Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-13 / 240. szám

6 2009. OKTÓBER 13., KEDD A zsinórpadlásról néztük végig a szegedi bábszínház egyik előadását - ahonnan csak kevesen, felülről láttuk a színészeket és a bábokat. SZEGED KOVÁCS KRISZTA Az utolsó simításokat végezték a színpad mögött a díszleten a színészek, fél órával a kezdés előtt: fekete vásznat rögzítettek a kerethez. A sötét háttér fontos kellék a bábszínházban - az illúzió megtartásához szükséges. A színészek fekete ruhába öltöztek, bennünket a zsinórpadlásra kísértek. Mindenki kézbe vette saját marionettjét, és megkezdődött Az égő ház című bábopera első felvonása. - Nagyon sok mindenre kell figyelni előadás közben: a többiekre, akik mellettem állnak, a zsinórra, hogy ne gubancolódjon össze, a szövegre és a mozgatásra - sorolta Rózsa Teodóra a bábszínész feladatait. A mostani produkcióban előre rögzítették a szöveget - ennyivel könnyebb dolguk volt, a bábok szegedi színészek hangján szólaltak meg. A paraván mögötti mozgásból a nézők semmit nem érzékelnek, pedig a színészek le-föl lépkednek a dobogón, egymást kerülgetik, miközben úgy mozgatják a bábokat, mintha egy hangszeren játszanának. Ők rendezik át a színpadot, kapcsolják a fényeket, adják egymásnak a kellékeket. A Kövér Béla Bábszínházban 8 színész szórakoztatja a nézőket. - Egyszer meggyulladt a ruhám egy árnyjáték közben a gyertyalángtól, amit a nézők észrevehettek. Mivel látszódott az alakom, óvatosan mozdítottam arra a fejem, és lesétáltam a dobogóról, majd az egyik kolléganőm eloltotta a tüzet - mesélte mosolyogva Diószegi Ágnes bábszínész. Azt mondta, nem ijedt meg, Tervek és fehér holló. A bábszínház tervei között szerepel, hogy visszacsalogassa a felnőtteket a nézőtérre. Jelenleg az óvodások és a kisiskolások alkotják a törzsközönséget, de több darab kifejezetten az idősebbeknek szól - tudtuk meg Kövér László igazgatótól. A nagyterem mellett kamarateremben, 40-50 férőhelyes mobilnézőtéren várják a gyerekeket. A következő előadáson a kicsiket körbeveszi a cselekmény: középen, szőnyegen ülnek, és körülöttük lesz felállítva a paraván. Bár már Az égő ház is közelít a felnőttekhez, a bábelőadások mellőzöttek, a produkciókról kevés kritika készül. Ezért nevezik a gyermekszínházi kritikusi díjat Fehér Holló díjnak. „hétköznapi" balesetek előfordulnak máskor is. Három egyetemista és két alsó tagozatos osztály nézte az előadást a körülbelül 130 fős nézőtéren. - Gyerekeknek nehéz játszani, mert nagyon őszinték. Ha nem érdekli őket az előadás, elkezdenek mocorogni, duruzsolni - magyarázta Szálkái Dénes. A bábszínész elárulta: előfordul, hogy belenyúlnak a darabba, hogy viszszanyerjék a gyerekek érdeklődését - ezt természetesen nem szeretik a rendezők. Az égő ház története egy klasszikus teleregény-forgatókönyv szerint alakul: szerelem, erkölcsi csavarral, végén tanulsággal. Jenei Endre bábszínész elmesélte: az egyik prózaiszínész-kollégája rácsodálkozott, amikor náluk járt, hogy a bábszínészeknek ugyanazt kell produkálniuk, mint a „hagyományos" színészeknek - csak még egy bábot is mozgatnak közben. FVovábbi FOTÓK, LJ a neten! www.delmagyar.hu Teljesen biztos, hogy a szegedi Móra-múzeum gyűjteményéből előkerült Angyali üdvözlet című kerek táblakép a Michelangelo-tanítvány, Giorgio Vasari remekműve. SZEGED DOMBAI TÜNDE A világ első számú Leonardo-kutatója, Louis A. Waldman bebizonyította: a szegedi Móra-múzeumban előkerült Angyali üdvözlet című táblaképet Giorgio Vasari festette - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Zombori István megyei múzeumigazgató. Tavaly restaurálták a másfél méter átmérőjű, összeillesztett domború fatáblákra készült reneszánsz festményt, amelyről csak feltételezték, hogy a Michelangelo-tanítvány Vasari (1511-1574) festette, és nem Agnolo Bronzino, akinek a neve alatt szerepelt a múzeum 10 ezer darabos képzőművészeti gyűjteményében. 80 évig lappangott az alkotás, a tavalyi bibliai kiállításra válogatta be Szabó Tamás főrestaurátor. Hatan 6 hónap alatt restaurálták Pesten, de a származásáról csak annyit tudtak, hogy 1925-ben a szegedi Enyedi Lukácsné gyűjteményéből került a múzeumba. Már akkor a gyűjtemény legértékesebb darabjaként tartották számon, 100 millió forint értékűre becsülték. Szenzációnak számít, hogy teljesen biztosan azonosítható a szerzője. Alátámasztja ezt egy New York-i könyvtárból előkerült 13 centi átmérőjű Vasari-vázlat, amin az áll: a képet V. Pius pápa rendelte a Medici család szolgálatában álló festőtől a pápai lakosztály Szent Mihály-kápolnájába. A másik bizonyíték - mondta Szabó Tamás - Vasari naplója 1570-ből, amiben a festő, építész leírja az olajkép elkészítésének lépéseit. Az Angyali üdvözlet így a Vasaritól ismert hazai képek közül a második; az eddigi egyetlent, a Kánai menyegzőt a Szépművészeti Múzeum őrzi. A nagy nemzetközi feltűnést keltett képet tegnap rendkívüli biztonsági intézkedések mellett a pesti Szépművészetibe szállították. Október 28-tól kiállítják, a kép tavasszal tér vissza. Mostani értéke az óvatos becslések szerint 500 millió forint. Hűtőkamionban érkeztek a Chagall-képek. Speciális hűtőkamionban érkeztek tegnap Szegedre a Chagall-képek. A112 darabból álló, világhírű litográfiái alkotásokat a Pingvin Patikák jóvoltából öt magyarországi nagyvárosban mutatják be. Szeged a harmadik állomás Békéscsaba és Kecskemét után. Az orosz származású francia festőművész képei egy magángyűjtő, Richárd H. Mayer tulajdonát képezik. A szervezők több mint 100 millió forint értékben biztosították a műveket. Az alkotások egyharmada bibliai témát dolgoz fel, de cirkusszal és Párizszsal kapcsolatos képeket is láthatunk majd. A szegedi közönség október 16. és november 8. között nézheti meg a kiállítást a REÖK-ben. Ezt követően Szolnokon, majd Debrecenben mutatják be az alkotásokat. Tegnap sajtótájékoztatón jelentették be hivatalosan: azonosították az Angyali üdvözlet festőjét. Október 28-tól a Szépművészeti Múzeumban látható, tavasszal tér vissza Szegedre. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Giorgio Vasarié a festmény Lukács Ferenc hollywoodi karrierje GYEREKEKNEK NEHÉZ JÁTSZANI, NAGYON ŐSZINTÉK Paraván mögött lestük meg a bábosokat Közel 20 évig dolgozott hangmérnökként Hollywoodban Lukács Ferenc. A vásárhelyi férfi nemrégiben visszaköltözött családjával Magyarországra - most Jancsó Miklós új filmjén dolgozik. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS A vásárhelyi Lukács Ferenc (48) 1988 őszén hagyta el Magyarországot, majd egy évnyi hollandiai tartózkodás után jutott ki Los Angelesbe, ahol 19 évig élt. Az első pár évben kardvívói múltjának, illetve testnevelő tanári képzettségének köszönhetően gyógytornászként és vívóedzőként figyeltek fel rá. A filmiparral is így került kapcsolatba, vívóleckéket adott a Döntsön a kard című filmre készülő Eric Robertsnek, Júlia Roberts bátyjának, illetve az Oscar-díjas F. Murray Abrahamnak. - Már az első pillanatban kerestem a lehetőséget, hogy a zene, illetve a hangok iránti szeretetemet valamilyen forMagyar produkciókban Lukács Ferenc Magyarországon már olyan filmek készítésében közreműködött, mint az idén nagy sikert aratott Kaméleon, a Valami Amerika 2. vagy a Szíven szúrt ország. Jelenleg az új Jancsó Miklós-film utószinkronjának felvételein dolgozik. A marionettbáb mozgatása külön művészet. Vigyázni kell arra is, hogy ne gubancolódjanak össze a zsinórok. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Lukács Ferenc (jobbról) Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrrel. A vásárhelyi férfi számos hírességgel dolgozott együtt. FOTÓ: DM/DV mában kamatoztassam, hiszen 15 éves koromtól lemezlovas voltam Vásárhelyen, majd a tanárképzős éveimtől kezdve Szegeden, Budapesten, illetve hét nyári szezonban a Balatonon. A főiskola befejezése után a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál Vass István Zoltántól és Dávid Sándortól kaptam lehetőséget, hogy szabadúszó riporterként tudósításokat készítsek hazai és nemzetközi sportversenyekről - avatott be a kezdetekbe. Lukács Ferencet egy Los Angeles-i ismerőse mutatta be a Hollywoodban operatőrként dolgozó Sinkovics Gézának, s az ő segítségével kapta meg az első hangmérnök asszisztensi munkáját. - Gyorsan rájöttem, hogy hiába klarinétoztam Felletár Bélánál, illetve játszottam Kerekes Pál fúvószenekarában Vásárhelyen, majd voltam lemezlovas éveken át, ez kevés lesz, hogy boldoguljak. A filmiparban a 90-es években mind jobban teret hódított a digitális hangtechnika, ezért beiratkoztam a Studio City (Universal Studio) hangmérnöki szakára, de tanultam a Kaliforniai Egyetemen, majd később a Paramount Pictures és más stúdiók szaktanfolyamán. Lukács Ferenc az első komolyabb hangmérnöki munkát Jean-Claude Van Damme Időzsaru című filmjének zenés videoreklámjában kapta. Majd a Disney stúdió Gargoyles (Vízköpők) című filmje alapján készült társasjáték instrukciós hanganyagát rögzíthette. - Azt mondta nekem George Charouhas, a hangstúdió tulajdonosa, hogy ez a munka az enyém. Ha jól megcsinálom, akkor maradhatok náluk. Maradhattam... Azt követően tévé- és rádióműsorokat, reklámokat és mozifilmek hangját vágtam, kevertem. Specialitásom a régi filmek hangjának restaurálása, dolgoztam az MGM-nek, az Universalnak, a Disneynek, a Sony Picturesnek, a Warner Brothersnek, a United Artistsnak, a Tristarnak, de készítettem hangterveket vidámparkoknak, valamint tévé- és rádióállomásoknak is. Lukács Ferenc utószinkron-felvevőként jó néhány világsztárral, Tom Berengerrel, Jennifer Jason Leight-vel, John Cusackkal dolgozott együtt. - Nemrégiben hazatelepültem Magyarországra a családommal, a gyermekeimmel, akik egyre fontosabbá váltak számomra. Amerikában ugyanis nem volt ritka a 10-15 órás munkanap, a 70-80 órás munkahét. Sokszor napokig nem láttam a gyermekeimet. Úgy vélem, hogy a fellendült magyar filmiparban is megtalálom azokat, akikkel jól tudok együtt dolgozni.