Délmagyarország, 2009. december (99. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-22 / 299. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. DECEMBER 22., KEDD A SZENT GELLERT HIDERT LOBBIZNAK A KEPVISELOK Bajnaihoz fordult a megyei közgyűlés Ezúttal nem több pénzt, hanem figyelmet és segítséget kérnek a miniszterelnöktől a megyei képviselők, a magyarcsanádi híd mielőbbi megépítésének támogatását kérik. MAGYARCSANÁD BAKOS ANDRÁS Amikor állt a két híd Magyar­csanádnál, a környék az akko­ri monarchia fejlődő vidéke volt. A trianoni határhúzás fontos kapcsolatokat vágott el. A helybeliek a 90-es évek óta bíznak abban, hogy ha helyreállna az összeköttetés, munkát is könnyebb lenne ta­lálni: ha itthon nem, a szom­szédban. A túloldali vállalko­zók is régóta reménykednek. Farkas Jánosné polgármester és a képviselő-testület sokat lobbizott a híd megépítéséért, de a siker elmaradt. Ennek so­káig az volt az oka, hogy mi­vel Románia nem volt uniós tag, határátkelőhelyet is kel­széles, két forgalmi sáv, gya­log- és kerékpárút is lesz raj­ta, és közel 6 milliárd forintba kerül. A megyei közgyűlés csütör­tökön tárgyalt Martonosi György és Nógrádi Zoltán kép­viselő önálló indítványáról. A közgyűlés élt a felterjesztés jogával, azt kérik Bajnai Gor­don miniszterelnöktől, járjon közben, szülessen meg minél hamarabb a magyar és a ro­mán kormány megállapodása. Nem pénzt kérnek, mert úgy vélik, a hidat uniós forrásból kell megépíteni. - Jövőre be lehetne nyújta­ni a kiviteli tervek elkészítésé­ért a pályázatot, utána már a kivitelezésre kell pályázni, és ekkor lenne szükség arra, hogy a két kormány nyilatkoz­zon - mondja Farkas Jánosné. A híd híveinek van még egy fontos érvük. Ha elkészül az M43-as Makóig, és arra a Temes megyéből érkezők föl akarnak hajtani - márpedig 17 éve megoldatlan a kegyetlen Sápi-gyilkosság Eddig pusztába kiáltottak. Az ásotthalmi átkelőhely megnyitását is felterjesztésben szorgalmazta a megye, de korábban akkor nyúlt ehhez az eszközhöz, ha szemrehányást akart tenni a kormánynak. A mostani elnök, Magyar Anna 2006 decemberében küldött levelet Gyurcsány Ferencnek, mert a következő évre 1,3 milliárd forinttal kapott keveseb­bet a megye a működésre. Az akkori kormányfő nem válaszolt 30 na­pon belül, és ezzel törvényt sértett. Idén januárban szintén a kevesebb pénz miatt kapott levelet a miniszterelnök. Arra hívták föl a figyelmét, hogy ha nem lesz változás, több helyhatóság csődbe mehet. A kor­mányfőt nem hatotta meg a levél. 1992-ben történt, de a mai na­pig foglalkoztatja a szikáncsia­kat, kik kínozták és ölték meg különös kegyetlenséggel a fa­luszéli tanyán élő, 79 éves Sápi Lajost és feleségét, a 74 esz­tendős Héjjá Rózsát. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY -SZIKÁNCS KOROM ANDRÁS - Kétnaponta jártam ki édes­apámhoz és nevelőanyámhoz - idézte fel emlékeit a Vásár­helyen élő Sápi Ernő (68), az áldozatok egyik fia. - A tragé­dia előtti napon is voltam ná­luk. Édesapám akkor rám bíz­ta a tsz-től kapott 28 ezer fo­rint földjáradékot, mert nem szerettek otthon nagyobb ősz­szeget tartani. Megkért, hogy másnap is menjek ki, s mert a keze megbénult, indítsam be az aggregátort, morzsolni és mosni akartak. Sápi Lajos később telefo­nált fiának, hogy reggel még­se siessen, mert a felesége már kézzel kimosott mindent. - Ezért előbb elmentem Ma­roslelére Ida húgomhoz, csak aztán fordultam az autóval szü­leim tanyája felé. Amikor oda­értem, azonnal láttam, mi tör­tént. Ott hevertek benn. Ma is szörnyű érzés fog el, ha eszem­be jutnak - mondta Sápi Ernő. A tanya ajtaját tárva-nyitva találta, szülei pedig ott hever­tek a feldúlt lakásban vérbe fagyva. A tanyába vezető tele­fonzsinórt valaki elvágta. Igaz, a tsz-vonalhoz kapcsolt régi faj­ta készülékkel csak 20-30, kör­nyéken élővel tudtak beszélni. A rendőrség külön nyomo­zócsoportot állított fel, s há­rom napig helyszínelt a ta­nyán. Több nyomot is talál­tak, kiderült, hogy két tettes is volt. Egyikük a befeszített ab­lakon mászott be, kabátjából ki is szakadt egy kis darab, a másik berúgta az ajtót, ott ment be az épületbe. Valószí­nűleg pénzt kerestek, hiszen megkínozták az idős házas­párt. Sápi Lajos fejét a saját hegedűjével verték, arcához égő cigarettát nyomtak, hogy adja elő értékeit, de nem volt mit. Végül ruhaszárító kötél­lel fojtották meg mindkettejü­ket. A nyomkövető kutya sza­got fogott, számos ujjlenyo­matot találtak, s a nyomozók egy olajálló munkavédelmi bakancs nyomát is rögzítet­ték. Mindenki kihallgattak, aki csak szóba jöhetett, a kö­zelben kőolaj után kutató munkásokat éppúgy, ahogy a környékbeli tanyák lakóit, a postást, a mező- és vad­őröket. - Édesapám elmondhatta kínzóinak, hogy katonaládájá­ban tartja a pénzét, ezért ku­tatták át, de az egész lakást felforgatták, miután csak az előző napon kapott 13 ezer 700 forint nyugdíját lelték meg. A tettesek végül a pénzen kívül nevelőanyám arany nyaklán­cát, húszliternyi üzemanya­got, valamint két sonkát és négy szalámit vittek magukkal - mondta Sápi Ernő. A rendőr­ség utoljára 5-6 éve jelezte ne­ki, hogy újabb nyomot talál­tak, de végül az sem vezetett el a tettesekig. - Először arra gondoltunk, hogy vagy román vendég­munkások követték el ezt a szörnyűséget, vagy olyanok, akik messziről érkeztek, hi­szen mindkettejüket szerették és tisztelték a környékbeliek. Anyuci mindenkinek segített. Ha egy falat kenyere volt, azt is megosztotta a rászorulók­kal. Egy évvel a gyilkosság után azonban a bátyámmal, a húgommal és a rokonokkal úgy döntöttünk, hogy - mivel a szüleinken segíteni már nem tudunk - nem találga­tunk tovább, hagyjuk, hogy a rendőrség végezze a dolgát. Bízunk azonban abban, hogy az idő múlásával valaki egy­szer majd elszólja magát, s ki­derül, kik követték el a gyil­kosságot - mondta Sápi Ernő. Nyitva az akta A rendőrség nem zárta le a Sápi-gyilkosság miatt indított eljárást. - Amennyiben új in­formáció, adat merül fel, vagy bejelentést kapunk az üggyel kapcsolatban, azt megvizsgál­juk - mondta Tuczakov Szilvá­na, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. lett volna nyitni a hídon, és emiatt a kormány nem támo­gatta az elképzelést. 2005-ben a Magyar Közút Kht. pályáza­ton nyert pénzből elkészíttet­hette az engedélyes terveket. Az első csanádi püspök, Szent Gellért nevét viselő építmény 150 méter hosszú, 10 méter akarnak! -, azt csak úgy tehe­tik meg, ha Kiszombornál át­kelnek, és végigcsörtetnek Makón. Ha azonban megépül a Szent Gellért híd és a hozzá tartozó út, a Temes megyeiek ezen keresztül fölhajthatnak az M43-asra: nem kell bemen­niük a városba. 9f Amikor odaértem, azonnal láttam, mi történt. Ott hevertek benn. Ma is szörnyű érzés fog el, ha eszembe jutnak. HÁROM KERDES AKI VÁLASZOL: Pálinkás József az MTA elnöke 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamilyen okból az ér­deklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hi­vatottak aktuáüs kérdésekre. Páünkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a közelmúltban Szegeden járt, hogy bejelent­se: az SZBK új igazgatójának Ormos Pál akadémikust nevezte ki. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Elnökké választásakor egyik fő célkitűzése volt, hogy a hazai költségvetésben növeljék a kuta­tásra fordítható pénzt. Sikerült? - Az Akadémián belül nö­vekedett ez az összeg. Az MTA teljes költségvetése 50 milli­árd forint, ebből a saját bevé­tel 14 milliárd. Az ország költ­ségvetésének helyzete közis­mert. A 2010-es költségvetés­ben az MTA talán az egyetlen olyan fejezet, amelynek a tá­mogatása nem csökkent: 36 milliárd forint. Ez eredmény. Ugyanakkor látni kell: az utóbbi években az akadémiai kutatóintézetekben nem volt olyan jelentős beruházás, amely a versenyképességün­ket akár csak megtartaná. Ho­lott növelni kellene. - Lapunknak nyilatkozta már: célja a fővároson kívüli tudomá­nyos kutatóintézeti hálózat erő­sítése. Hol tart ez? - Egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni a tudományos életre is jellem­ző Budapest-központúságot. Új kutatóintézet nem jött lét­re. A születőben lévő mikro­biológiai kutatóközpont Ti­sza-kutató része viszont Deb­recenben alakulhat meg. A nem fővárosi felsőoktatási in­tézményekben dolgozó aka­démiai kutatócsoportok szá­ma növekedett. Azt szeret­ném, ha az MTA jelenlegi 70 kutatócsoportja mellett 10 új alakulhatna. - Segíthet a tudomány a gazda­sági válságban? - Jelenleg a gazdasági kuta­tók eredményeire nem támasz­kodik a kormány, nincs össz­hang az elméleti eredmények és a gyakorlat között. De nem­csak a közgazdaságtan, hanem a társadalmi folyamatok pon­tos, elfogulatlan leírásával fog­lalkozó szociológia megállapí­tásait sem használják a politi­kai döntéshozók. Vannak olyan területei a hazai gazdaságnak, ahol a magyar kutatások az adott gazdasági szereplő ver­senyképességét növelhetnék. Ilyen például a gyógyszeripar; a Richterrel Szegeden születő­ben van az együttműködés. Tehetségeket keresnek CSONGRÁD MEGYE. Pályázatot hirdet Szivárvány 2010 címmel a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kft. Gyermekalkotás Galériája. A 17. alkalommal meghirdetett képző- és iparmű­vészeti pályázat célja a tehet­séggondozás, a műveket kiállí­tásokra küldik, illusztrációra ajánlják. Az elmúlt csaknem 30 év alatt 110 ország 20 ezer gyer­mekmunkáját gyűjtötték ösz­sze, ami a világban is egyedül­álló. A pályázatok beküldési határideje 2010. március 10. Sápi Ernő szülei fényképével. Bizakodik, hogy végül meglesznek a gyilkosok. FOTÓ: TÉSIK ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents