Délmagyarország, 2009. október (99. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-13 / 240. szám

10 2009. OKTÓBER 207., SZERDA NEM INDUL A PARLAMENTI VALASZTASOKON szirbik imre: a pártom Elet a schengeni határon tudomásul vette Szirbik Imre: Hosszas vívódás után döntöttem. FOTÓ: TÉSIK ATTILA Személyes okok miatt nem indul jövőre a parlamenti választásokon Szirbik Imre. A szentesi polgármesteri székért azonban harcba száll a szocialista honatya. A miértekről beszélgettünk vele. SZENTES SZABÓ C. SZILÁRD - Miért nem indul jövőre a parlamenti választásokon? - Ennek személyes okai vannak. A parlamenti képviselői és polgármesteri munka egyidejű, lelkiismeretes végzése olyan terheléssel jár, amely nagyban növeli a stresszt. Én olyan ember vagyok, aki befelé éli meg a konfliktusait. Bár sokféleképp próbáltam a stresszhelyzeteket kezelni, a bőrömből nem tudok kibújni. E belső feszültséghalmozódás elvezetett oda, ami ennek a dinamikus munkának az eddig megszokott szinten való folytatását lehetetlenné teheti. Az egészségem olyan határra ért, ami a stressz jelentős csökkentése nélkül megváltozhat. Most odafigyeléssel stabil a cukorés vérnyomásszintem. Az orvosaim által felvázolt jövőkép alapján határoznom kellett arról, hogyan tudom csökkenteni a stresszt annak érdekében, hogy a pályámat továbbra is az eddigi nívón folytathassam, s felszabadultan élhessek unokáim és szeretteim körében. Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy a két funkció közül a város közösségét szolgáló polgármesteri munkát szeretném folytatni. - Nem gondolt arra, hogy a polgármesteri munkáját is abbahagyja? - De igen, először arra gondoltam, hogy megválók mind a két megbízatásomtól a ciklus végén. Ám a barátaim és sok szentesi arra kért, ha egy mód van rá, ne hagyjam abba a város ügyeinek intézését. Tudom, mást is beszélnek az üggyel kapcsolatban, de ne gondoljon senki semmilyen más dologra. Szuverén ember vagyok, saját magam hoztam meg a döntést, aminek nem örült a pártom, de elfogadta. - Árulja el, miért idegölőbb munka a parlamenti képviselőség, mint a polgármesterség? - Amikor az ember minden idegszálával arra tör, hogy megoldjon egy helyzetet, de rájön, hogy ezt nem tudja megtenni, felőrli a stressz. Ezt nehezen tudja az ember feldolgozni. Ilyen helyzet sokkal több van az országos, mint a helyi politikában. Itthon már kialakultak a megoldási módok, amit talán rutinnak is nevezhetünk. Az ember kompromisszumokat tud kötni, s ha nem is azonnal, de 5-6 lépésben el tud jutni a megoldásig. Ez erőt és felszabadultságot ad. így jobban elviseli az ember a stresszt. Mondok egy példát. Államtitkárnak hívtak a Horn-kormányba, amit nem vállaltam el. Feltettem ugyanis magamnak a kérdést: mi a csúcs egy pénzügyi államtitkár életében? Az, hogy a költségvetést elfogadják, amiben három mondat az ő alkotása. Kijön a Parlamentből, felül a 2-es villamosra, és senki sem tudja, ki ő. Ha polgármesterként megoldok egy problémát, vagy megvalósíthatok egy közös célt, pozitív visszajelzéseket kapok az emberektől, ami oldja a feszültségemet, és lendületet, megújuló erőt ad a további célok elérésére, problémák megoldására. Ez kevésbé van meg a parlamentben, ugyanakkor tisztelem azokat, akik egyszerre képviselők és polgármesterek, és a két dolgot együtt tudják kezelni. - Egy év múlva az ötödik ciklusát kezdheti meg polgármesterként, ha megválasztják. - Valóban a választók akaratán múlik, hogy folytathatom-e a polgármesteri munkámat. Ma, néhány politikai pengeváltást leszámítva, konstruktív a kapcsolatom a képviselő-testülettel. Bízom benne - s ezért mindent meg is kívánok tenni -, hogy a következő időszakban is együttműködésre képes képviselő-testület jön létre. Erre nagy szükség lesz, hisz olyan megkezdett nagy feladatok megvalósítása van folyamatban, mint az ipari park területének növelése, és ezen keresztül munkahelyek létesítése, a városközpont rekonstrukciója, a Petőfi Szálló felújítása, a kórház bővítése és megújítása, a strand- és üdülőközpont fejlesztése, vagy a panelprogram folytatása. Névjegy 1953-ban született Makón. 1972-ben a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1977-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. 1986-1990 között Szentes tanácselnöke. 1994-től Szentes polgármestere. 2006-tól országgyűlési képviselő. Felesége higiénikus, természetgyógyász, négy gyermekük van. Talicskában tolta át anyósát egy férfi a magyar-szerb zöldhatáron, a templomkertben albánokat fogtak - életképek a schengeni határfalu, Röszke életéből. Magyarország utolsó tanyáján jártunk: ha a négyéves Földházi Virág eldob egy követ, az már Szerbiában ér földet. RÖSZKE R. TÓTH GÁBOR - Lövöldöztek át ide a szerbek a sorompó túloldaláról 91-ben. Hallottuk a bombázást, a repülők itt húztak el a fejünk felett. Egyszer arra léptem ki a házból, hogy egy tank csöve pont szemben áll a bejárattal. Egyet lő, és végünk. Azóta sem tudjuk, mit keresett itt: azzal magyarázták, hogy köd volt, és eltévedt - mesél a határ mellett élés árnyoldaláról a 63 éves Vásárhelyi István. Röszke, de mondhatjuk úgy is, Magyarország utolsó háza az övé ezen a határszakaszon - tanyája Kisszéksóson, egy benőtt dűlőút mellett áll. Az árkokkal határolt út már a másik országban ér véget. RENDSZÁMOK A SOROMPÓN. A mobilszolgáltató tüstént üdvözöl Szerbiában, amint bekanyarodunk a kis tanyához. Gémeskút, paprikafüzér az ajtó mellett, nyalakodó macska az ablakban. „Röszke mindig is speciális helyzetben volt határközelisége miatt." Borbásné Márki Márta polgármester Sr. t fi&mA Vásárhelyi Istvánnak is van sorompója a schengeni határhoz közel. Unokája, Virág csimpaszkodik bele, az elhagyott dísztárcsákkal és rendszámokkal ékesített szerkezetbe. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA - Ha nagyobbat dob az ember, a kő már Jugóban ér földet! - halljuk István lányától, Vásárhelyi Csillától. 18 éve élnek itt. Négyéves, szöszke kislánya, Földházi Virág a közeli, kancsalszéli oviba jár. - Sokan jönnek át a határon, ugatják őket a kutyáink. Láttam egy családot: a férfi talicskában tolta anyósát, aszszonya egyik gyerekét a hasában, a másikat a karján hozta. Egyszer 7 román menekült bejött vízért. Megetettük őket, mert rettentően éhesek voltak. Mire végeztek, ideértek értük a határőrök - mondja Vásárhelyi István. A ház mellett sorompó áll: összeszedett és felaggatott rá néhány szerb rendszámot, elhagyott dísztárcsát. 6 PERC HORGOS. A háztól nem messze fehérlik a két határkő: az egyiken az MNK (Magyar Népköztársaság) a másikon cirill betűkkel, az SCG (Srbija i Crna Gora, vagyis Szerbia és Montenegró) betűszó olvasható. A már nem létező államalakulatok határát jelző kövekre könnyedén pattan fel Virág, míg nagypapája nosztalgiázik: „itt pálinkáztunk a szerb fináncokkal a háború idején". Mutatja: ha a kövektől balra elindulnánk a szántóföldön, 6 perc alatt Horgoson lennénk: nagyjából egy kilométert kellene gyalogolni. Hallott is olyan magyarról, aki nekivágott a szántásnak, hogy odaát forintért cigarettát vásároljon. Kávéért is érdemes átmenni. A szerbek viszont, úgy tapasztalja, rengeteg üdítőt visznek. POZITÍV MÉRLEG. - Röszke mindig is speciális helyzetben volt határközelisége miatt, a rendszerváltás előtt olyan szigorú volt itt az ellenőrzés, hogy a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Ennek a mai napig van hatása a közbiztonságra - magyarázza Borbásné Márki Márta, a mintegy 3400 lakosú község polgármestere. Bár előfordult, hogy albánok, afgánok, irániak tévedtek be a településre - a templomkertben is fogtak el illegális vendégeket a határközeliség mérlege pozitív: térségi képzési és konferencia-központot hoztak létre a szerbiai testvértelepüléssel, Magyarkanizsával, fejlődtek a szolgáltatások, például a logisztikai szempontból fontos kamionparkoló. Sok röszkeinek van rokona Horgoson, gyakran átlátogatnak hozzájuk. Bevásárlóturizmus is előfordul, de a legtöbben most már tanulni jönnek ide a Vajdaságból. A gyalogos-, biciklisforgalomnak nagyon hiányzik a régi határátkelő, erről már folyik a diplomáciai egyeztetés, a polgármester több levelet is írt az ügyben. 1287 határsértő, 33 embercsempész. - Mintegy 150 fő dolgozik a röszkei határátkelőhelyen, egy százalékuk lakik a községben. A Szeged Határrendészeti Kirendeltség illetékességi területe 62 kilométer, ebbe a szárazföldi határszakasz mellett a tiszai is beletartozik - tájékoztatott Pál János, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A határátkelőt egy átlagos napon 5-6 ezren lépik át, hétvégén dupla ennyien. Nyáron előfordult 35-40 ezer fős forgalom is. A sajtószóvivő elmondta: idén eddig 1287 határsértőt és 33 embercsempészt fogtak el ezen a határszakaszon. Kevesebb az adomány az áfafizetés miatt Egyre kevesebb adomány érkezik a segélyszervezetekhez és az egészségügyi alapítványokhoz. Ennek egyik oka, hogy áfát kell fizetniük az adományozóknak. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT Egyre súlyosabb gondokkal küzdenek a magyar segélyszervezetek, amióta az adakozó cégeknek és egyéni vállalkozóknak áfát kell fizetniük a természetbeni adományok után. A problémát csak tetézi a gazdasági válság, hiszen egyre kevesebben tudnak felajánlani bármit is segítségként - noha egyre nagyobb igény lenne rá. - Sokkal kevesebb adományt kapunk, mint az elmúlt években. Korábban 20-30 nagyobb pénzbeli felajánlás is érkezett, idén eddig mindöszsze egy, és az is egy magánszemélytől. A nagyobb cégek idén nem nagyon adakoznak - szemléltette Mártáné Lőrincz Veronika, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának vezetője, menynyire apadt el mostanában az adakozókedv. A szakember azt mesélte, 2 hónapja igyekszik minden követ megmozgatni azért, hogy az időseknek, kisnyugdíjasoknak karácsony előtt élelmiszercsomagot oszthassanak, de eddig csak egy roma alapítványnál jártak szerencsével. Tőlük 40 kiló lisztet kaptak. Szerencsére ruhaadományból még van bőven. A beteg gyerekekre sem jut adomány. - Érezhetően visszaszorultak a pénzbeli adományok. Korábban több, milliós nagyságrendű felajánlást is kaptunk, idén ezek teljesen elmaradtak. A szükséges beruházásokhoz a klinikai alapítvány pénzét kell felélnünk - mondta el Túri Sándor, a szegedi gyermekklinika vezetője. Az idén eddig egy nagyobb fejlesztést - az intézmény két cég 20-20 milliós felajánlásból elvégzett teljes klimatizálását - sikerült megvalósítani, de valójában azok a pénzek is tavaly érkeztek. 2009-ben a lakosság 1 forintosaiból származó, nagyjából 500 ezer, és a városi sportigazgatóság 200 ezer forintos felajánlása számít a legnagyobbnak. - Hiába kifogásolta a szervezet több fórumon is, hogy áfát kell fizetni a tárgyi adományok után, nem változott semmi. Az adományok száma viszont szinte nullára csökkent. Ez érthető is, hiszen ha egy cég fillérekért szabadul meg egy készlettől, akkor is jobban jár, minta még fizetne is azért, hogy adakozik - magyarázta Pádár Lászlóné, a Magyar Vöröskereszt Csongrád megyei titkára. Mint mondta, csak alkalmi felajánlások érkeznek, azok is többnyire idősebbektől, a perselyes gyűjtés pedig nagyon keveset hoz a konyhára. Jövőre ráadásul - a hírek szerint - a szervezet állami támogatását is 20 százalékkal megnyirbáljak, így pedig egyre nehezebben tudnak segíteni a rászorulókon.