Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-14 / 267. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 2009. NOVEMBER 10., KEDD Romantiáda A Kossuth-díjas és érdemes művész Markó Ivánnal is készített közös produkciót a Rajkó zenekar, amely „Romantiáda" néven vált népszerű, a balettet és a magyar, valamint cigányzenét ötvöző előadássá. SZIESZTA I ' ® WERNER KRISZTINA A Névjegy. A Rajkó zenekar célja a cigányzene több évszázados hagyományainak ápolása, színpadra állítása. Repertoárján a cigányzenén kívül komoly- és egyházzenei darabok, népdalok, opera- és operettdallamok is szerepelnek. Dolgoztak együtt a Budapest Klezmer Banddel, Markó Ivánnal, a Ronan Morgan ír sztepptáncegyüttessel. A professzionális, felnőtt Rajkó zenekar 25 fős, de bármikor tudják bővíteni. Tánckaruk 1950 óta működik. A zenekar elismerései: Kodály Zoltán-díj, Nemzeti Ifjúsági Zenekar, Közéleti Dij, Regionális Príma Díj, a Magyar Kultúra Nagykövetei. A tehetségek utánpótlásáról a Talentum Zenei Művészeti Iskola és a Talentum Tánckar gondoskodik. ^ XVI. BENEDEK PÁPÁNAK ZENÉLT A RAJKÓ ZENEKAR - MEGSZENTELT KERESZTET KAPTAK AJÁNDÉKBA I Cigányteleptől a Vatikánig ALAPÍTVÁNNYAL SEGÍTENEK Nemcsak beszélnek a cigányság felemeléséről, tes'znek is érte. Gerendási István elmondta: a magyar cigányság helyzete sokkal rosszabb ma, mint a rendszerváltás előtt. Sok család anynyira szegény, hogy felküldeni sem tudják Budapestre a tehetséges gyerekeket. A Rajkó köré szerveződött alapítvány ezért több kihelyezett tagozatot működtet olyan kistérségekben, ahol nagy a romák létszáma. 90 gyereket oktatnak Karancsságon zenére, táncra. Tanítanak Ladánybenén, Vácon, Sződligeten, most készülnek iskolát nyitni az Eger melletti Kerecsenden, ahol a lakosság 48 százaléka cigány. Mindezt ingyen - holott a művészeti oktatás már csak a hangszerek, tartozékok beszerzése miatt is drága. A rendszerváltástól 2007-ig egyetlen fillér állami támogatást sem kapott a tehetséges zenészek generációit kinevelő zenekar és művészeti iskola, de akkor 70 milliót, tavaly már csak 40-et. Pedig ma már a települések polgármesterei keresik meg őket, látva a sikert. A Rajkó zenekar a Szent Péter téren. 70 EZER ZARÁNDOK ELŐTT - 2005 augusztusában játszottunk az esztergomi bazilikában. A mise alatt egyházi énekeket, zsoltárokat, utána Erdő Péter bíboros és más egyházi vezetők előtt adtunk harmincperces koncertet. Nagy siLD xCL> DJD vCL> u~) aj aj galmas és tanul, az bár hová el tud jutni. A tudást pedig senkitől sem lehet elvenni - fogalmazta meg pedagógiai alapvetésüket Gerendási István. 1952 óta másfél ezer képzett, tehetséges zenészt adtak a világnak - ekkor kezdte Farkas Gyula zenepedagógus, hangszerelő, karmester, prí- / más és Szigeti Pál, a Rajkó két Sok dolog eltűnt Magyarországról 57 év alatt, de a rajkók maradtak: november 4-én a Vatikánban léptek fel. Hosszú út vezetett idáig, az alapítók cigánytelepeken, falvakban kutatták fel a tehetségeket. A tanulás ad lehetőséget a cigányságnak a kiemelkedésre, vallja Gerendási István, az együttes igazgatója. Kiből lehet rajkó? A felvételi vizsgán felmérik, milyen a jelentkező hallása és ritmusérzéke, játszania kell klasszikus zeneművet, nótát, csárdást, cigányzenét. Aki már általános iskolás, annak a bizonyítványát is megnézik, mert a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány általános és középiskolájában ugyanakkora hangsúlyt fektetnek a közismereti képzésre is. Érettségi után OKJ-s szakvizsgát tesznek, több diák a zeneakadémián tanul tovább. Segítik a gyerekeket, hogy pályára tudjanak állni. Maradhatnak a professzionális Rajkó zenekarban, de sokan játszanak tengerjáró hajókon, szalonzenekarokban, külföldi üdülőhelyeken. A tánc- és zeneművészeti szakiskolában 400 növendék, köztük 180 zenész tanul, a sokoldalú képzésnek köszönhetően mindenütt megállják a helyüket. kert arattunk, a következő évben meghívtak minket egy egyházi konferenciára is. Utána megemlítettem Erdő Péternek: a zenekar tagjai hívő katolikusok, életük egyik legmeghatározóbb emléke lenne, ha felléphetnénk a pápa előtt - foglalta össze az előzményeket Gerendási István, a Rajkó Művészegyüttes igazgatója. Márciusban jött a hír: a november 4-i általános kihallgatáson magának Benedek pápának muzsikálhatnak a Rajkók. - Felléptünk már az összes földrészen, 109 országban, de semmihez nem tudnám hasonlítani azt az érzést, amikor a mintegy 70 ezer zarándok előtt játszottunk a Szent Péter-bazilika előtt. Mindegy, hogy valaki hívő vagy sem, ^^ megérinti a A sikertörténet 1952-ben kezdődött az ország cigánytelepein, eldugott falvaiban - november elején pedig XVI. Benedek pápa színe előtt muzsikált a Rajkó Művészegyüttes. Hogyan jutottak el a Vatikánig? - kérdeztük az együttes vezetőjét, aki harmadmagával kezet foghatott, szót is válthatott XVI. Benedekkel. A Herendi Porcelánmanufaktúra külön erre az alkalomra készített egy kelyhet az együttes színeivel - az ajándékot Vidák Zsigmond vezető prímással és Berendy Beatrixszal, a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány elnökével adta át a pápának. különleges kisugárzás. Csodálatos érzés volt, hogy maga a pápa jelentette be: Magyarországról következik a Rajkó zenekar - idézte fel a nagy napot az igazgató. A cigány származású magyar zenészek végre bizonyságot kaptak, ennek a műfajnak, kultúrának még a Vatikánban is helye van, hozzátette: Magyarországon ugyanis úgy érzi, másodlagos és lebecsült a cigányzene. Holott messzire vitték a hírét a világban, hogy Magyarországon képzett muzsikusok játszanak különleges muzsikát. - Tavaly itthon és külföldön 174 előadásunk volt. Sikerünk megmutatja a cigány gyerekeknek, hogy aki tehetséges, szórté így sajátították el a darabokat soknak közülük abszolút hallása volt -, majd megtanultak kottát olvasni és természetessé vált, hogy iskolapadban ülnek. - Nagyon mélyről indultunk és nagyon magasra jutottunk - fogalmazott a vatikáni fellépés fényében. Az utódok célja pedig továbbadni az örökséget a következő generációknak. - Ha itt egyszer megszűnik az utánpótlásképzés, két évtized alatt örökre elhallgat a cigányzene egész Magyarországon - figyelmeztetett: márpedig ez a speciális muzsika értékes része a világ zenei műfajainak. Erre emlékeztet a megszentelt kereszt is, amelyet XVI. Benedek pápa ajándékozott a zenekarnak. ZENE FARKAS jUDIT . m lást, a tehetsé ges gyerekeket a cigánytelepeken, eldu- A pápa kézfogása Vidák Zsigmond vezető prímással, gott falvakban. A határon túlról is érkeztek az iskolába hányatott sorsú kis tehetségek. NAGYON MÉLYRŐL INDULTUNK - Farkas Gyuláról mondhatjuk, hogy a cigányzene Kodálya, Bartókja volt. ő hangszerelte a zenekar számára a repertoárban szereplő műveket. Különlegesen: a Vatikánban egy japán riporter jegyezte meg, hogy ilyen szívhez szóló muzsikát még soha nem hallott - idézte fel az igazgató. A koncerten, amelyen eljátszották Liszt II. magyar rapszódiáját, Brahms V. magyar táncát, Vincze Lillával közösen előadták az Ave Mariát, elhangzott Farkas Gyula Cigányfantáziája is: utána a Vatikáni Rádió készített felvételt a zenekarral. Gerendási István 33 évet dolgozott Farkas Gyula mellett, aki sok gyereket úgy tanított zenélni, hogy nemhogy kottát, betűt sem tudtak olvasni. Elmagyarázta, melyik húron hányadik ujjukkal mit fogjanak le. A gyerekek elein-