Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-26 / 250. szám

2009. OKTÓBER 26., HÉTFŐ Ha az angyaltrombitát most visz­szametsszük, a tél folyamán nö­vő hajtásai megnyúlnak. Égetett mér avart? Véleményközeiben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata 67% nem írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444-es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint a kutyák veszélyesek? 33% igen Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? jr^pannon Madárlátta segítség Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben működő madár­várta-egyesület több mint 150 madárfajt tart megfigyelés alatt. Az 1992-ben alakult, teljesen nyitott egyesület ma már csaknem 200 tagot számlál akik a madárvilág megőrzése mellett - az egyesület területén kiépített tanösvény révén ­kiemelkedő szerepet játszanak a következő gene­rációknak a természet szeretetére való nevelésé­ben is. Október 9-én a Pannon mintegy 100 dol­gozója az Ócsai Madárvárta Egyesület területén végzett munkát: pótolták többek között a pallókat az egyesület tanösvényén, kitisztították az ösvé­nyeket, valamint hidat építettek újjá és kertész­kedtek is. A Pannon számára elsődleges fontosságú, hogy a vállalat közvetlen és tágabb környeze­te iránt viselt felelőssége a dolgozókra is ki­terjedjen, és ők is tevékeny részt vállalhassa­nak az ilyen irányú aktivitásokban. Szintén fontos továbbá, hogy a vállalat érdekeivel, ér­tékeivel összhangban kerüljön sor a gazdasá­gi eredményesség szempontjából nagy sze­reppel bíró csapatépítő tréningekre. E két igény összehangolása eredményeképpen a Pannon immár évek óta karitatív, a környeze­tének közvetlen hasznot is jelentő tevékeny­ségekkel köti össze csapatépítő programjait. ff Hanekám Ist­ván MEOE-ki­képző Kutyasétáitatás után KEDVENCEINK HANEKÁM ISTVÁN - Apu, olyan jó volt ez a hosszú hét­vége. A legjobb, hogy Kócost is elvit­tük magunkkal kirándulni. De miért nézegetted olyan sokáig utána? Töb­bet játszottál vele, mint velem. - Kicsim! Kócossal valóban sokat kell foglalkozni, játszani is, de a ki­rándulás után nem ezt tettem. Át­vizsgáltam. - Átvizsgáltad? Apu, nem vagy te állatorvos! - Na jó, akkor nem átvizsgál­tam, hanem átnéztem. - Átnéztél rajta? - Jaj, kicsim. Az átnézés azt jelenti, hogy a gazdáknak min­den kirándulás után érdemes a ku­tyusukat megnézni, szemrevételezni, mert láthatatlan veszélyek leselked­nek a kedvenceinkre. - Hú, ez félelmetesen hangzik, apu. - Csak akkor az, ha nem veszünk észre valamit. A legveszélyesebb ta­lán az úgynevezett tokiász! Ez vadon termő, kalászokat képező növények, pl. az egérárpa (Hordeum murinum) kalászának egy darabja. A tokiász hegyes vége és visszahajló horgai azt eredményezik, hogy ha a kutyusunk bőrét valahol átlyukasztja, attól a ponttól kezdve folyamatosan fúródik előre és az eredeti behatolási ponttól igen messze elvándorolhat a bőr alatti kötőszövetben. - Juj, elmesélve is fáj! - A kutyusunknak is fáj. Különö­sen gyakori, hogy a tokiász a lábuj­jak között fúródik be vagy a fülkagy­lóba akaszkodik bele. A fülbe jutott tokiászt a kutyánk heves fejrázással és fülvakarással jelzi. Szintén gyak­ran fordul elő, hogy a tokiászt az eb felszippantja az orrüregbe, aminek heves tüsszögés és orrvakarás lesz a következménye. Szerencsétlen ese­tekben a tokiász a szemhéj alá is jut­hat, ennek jele lehet a szem kipiroso­dása és szüntelen dörzsölése. A lá­bon befúródott, vándorló tokiász fo­lyamatos fájdalmat, gyulladást okoz, súlyos, elhanyagolt esetben sánta­sághoz is vezethet. - Ezt a kutyus hagyja? - Vakarja, nyalogatja, esetleg ki is rághatja, a gyulladásos folyamatból gennyes váladék törhet elő, amely si­polynak nevezett járatokat nyit ma­gának és azon keresztül ürül a külvi­lágra. Bocsánat, hogy ilyen csúnya dolgokat mondok, de akinek kutyája van, tudnia kell, ez nemcsak öröm, de feladat, gondoskodás is. A be­fúródott tokiászok felkutatása és el­távolítása állatorvosi feladat. De megelőzhető, hogy ilyen helyzet ala­kuljon ki. - Azzal, hogy átnézed Kócost? - Azzal, kicsim! A tokiászok kárté­tele ellen védekezhetünk azáltal, hogy a séta után kutyánk tappancsa­it, fülét, szemét és szőrzetét átvizs­gáljuk, és a növényi alkotórészeket eltávolítjuk. Hamvas szeder és csipkebogyó nadrág rólunk. Növényünk a ró­zsafélékhez tartozik, levelei szórt állásúak, hármasak, a levéllemez fürészes szélű, ritkásan szőrös, ősszel szép bíborvörösre színe­ződnek. Virágai fehérek, öt szi­romlevelük, sok porzójuk van. A kocsány éppúgy, mint a szár és a levélnyél, apró tüskékkel borított. A hamvaskék termést apró, a vi­rágzatí tengelyen csoportban el­helyezkedő csonthéjas terméskék alkotják. Érdekes, hogy a régi herbáriumokban nem szerepel mint gyógynövény. Napjainkban a levelekben lévő csersav, aro­más anyagok, szerves savak iz­zasztó, vizelethajtó, hasmenést megállító hatása miatt a teáját használják a gyógyászatban. Le­veléből készül a Planta-tea, amelynek íze és illata hasonló a kínai teához, de nem tartalmaz izgató anyagokat, ezért gyerme­keknek és olyan felnőtteknek is adható, akik a valódi teát nem fo­gyaszthatják. Az ősz színes termései közül az egyik legfeltűnőbb a vadró­NÖVÉNYHATÁROZÓ ALEXAY ZOLTÁN Az őszi határ sok ízletes terméssel vendégeli meg a természetbe lá­togatót. Ezek közül az egyik leg­gyakoribb félcserje, a hamvas szeder is most kínálja hamvas­kék, kellemesen savanykás ízű terméseit a fáradt vándoroknak. A hamvas szeder ligetekben, fo­lyók árterén lévő erdőkben, utak mentén, árokpartokon egyaránt előfordul. Néhol nagy sűrűsége­ket alkot, ilyen helyen nagyon nehéz és kellemetlen a járás, a hosszú tüskés szárakban elakad az ember lába, és ha sokáig kell a szedresben közlekedni, lekopik a zsák élénkpiros áltermése, a csipkebogyó. Legelterjedtebb a gyepűrózsa, de a fajok elkü­lönítése nagyon nehéz, mert spontán hibrideket is alkot­nak. A gyepűrózsa utak men­tén, réteken, erdők cserjeszint­jében mindenütt előfordul. Két-három méter magasra is megnő, ágain hegyes tüskék (nem tövisek) vannak, s mivel görbék, kellemetlenül bele­akadnak a ruhába, mély se­beket karcolnak a bőrön. I levelek páratlanul szárnyal­tak, a virágai halvány ró­zsaszínűek, néha fehére­sek. A bokor virágzáskor messziről feltűnő, szép szín­foltja a tavaszi határnak. Őszre pirosodik meg a csipkebogyó­nak nevezett áltermés, amely a vacok meghúsoso­dott része, ebben sok szőrökkel körül­vett aszmagtermés ül. A húsos rész kellemesen sa­vanykás, magas C-vitamin-tartal­mú, emellett 10-20% cukrot, alma- és cit­romsavat, többféle fém elemét és A-, B-, K- és D-vitamint tar­talmaz. Régtől felismerték jóté­kony hatásait, teát, lekvárt ké­szítenek belőle, ezek általános erősítők, ezenkívül epe- és májműködések zavaraira, ve­se- és hólyagbetegségek gyó­gyítására is használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vita­mint tartalmaznak, ezért napi fo­gyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesíté­sére, vagy bólé készítésére. MUSKÁTLIK, LEANDEREK ÉS ANGYALTROMBITÁK Kezdődik a teleltetés o M KERTÜNK NAGYKUTASI VIKTOR KERTÉSZ A muskátlitöveket szedjük föl, a cse­repeket is vigyük 10-12 Celsius-fok körüli helyiségbe, és csak néha ön­tözzük meg. Régi módszer a muskát­litövek szárazon tartott teleltetése, ilyenkor a kivett gyökeres növényt megtisztítjuk a földtől, levelei jó ré­szét eltávolítjuk, gyökerét újságpa­pírba csomagoljuk és 5-10 Celsi­us-fok tartjuk a tavaszi ültetésig. Ezt csak akkor alkalmazzuk, ha nincs helyünk a cserepes növények telelte­téséhez. A kertbe kiültetett angyal­trombitát, leandert is vigyük világos, fagymentes, de 15 Celsius-foknál nem melegebb helyre. Az angyaltrombitát inkább tavasz­szal - a kitelepítés előtt pár héttel ­vágjuk vissza, ugyanis ha most visz­szametsszük, a tél folyamán növő hajtásai megnyúlnak. A leandert is jobb tavasszal visszavágni, de gyöke­reztetéshez most is vághatunk le 20-30 cm hajtásokat, melyek sötét színű üvegedényben tavaszig szépen meggyökeresednek. Vigyázzunk szobanövényeinkre, mert ilyen hidegben a pár perces szellőztetés is levélhulláshoz, sárgu­láshoz vezethet. Az öntözésüket is mérsékeljük. Most már mindenképp szedjük fel a dália, kanna, kardvirág és gumós begónia gumóit, száraz, fagymentes helyen teleltessük. Hullik a fák lomb­ja, ezt a gyepfelületről rendszeresen távolítsuk el, mert ha rajta hagyjuk, a tél folyamán kipállik a füvünk. Ha rendelkezünk üvegházzal, az angyaltrombitát ott a földbe is kiültethetjük. ről sem késő még most gondoskod­nunk. Az elöregedetteket most érde­mes erőteljes metszéssel megifjítani. Ma már ahhoz, hogy a dísznövénye­ink is szépen fejlődjenek, elengedhe­tetlen a növényvédelmük. Az őszi le­mosó permetezést ezért ajánlott e nö­vényeken is elvégeznünk. A jövő év­ben ezzel nagyban megelőzhetjük a gombás fertőzések és állati kártevők elszaporodását. E munkához a leg­jobb kén- és réztartalmú lemosó per­metszert használni. A leanderben megtalálható az oleandrin nevű glükozida, amelyet fejfájás, rosz­szullét ellen használnak. Nagyobb dózis­ban azonban halálosan mérgező. A tavasszal virágzó díszcserjéket most - ha még kell - megmetszhet­jük. A legjobb módszer mindig az idős ágak eltávolítása, így folyama­tosan üdék és dúsak maradnak bok­raink. Az élő sövények (fagyai, kecske­rágó, bukszus, gyertyán) metszésé­A muskáttítövek szárazon is kiteleltethetők. ff Dr.Alexay Zoltán, a rovat szakértője váija kérdéseiket zoldrovat (ffilapcom.hu ff Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdésedet kertesz@tap­axn.hu

Next

/
Thumbnails
Contents