Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-30 / 229. szám

2009. SZEPTEMBER 30., SZERDA MEGYEI TUKÓR GÉCZI JÓZSEF ÉS SZIRBIK IMRE NEM INDUL PARLAMENTI MANDÁTUMÉRT - MÓRA JÓZSEF SZENTESEN, CSENGERI ISTVÁN VÁSÁRHELYEN MSZP-jelöltek - aki megy, aki jön Nagy meglepetést nem okozott az MSZP egyéni és megyei lis­tája, az erős emberek jó helyen szerepelnek. Eltűnnek viszont néhányan a régiek közül, és vannak új arcok is. CSONGRÁD MEGYE GONDA ZSUZSANNA, KOROM ANDRÁS Szombaton ismertette me­gyei listáját és nevezte meg a hét egyéni körzetben induló képviselőjelöltjét a Magyar Szocialista Párt. A névsort hétfői számunkban közöltük. Nagy meglepetést nem oko­zott a bejelentés, Újhelyi Ist­vánt országos listára javasol­ták, Botka László a megyei listát vezeti. Mindketten in­dulnak egyéniben is. Újdon­ság, hogy a régiek közül hát­térbe szorul Géczi József, Szirbik Imre - mindketten sa­ját kérésre. Új induló egyéni­ben Kozma József. Móra Jó­zsef és Csengeri István elő­ször száll harcba parlamenti mandátumért. Géczi József 1991-ben lett országgyűlési képviselő, or­szágos listáról hívták be, megürült helyre. 1994-ben egyéni jelöltként szerzett mandátumot, 98-ban orszá­gos listáról, 2002-ben és 2006-ban megyei területi lis­táról. Egyéniben háromszor indult a kettes választókerü­letben. - Kétszer kikaptam, egyszer nyertem, nem okos A szentesi parlamenti mandátumért Móra József száll ringbe. FOTÓK TÉSIK ATTILA Vásárhelyen a közéletben ismeretlen Csengeri István méreti meg magát. dolog egyéniben újra indulni - fogalmazott. A megyei lis­tán 2006-ban negyedik volt, most tizennyolcadik. Ő maga kérte, hogy ezúttal ne húzó-, hanem „tolóemberként" te­gyék a listára. A kettes körzetben leg­utóbb közös MSZP-SZDSZ-je­löltként Sándor Klára indult, és nyert. Most - egyéniben először - Kozma József méret­teti meg magát. A képviselő 2002-ben és 2006-ban is me­gyei listáról jutott az ország­gyűlésbe. Azt mondta, pártja olyan embert akart, akinek nemcsak önkormányzati, de parlamenti tapasztalata is van, valamint külpolitikában, elsősorban „szomszédságpoli­tikában" is jártas. Nem indul a következő par­lamenti választásokon Szirbik Imre, Szentes szocialista pol­gármestere, országgyűlési képviselője. Polgármesternek ismét jelölteti majd magát. A szentesi parlamenti mandátu­mért Móra Józsefet indítja a párt. Móra kifejtette: azért vál­lalta a jelölést, mert szerinte olyan embernek kell indulnia a választáson, aki ismert a vá­lasztókörzetben. Ő 1994 óta tagja a helyi képviselő-testü­letnek. - Szirbik Imrével na­gyon régóta ismerjük egy­mást, és úgy gondoltuk, hogy továbbra is együtt tudunk majd dolgozni - mondta. A szentesi szocialistákhoz közel álló forrásokból úgy értesül­tünk, nem ő volt az egyetlen, akit a szocialisták jelölni akartak, ám a többiek elhárí­tották a felkérést. A közéletben eddig teljesen ismeretlen Csengeri István sportmenedzser indul a vásár­helyi mandátumáért. A 29 éves fiatalember 2001 óta az Fidesz-jelöttek: hivatalosan 1 hónap múlva Egy hónap múlva lép a nyilvá­nosság elé a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Csongrád megyei képviselőjelöltjeivel ­felelte kérdésünkre Kerényi Já­nos, a párt régiós igazgatója. A tisztségviselő azt mondta, a legtöbb körzetben már kivá­lasztották a megfelelő embert, egy helyen még nem született végleges döntés. A jelölteket Orbán Viktor elnök hallgatja meg az elnökség jelenlétében. Várható, hogy egy hónappal az után, hogy bemutatja kép­viselőjelöltjeit, a Fidesz-MPSZ megnevezi szegedi polgármes­terjelöltjét is. MSZP tagja, 2001 és 2006 kö­zött a párt ifjúsági és sportbi­zottsága tagjaként dolgozott. - Azért fogadtam el a fel­kérést, mert szeretném meg­erősíteni a helyi baloldalt, és elérni, hogy új lendületet kapjon a párt Vásárhelyen. A nyugodt politizálást fogom majd képviselni a várhatóan feszült kampányidőszakban is - mondta. Támogatja jelö­lését Bacsa Pál is, aki 1998-ban és 2006-ban is si­kertelenül indult az ország­gyűlési mandátumért. - Nem lett volna szerencsés, ha is­mét én indulok. Jó választás­nak tartom Csengeri Istvánt ­mondta. VÁLSÁGTERVET KELL KÉSZÍTENIE A SZEGEDI KLINIKAI KÖZPONTNAK - AZ INTEGRÁLT EGESZSEGÜGYI ELLATÁSRA 800 MILLIÓT ÁLDOZTAK Eddig 680 milliós az SZTE-s mentőöv Több száz milliós „gyorsse­gélyt" adott az utóbbi hóna­pokban az SZTE a klinikai köz­pontnak. A rektor ugyan bízik az egészségügyi tárcával való megegyezésben, de ha ez még­sem történik meg, csak a sür­gősségi eseteket látják majd el, és veszélybe kerülhet az új klinikai tömb megépítése is. SZEGED TOMBÁCZ RÓBERT Eddig 681 millió forintot köl­tött az SZTE „keresztfinanszí­rozásként" a szegedi klinikai központ hiányának ellensú­lyozására, ami az április óta élő új egészségügyi finanszí­rozás miatt alakult ki - mond­ta el tegnap Szabó Gábor rek­tor a klinikai központ súlyos anyagi helyzetével foglalkozó sajtóbeszélgetésen. A kereszt­finanszírozás - azaz a nem or­vosi karok bevételeiből való átcsoportosítás a betegellátás­ra - a rektor szerint szabá­lyos, semmiféle törvénysér­tést nem követnek el ezzel. Ezt azzal magyarázta, hogy az egyetemnek egy számlája van, onnan fizetnek minden kiadást. Korábban az Állami Számvevőszék főigazgatója, Bihary Zsigmond úgy nyilatko­zott: az oktatási normatíva nem oktatási célú felhaszná­lása szabálytalan, így azt ké­sőbb vissza kell fizetni. Egyes karok vezetői is tiltakoztak az átcsoportosítás ellen - az er­ről szóló indítványukat egy rendkívüli szenátusi ülésen vitatják majd meg. A rektor kitért az orvoskar professzori testületének állás­foglalására is - amit szomba­ton adott át Bajnai Gordon mi­niszterelnöknek -, amely sze­„A keresztfinanszíro­zással semmiféle törvénysértést nem követünk el." Szabó Gábor rektor rint ha a szaktárcával folyta­tott tárgyalásokon nem vál­toznak a finanszírozás feltét­elei, 2008-hoz képest ez év vé­géig 2,1 milliárd forinttal kap kevesebbet az OEP-től a klini­kai központ. Ez azért is mél­tánytalan - tette hozzá Szabó -, mert az országban egyedül Szegeden valósult meg az ész­szerűsített, integrált egészség­ügyi ellátás, amire mintegy 800 millió forintot áldozott az SZTE. Kifejtette: az ország 4 Függőben az új tömb? - Az új klinikai tömb 12 milliárdos beruházá­sának 1,2 milliárdos önrésze a város, az egyetem, az orvoskar és a kli­nikai központ hozzájárulásából áll össze. Ha a klinikai központ nem tudja kezelni a hiányt, nagy nehézségekbe ütközik a projekt megvalósí­tása. Nem vállalhatunk ugyanis olyan kötelezettséget, aminek nincs meg a fedezete - jelentette ki a rektor a nagyszabású egészségügyi projekt megvalósításával kapcsolatban. Szabó Gábor elmondta, hogy a klinikai központnak október első felében válságtervet kell kidolgoznia. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA klinikai központja felelős a teljes magyar orvosképzésért, továbbképzésért, emellett 5 ezer külföldi diák tanul a ha­zai orvoskarokon, és azok rossz hírét is keltheti, ha szín­vonalcsökkenést lát. A rektor szerint ugyanakkor nagyon közel állnak ahhoz, hogy a kormányzat belássa - és ne a kis és súlyponti kórházak ká­rára -, hogy teljesítményük alapján a 4 klinikai központ működtetése más finanszíro­zási modellt kíván, mint a közkórházaké. Ha a tárgyalások mégsem hoznának megoldást, akkor is ellátják a sürgősségi, gyer­mek- és onkológiai eseteket ­ezenkívül viszont minden más ellátást korlátoznak, meg­nyúlnak a várólisták, és nem fogadnak területen kívüli be­tegeket. Emellett a legna­gyobb szakmai szervezetek til­takozóakciójának menetrend­jét is tartják, azaz október 7-étől akár az éhségsztrájkra is készek a klinikai vezetők. Az viszont kizárt - tette hozzá -, hogy novemberben ne kapja­nak fizetést a szegedi klinikák dolgozói, bármilyen is legyen a finanszírozás. Bár az egyetem gazdálko­dása stabil, a klinikai köz­pontnak október első felé­ben válságtervet kell kidol­goznia arról, hogy miként oldható meg a biztonságos betegellátás a következő 3 hónapban - mondta el végül a rektor.

Next

/
Thumbnails
Contents