Délmagyarország, 2009. november (99. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-14 / 267. szám

11. NOVEMBER 18., SZERDA AKTUALIS SZIESZTA ESZTI WERNER KRISZTINA Tanulság Bock József minden évben tanul valamit a borászatban, a szőlészetben, mert minden év más, mint az előző. BOCK JÓZSEF VILLÁNY UTAZÓ NAGYKÖVETE A nagy bor a nagy álom cq M LO v(T3 O Borkóstolás Kárász Róberttel. BARÁTOK Kön „A legkellemesebb élmény a borásznak min­dig az, ha elismerik a borait a fogyasztók. Egy percig elégedett. Viszont utána van egy köte­lezettségérzés, hogy most már muszáj még jobbat csinálni. Az elismerés, a folyamatos megmérettetés serkenti az embert, hogy egy­re jobbat tudjon nyújtani. A bor élvezet, ba­rátságot szül, ezt a valóban jó bor tudja csak. Elmondhatom, hogy nagyon sok barátom van, sok emberrel találkozom. Talán nem ró­ható fel nekem, hogy sokszor előfordul, hogy 3-4 hónap után nem tudom, hova tegyem azt, aki kedvesen üdvözöl. Annyi emberrel ta­lálkozom. A memóriám már nem bírja. De szeretnek hírességek is, Sas Józsinak például kedvence vagyok. Közéleti személyiségek, színészek jönnek gyakran hozzám. Fontosak a társasági események, és persze a szájhagyo­mány, hogy aki megkóstolta a boraimat, az mesélje el, milyen jó volt. " Bock József Magyarország egyik legismertebb borásza. A korábbi 5 hektár helyett ma már 50 hektáron termelik a szőlőt. Bock József, vagy ahogy a barátai hívják, „a Bokszi" 1981-ben vette át a családi pince irányítását, azóta csak a bornak él. SZŐLÉSZET PIÓ MÁRTA A borrajongók körében őt mint a nagy „Villányi Ötök" egyik alappillérét tartják számon. A Magyar Bor Akadémia 1997-ben az év bortermelőjévé választotta. A neves borász Villány utazó nagykövete is egyben. Ő a 2600 hektár terü­leten termelő Villányi borvi­dék hegyközségének és taná­csának vezetője. Folyamato­san járja az országot, ismerteti borait, a település történetét, a magyar bor fontosságát. Ha­sonlóan a többi sikerborász­hoz ő is vallja, hogy az utódok­nak kell a megszerzett tapasz­talatot és tudást továbbvinni, mert ez a záloga a kimagasló minőségű borok készítésének és az új magyar borimázs meg­teremtésének. - Rengeteget utazom, aho­va meghívnak, oda én elme­gyek - kezdi a történetet. - Ez azt jelenti, hogy hetente van úgy, hogy három alkalommal tartok bemutatót valahol. Ki­lencven százalékáról még az­nap éjjel haza is utazom. Ez megvisel, hiszen én is koroso­dom. De azt látni kell, hogy a magyar borért most sokat kell tennünk. Én nemcsak a saját boraimról beszélek, hanem el szoktam mondani Villány tör­ténetét, ismertetni szoktam Magyarország szőlésze­tét, borászatát. - Ment-e ilyen értelem­ben előrébb a világ, is­merik-e az emberek az igényes, minőségi bo­rokat? És főképp haj­landóak-e egyre töb­ben egyre többet fizetni értük? - Akiknek mi tartunk bemutatót, azok isme­rik a borainkat. Egyre többen jól informáltak. Ők azok, akik megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek egy étterembe borkóstolóra, és ki is tudják fizetni a magasabb árat. Az elmúlt 15-20 évben fo­99 A mi szerencsénk az induláskor az volt, hogy a szájhagyomány útján hatalmas marketingünk lett, amikor bekerültünk Budapestre a gasztronómiába, akkor egyre nagyobb igény volt a borainkra, egyre többet tanultunk. bi átlaghoz viszonyítva lénye­gesen, 600-1000 hektoliterrel kevesebb bor termett. Az ön­korlátozással el lehet ugyan érni egy magas minőséget és rendes árat, de a meg nem ter­melt mennyiség, sőt, annak többszöröse bejött külföldről. A magyar export pedig nem emelkedett, amióta az Európai Unióban vagyunk. A magyar borfogyasztás rendszere a csatlakozás óta teljesen felbo­rult. Ezt még mi, akik ismer­tebbek vagyunk, is érezzük, mit szólhat az lyamatosan részt vettem a fejlő­désben, a magyar borfogyasztó társadalom nagy része megta­nult már bort kóstolni. A nagy probléma az, hogy egy jelentős réteg ezt nem tudja megfizetni. Az elmúlt két-három évben érezhető volt a lecsúszás, de vissza fognak majd jönni, most már el kell indulnia egy fejlő­désnek, nem romolhat tovább a helyzet. TÖBB MUNKÁVAL KEVESEBBÉRT - Az idei szüretre éppen hogy más volt a jellemző: a pincékben még ott a tavalyi bor egy része, amit nem tudtak eladni, így a szőlő fel­vásárlását is erősen meggondol­ták a borászatok. Villányon segí­tett a hírnév? - Sajnos nem. Ez a gond idén Vil­lányba is be­gyűrűzött. Ráadásul az elmúlt három nagyon jó volt minő­ségben, és a mennyi­ség is nor­málisan ala­kult. A koráb­akkor az ismeretlen borász, aki meg szeretne élni a munká­jából? Nekik komoly érté­kesítési gond­jaik vannak. És ez vissza­hat azokra a szőlőtermelőkre is, akik nem akarnak bort elő­állítani a termésükből. A szőlő ára Villányban a magyar átlag­nál magasabb, de a korábbi 80-130 forintos ár helyett idén a legjobb fajta ára sem haladta meg a 100 forintot kilónként. Azt is tudjuk, hogy Villányban többen nehezebb körülmé­nyek között dolgoznak az agyagos, löszös talaj miatt, a mediterrán klíma pedig több „zöldmunkát" igényel. A per­metezést nem ússzuk meg mi sem, a növényvédelem egyre drágább. Az utóbbi pár évben már nem használunk műtrá­gyát, a szerves trágya kiszórá­sa körülményesebb, többe ke­rül, de inkább azt visszük a szőlőbe. A termés-önkorláto­zás miatt nem kell olyan talaj­erő-utánpótlást végezni, mint 99 És lehet, még ezt is olcsóbban kell majd adnunk. Kompromisszumra van szükség, hogy átvészeljük ezt az időszakot. - A legtöbb teendőnk most a magyar bor marketingjével lesz. Magyarországon és kül­földön egyaránt tudatosítani kellene, hogy különleges mi­nőséget képviselünk. Meg kell céloznunk egy-két célorszá­got, mint például az oroszo­kat, Távol-Keletet, Kínát, Ja­pánt, Európa országait. Ezek­nél van fizetőképes kereslet, de nem tudnak rólunk. Meg kell tudniuk például, hogy se­hol a világon nem terem any­nyi jó édes bor, mint To­kaj-Hegyalján, tudniuk kell, hogy ez a világnak egy fontos kincse. De nemcsak egy borvi­dékkel, hanem általában a magyar borral kellene megtá­madni ezeket a fogyasztókat, hogy leemeljék a polcról a ko­rábban ismeretlen termékün­ket. Hiszen nekik a mi földraj­zi neveink nem sokat monda­nak. Ami a magyar fogyasztó­kat illeti, tudatosítani kellene bennük, hogy mit jelent az or­szágnak, ha nem a chilei, ha­nem a magyar bort veszik le a polcról. Mennyi munkahelyet, mennyi adót jelent ez a kis mozdulat. Főként a multiknál kellene erre figyelni, hiszen ott óriási a kínálat, nagy téte­leket rendelnek. Ha látják, hogy kelendő a magyar porté­ka, akkor abból rendelnek többet. Ha mi ezt nem hirdet­jük, akkor nem fognak hozzá­nyúlni a vevők. tették 20-30 éve a gazdák. Lé­nyegesen kisebb termés esetén kevesebb energiára van szük­sége a szőlőnek, 3-5 fürtöt könnyen be tud érlelni. Szóval több munkával, olcsóbban ke­vesebbet adunk el. És még így is gond van. Azok a felvá­sárlók, akik eddig bejöt­tek Villányba felvásá­rolni a szőlőt, az utób­bi egy-két évben meghátráltak. Van néhány olyan nagy cég is Magyarorszá­gon, amelyik az el­múlt években keve­set, idén pedig már semmi szőlőt nem vásárolt. Ezen vál­toztatni kell. A terméskorláto­zásra most már a kistermelők­nek is oda kell figyelniük. Csak a nagyon nagy minősége­ket szabad meg­tartani. - A külföldi borok nagy része - vagy a közvetett támogatások mér­téke miatt, vagy pedig azért, mert óriási mennyi­ségben tudják termelni és szállítani - olcsóbb. Hogyan lehet ezzel versenyezni? ÁTCÍMKÉZETT BOROK - Hallottam, hogy sok helyen megveszik a magyar bort, és olaszként palackozzák, árulják. - Én a fordítottját hallottam: hoznak be külföldről borokat, és átcímkézik, magyarként megy a boltokba, ezzel kiszorít­va a valódi ma­gyar bort, és per­sze az árkülönbö­zet miatt jó hasz­not hajtva a csa­lóknak. Na én az ilyen üzemeket örökre bezárnám, akkor talán nem lenne kedvük trükközni. De a büntetések annyira eny­hék, vagy egyáltalán nem is fi­gyel különösebben erre senki, hogy végül is vállalják a kocká­zatot. - jó marketingtehetőség a nem­zetközi borversenyek sora. Eze­ken rendszeresen nyer­nek a Bock-borok. Ho­gyan keletke­zik ugyan­azokról a dűlőkről szüretelt szőlőből egy új márka? Valóban nincs olyan verseny, hogy a boraink ne nyernének valamit. Brüsszel, Bor­deaux, Ljubljana, Magyaror­szágon a VinAgora nagyon is alkalmas rá, hogy megméret­tessük magunkat. A 2003-as Bock Syrah-mra például a bor­deaux-i borversenyen azt mondták, hogy a világ legjobb syrah-ja. Ez nagyon fellelkesí­tett, azóta minden évben elkül­döm valahová és egy arannyal vagy ezüsttel minden évben visszajön. A 2007-es syrah a VinAgorán Champion-díjas lett. Ami a neveket illeti, néha újítani kell, feldobni a közön­séget, bedobni egy új bort. Bock józsef 1987-től már - Villányban az elsők kö­zött - palac­kozta borait. Közben a ha­zai és nemzet­közi versenye­ken sorozatos aranyérmek és díjak kö­vették egy­mást. BOCK ANTAL MINDEN A SZŐLŐN MÚLIK Közepes szőlőből nem lehet nagy bort készíteni. Minden borász vágya a nagy bor. A világ legszebb, legnagyobb borát szeretné mindenki - titokban, vagy bevallva - elkészíteni. Hogy összejön, vagy nem, más kérdés. De mindig azt célozzuk meg, ott vagyunk a közelben. Az embernek van rutinja, szakmai rálátása, eldöntöm, hogy mondjuk ezt a szőlőt kinn hagyom, érjen még, mert gyönyörű. Aszút is csak aszúszemmel lehet szüretelni, rajta hagyjuk, kicsit érjen, a tőkén veszítsen vizet. Látni, hogy szinte leállt a vegetáció, a szép napsütésben cukrosodik, tömör lesz az íz- és zamatvüága a gyü­mölcsnek. Tömör, jól érett szőlőt jó technológiával nagyon el lehet készíteni. Érteni kell hozzá, extrém dolgok is szüksége­sek. De egyetlen hibával már nem biztos, hogy az jön ki a végén a hor­dóból, amit az ember szeretne. Az ilyen nagyon nagy boroknál mindig oda kell figyelni, nem tűrnek hi­bát." A bor szeretete és elkészítésének fortélyai apáról fiúra szálltak. Anyai és apai ágon a XVIII. század­ban bevándorolt sváb telepesek le­származottja. A család története 1850-től kezdve fonódik össze a villányi borral.

Next

/
Thumbnails
Contents