Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-26 / 250. szám

10 / -> 2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ A HÉT TÉMÁJA SZERKESZTI: NYEMCSOK ÉVA WKKtKKKKKKm Isi „Az ország tele van igazságtalansággal. A két politikai oldal annyira gyűlöli egymást, hogy a másik legázolásán gondolkodnak." Tölgyessy Péter Elveszett illúziók: húszéves 99 A harmadik Magyar Köztársaság teljesítményének megítélése minden korábbi korszaknál ellentmondásosabb, sokan vannak, akik a rendszerváltás tényét is kétségbe vonják. Romsics Ignác a Magyar Köztársaság 1989-ben csatát nyertünk, de a rendszerváltás megbukott - vallja Tamás Gáspár Miklós filozófus. A harmadik Magyar Köztársaság teljesítményének megítélése minden korábbinál ellentmondásosabb - figyelmeztet Romsics Ignác történész. A Csongrád megyei húszéveseknek 1989 elveszett remény. MULTUNK R. TÓTH GÁBOR „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnek" - ezekkel a szavakkal kiáltotta ki a harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1989. október 23-án délben az Országház erkélyéről. A déli harangszó utáni bejelentést hatalmas ovációval, hosszan tartó viharos tapssal köszöntötte a Kossuth téren összegyűlt több tízezer ember. FIATALOS LENDÜLET A húszéves köztársaság fiatalos lendülete azóta sokak szerint megtört, az ovációt egészen más érzelmek váltották fel - mondván, az ünnepélyes aktus sem elindítója, sem befejezője nem volt a rendszerváltásnak, amely alkuk és kompromisszumok révén jött létre, Nemzetiszínű ünnepi díszkivilágítás fényei láthatók az Országház Duna felőli homlokzatán. FOTÓ: MTI a kormány és az ellenzék közti, sőt az ellenzéken belüli tárgyalásos folyamat eredményeképpen - annak minden előnyével és hátrányával. Mit vártak a rendszerváltástól? Nemcsak a húszéveseké a harmadik köztársaság - de egyidősek vele, tanulságos, ahogyan látják a rendszert, amelyben felnőttek. - Nem érzem, hogy óriási demokrácia lenne. Sok szempontból a királyságot tartom sokkal jobb államformának - véli Czékus Andrea (képünkön), akinek konkrét eszményképe is van-. Luxemburgi Zsigmond (1387 és 1437 között uralkodott). A másodéves színháztörténet-esztétika szakos hallgató szerint aggasztóak az infrastrukturális problémák és a mezőgazdaság helyzete is. - Szeretek itt élni, nincs bennem az, hogy mindenképp el innen, de egyre nyitottabb vagyok a külföld felé - vallja be. - jól érzem itt magam, nem a legjobb a helyzet, de büszke vagyok magyarságomra - fogalmazott a magyart tanuló Tari Boglárka (képünkön). Úgy véli: a diktatúra nem volt jó, de voltak előnyei: az emberek között nem voltak akkora különbségek, mint manapság. Mit vártak szerinte W?A a magyarok a rendszerváltástól? - Nem gondolom, hogy hittek volna a politikában - mondja. A vásárhelyi Horváth jános Gábor pedig egyenesen úgy fogalmazott: „1989 számomra elveszett reményt jelent. Jobb világot várt mindenki, aztán nem lett sokkal rózsásabb a helyzet". - Voltak bizonyos illúzióim, de nem nagyok. Történészként tudtam: ma kikiáltjuk, s ettől kezdve a köztársaság az új államforma, ám az emberek, a társadalom életében ez nem ilyen egyszerűen zajlik - értékelt Tőkéczki László történész. SIKERTELEN KÍSÉRLET - Megnyertünk egy csatát, elkezdődött a liberális kapitalizmus az összes szokásos fügefalevelekkel - többpártrendszer, szabad választás, parlamentarizmus, jogállam ezek nem jelentéktelen dolgok. De hamar kiszálltam, mert éreztem, hogy baj van. Először csak homályosan, aztán átgondoltam, és világossá vált: a rendszerváltás megbukott vallotta be Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró, a Kádár-korszak demokratikus ellenzékének egyik legismertebb tagja. Szerinte a rendszerváltás sikertelen kísérlet volt, bár nagyon is nemes eszmények jegyében. A technikai követelményei (a hatalmi ágak elválasztása, sajtószabadság, független bíróság) teljesültek, s formailag ma is a helyükön vannak, de „a tartalma, jelesül a modern és nyitott nemzetállam megteremtése, amelyben új energiák szabadulnak fel, ahol békés interakciók keretében az emberek új életutakat találnak, növekszik az öröm mennyisége, gazdasági fejlődés kezdődik, nos mindebből az égvilágon semmi nem teljesült". Ünnepi beszédében az Országgyűlésben rendezett konferencián Romsics Ignác történész emlékeztetett: a harmadik Magyar Köztársaság teljesítményének megítélése minden korábbi korszaknál ellentmondásosabb, sokan vannak, akik a rendszerváltás tényét is kétségbe vonják. - Volt rendszerváltás, 1989 után a gazdasági, a politikai és a szellemi életben olyan mélyreható változások zajlottak le, amelyek forradalom eredményeként szoktak - fogalmazott Romsics Ignác, hozzátéve: a demokratikus struktúra kiállta az idő próbáját, de az elmúlt néhány évben mintha kiüresedett volna. Növekvőben van az erős, karizmatikus vezető iránti igény, aki a vágyak szerint egy autoriter rendszer keretében gyorsan rendet tenne, a mindennapok biztonságát is szavatolná. KÖZUTÁLATNAK ÖRVEND A demokratikus átmenet emblematikus figurája, a kerekasztal-tárgyalások és az „új" alkotmány kidolgozásának aktív közreműködője, Tölgyessy Péter a közelmúltban sötét korképet rajzolt: szerinte az országot jellemző hangulat a két világháború közötti európai időszakot idézi. - Az ország tele van igazságtalansággal. A két politikai oldal annyira gyűlöli egymást, hogy a másik legázolásán gondolkodnak. Közben a köztársaság több alapintézménye, mint például a parlamentarizmus, közutálatnak örvend. Ünnepi torta a Parlamentben Különleges, kétemeletes meggytortával köszöntötte Bajnai Gordon miniszterelnök az 1956-os forradalom és a 20 éves köztársaság tiszteletére az Országházban rendezett ünnepi konferencián megjelent 20 éveseket. 20 éven aluli labdarúgó-világbajnokság bronzérmes magyar válogatottját képviselő focistáknak is jutott egy-egy szelet. A tortát Bajnai Gordon miniszterelnökkel együtt a 20 éves Csirmaz Rita (képünkön) vágta fel. A köztársaság első szegedi gyermeke, Képíró Attila Antal - aki 1989. október 23-án 0 óra 3 perckor született - szintén meghívást kapott a parlamenti ünnepségre. BUDAPEST MTI Az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., valamint a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából ünnepi konferenciát tartottak a Parlamentben, amelyre a 1989-es események szereplői mellett, Bajnai Gordon meghívására száz, október 23-án született 20 éves fiatal kapott meghívást: a „köztársaság gyermekei". Az óriási süteményből az Egyiptomban megrendezett Ez a nap már foglalt volt. Rainer M. János (képünkön), az 56-os intézet főigazgatója az MTV Az Este című műsorában elmondta: nem tudja, miért október 23-ára időzítették a köztársaság kikiáltását. - A törvényalkotási folyamat ekkor fejeződött be, nem kellett volna pont ezen a napon kikiáltani a köztársaságot, ez a nap ugyanis foglalt. Hozzátette: az az érzése, azért történt így, hogy ezt a napot egy kicsit elvegyék a radikális rendszerváltóktól. Benne ezzel szemben a mai napig van némi ellenállás, és szerinte október 23-áról keveseknek jut eszébe, hogy ez a nap a III. Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. Az 1989-es közös erőfeszítés és békés átmenet, a magyar demokrácia megérdemelt volna egy külön ünnepnapot. így állandóan a bőség zavarával kell küszködnünk. Igazából nincs ünnepe 1989-nek, illetve a demokratikus átalakulásnak.