon, és emiatt a kormány nem támogatta az elképzelést. 2005-ben a Magyar Közút Kht. pályázaton nyert pénzből elkészíttethette az engedélyes terveket. Az első csanádi püspök, Szent Gellért nevét viselő építmény 150 méter hosszú, 10 méter akarnak! -, azt csak úgy tehetik meg, ha Kiszombornál átkelnek, és végigcsörtetnek Makón. Ha azonban megépül a Szent Gellért híd és a hozzá tartozó út, a Temes megyeiek ezen keresztül fölhajthatnak az M43-asra: nem kell bemenniük a városba. 9f Amikor odaértem, azonnal láttam, mi történt. Ott hevertek benn. Ma is szörnyű érzés fog el, ha eszembe jutnak. HÁROM KERDES AKI VÁLASZOL: Pálinkás József az MTA elnöke 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamilyen okból az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuáüs kérdésekre. Páünkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a közelmúltban Szegeden járt, hogy bejelentse: az SZBK új igazgatójának Ormos Pál akadémikust nevezte ki. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Elnökké választásakor egyik fő célkitűzése volt, hogy a hazai költségvetésben növeljék a kutatásra fordítható pénzt. Sikerült? - Az Akadémián belül növekedett ez az összeg. Az MTA teljes költségvetése 50 milliárd forint, ebből a saját bevétel 14 milliárd. Az ország költségvetésének helyzete közismert. A 2010-es költségvetésben az MTA talán az egyetlen olyan fejezet, amelynek a támogatása nem csökkent: 36 milliárd forint. Ez eredmény. Ugyanakkor látni kell: az utóbbi években az akadémiai kutatóintézetekben nem volt olyan jelentős beruházás, amely a versenyképességünket akár csak megtartaná. Holott növelni kellene. - Lapunknak nyilatkozta már: célja a fővároson kívüli tudományos kutatóintézeti hálózat erősítése. Hol tart ez? - Egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni a tudományos életre is jellemző Budapest-központúságot. Új kutatóintézet nem jött létre. A születőben lévő mikrobiológiai kutatóközpont Tisza-kutató része viszont Debrecenben alakulhat meg. A nem fővárosi felsőoktatási intézményekben dolgozó akadémiai kutatócsoportok száma növekedett. Azt szeretném, ha az MTA jelenlegi 70 kutatócsoportja mellett 10 új alakulhatna. - Segíthet a tudomány a gazdasági válságban? - Jelenleg a gazdasági kutatók eredményeire nem támaszkodik a kormány, nincs összhang az elméleti eredmények és a gyakorlat között. De nemcsak a közgazdaságtan, hanem a társadalmi folyamatok pontos, elfogulatlan leírásával foglalkozó szociológia megállapításait sem használják a politikai döntéshozók. Vannak olyan területei a hazai gazdaságnak, ahol a magyar kutatások az adott gazdasági szereplő versenyképességét növelhetnék. Ilyen például a gyógyszeripar; a Richterrel Szegeden születőben van az együttműködés. Tehetségeket keresnek CSONGRÁD MEGYE. Pályázatot hirdet Szivárvány 2010 címmel a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kft. Gyermekalkotás Galériája. A 17. alkalommal meghirdetett képző- és iparművészeti pályázat célja a tehetséggondozás, a műveket kiállításokra küldik, illusztrációra ajánlják. Az elmúlt csaknem 30 év alatt 110 ország 20 ezer gyermekmunkáját gyűjtötték öszsze, ami a világban is egyedülálló. A pályázatok beküldési határideje 2010. március 10. Sápi Ernő szülei fényképével. Bizakodik, hogy végül meglesznek a gyilkosok. FOTÓ: TÉSIK ATTILA