Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-30 / 229. szám

MEGYEI TÜKÖR 2009. SZEPTEMBER 30., SZERDA HUSZ EV TELT EL A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA (9.) 1989. szeptember: ingatlanügyletek Hogy mennyire rövid az emlé­kezetünk, azzal mostanság szinte naponta szembesülünk. Ezért 2009-ben, a rendszervál­tás 20. évében hónapról hó­napra felidézzük, mi történt Szegeden 1989-ben. váltó pártok helyi szerveze- ján. Nem hagyták annyiban, tei rajta tartották a szemű- hogy az újszegedi KlSZ-tá­ket a szegedi tanács munká- bort (mai Eko-park) a me­SZEGED FEKETE KLÁRA A 20 évvel ezelőtti szeptem­ber is késő nyárias időjárás­sal örvendeztette meg a sze­gedieket, köztük azokat is, akik a Herbária-üzlet előtt álltak sorba Béres cseppekért. 1989-ben ugyanis nem­csak a politikáról szólt az élet: megengedték az embe­reknek, hogy maguk dönt­hessenek a sorsukról, s ha úgy érzik, a hatalom áltál el­utasított Béres cseppek gyó­gyító hatásában bíznak, ak­kor azt megvehessék. A fel­találó Béres József küzdelme célba ért, a tilalmat feloldot­ták, a Lenin körúti szegedi üzlet előtt ezrek álltak sor­ba, és az árukészlet fél nap alatt elfogyott. Szintén a rendszerváltó napok törté­netéhez tartozik, hogy a fel­találóról Szegeden is levetí­tették Kósa Ferenc sokáig dobozban tartott, Az utolsó szó jogán című filmjét az en­gedélyezési procedúra elke­seredett küzdelméről. A politikai élet természe­tesen pezsgett, a rendszer­Balogh László 1989-ben operatőr, ma önkormányzati képviselő „Nekem két rendszerváltásom volt: az egyik lelki, a másik fizikai. Lélekben már 1973-ban. gimnazistaként búcsút mondtam a kádári diktatúrának. Amikor 1973. március 15-én Budapesten a rendőrség szétverte a fiatalokat, elhatároztam, amennyire lehet, függetlenítem magam a szocializmus intézményrendszerétől, de semmiképpen sem hagyom el az országot. Nem állami egyetemre, hanem a Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil szakára iratkoztam be, ami nagyszerű élmény volt, hiszen a szocializmus kellős közepén egy nyugati típusú, nyitott, korszerű egyetemre járhattam. Megnyílt előt­tem egy másik világ. Kapcsolatba kerültem az akkori ellenzékiekkel, népiekkel és urbánusokkal egyaránt. 1979-ben az én nyomdámban készülhetett el a Rajk-butik számára az első nyomtatott szamizdat. Újabb katarzist 1981 jelentett, Lengyelország. Sok időt töltöttem ott, sokat tanultam és megértettem, hogy a szabad emberek ereje milyen hatalmas. 1981 októberében utolért a belső elhárítás... De­cemberben, egy héttel a lengyet puccs előtt jöttem haza. Társaim­mal Szegeden nyomtattuk és terítettük a szamizdatokat, Jugoszlávi­ából hordtuk be az emigrációban megjelent könyveket, szervezked­tünk, majd jött Lakitelek, az MDF és 1989 decemberében Arad, Te­mesvár. Felejthetetlen történetek. Fizikailag felszabadultunk - de lelkileg...?" Fa állt ott, most parkoló w Zöld a panelek között. A József Attila sugárúti villamos-végállomásnál parkosítottak. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Csökkenő zöld-, növekvő lakó­és parkolóövezet. Már nem ha­tározzák meg a lakások száma, nagysága alapján a parkos te­rület négyzetméterét, hanem az arányokat nézik. A befekte­tő dolga a füves-fás pihenőkről gondoskodni, holott számára ez nem kifizetődő. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Szemmel láthatóan egyre keve­sebb az egy főre jutó zöld terü­let aránya a városban, ami so­kaknak nem tetszik. A régi sza­bályozás, a lakásonkénti zöld négyzetméter nagyságának meghatározása már nem érvé­nyes, a lényeg, hogy legyen fü­ves-fás terület, ahol a lakók sé­tálhatnak, feltöltődhetnek. - Lehetne több a fű, de mi ennek is örülünk. Legalább van hinta, ahol játszhatnak a gyerekek - magyarázta Éva, egy szegedi újépítésű lakó­park lakója. A gyeden lévő kismama azt mondta, amikor beköltöztek, figyelték a zöld terület nagyságát is. Panelbe vagy a belvárosba nem akar­tak költözni, ezért döntöttek a lakópark mellett. - A Retek utcában lakom, arra szerintem elegendő a zöld terület. De azt nem tudom, hogy a garázsokat betervez­ték-e vagy utólag építették. El­képzelhető, hogy ennyi ember­nek nagyobb parkos játszóteret kellene biztosítani - gondolko­dott Molnárné Szentesi Anna­mária. A férje állította: amikor megvették az ötödik emeleti la­kásukat, még nem volt ennyire beépítve a környék. Szerinte most öt négyzetméter fű sem jut egy családra. Többek között a tarjáni, a felsővárosi és az újrókusi vá­rosrész paneljeinek építésénél is meghatározták a négyzet­méterarányt. - A városiaso­dás, az egyre több autó miatt nőtt a parkolók területe, saj­nos a zöld hátrányára. Jobb megoldás, ha nem tiszta be­tonparkolót készítenek, ha­nem úgynevezett „zöld be­tont" tesznek le - magyarázta Varga Gábor, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Nonprofit Kft. zöldterület-fenntartási részlegének vezetője. De nem csak a parkolók miatt csökken a parkok terü­lete a városban. A befektetők kevesebb gondot fordítanak a zöld területek kialakítására - hiszen nekik az a jó, ha több lakást építenek. - A lakóterület kijelölésé­nél a szabályozási tervben rögzítik többek között azt is, hogy hol lesznek majd az épületek, a közutak vagy a zöld területek. Négyzetméte­renkénti szabályozás már nincs, inkább felületarányo­san jelölik ki a füves része­ket - mondta Fehér Éva vá­rosi főépítész. Hozzátette, hogy szabályozási terv nél­kül nem lehet hozzáépíteni a lakóterületekhez - a parko­sítás, padok elhelyezése mindenhol betervezett, kér­dés, hogy a befektető megva­lósítja-e. Ha mégsem, az ön­kormányzat nem veszi át a lakóterületet. gyei KISZ-bizottság 100 fo­rintért eladja felettes szervé­nek, az országos KISZ KB-nak. Először úgy volt, hogy Rózsa Edit országgyű­lési képviselő interpellál az ügyben a parlamentben, vé­gül azonban fogást találtak az ügyleten: politikai nyo­másra a város - az állam ne­vében - bírósághoz fordul­hatott arra hivatkozva, hogy feltűnő a valódi érték és a vételár közötti különbség. Még egy ingatlanügy. Az idők szavát megértve az MSZMP megyei bizottsága elhatározta, hogy a mai Bel­vedere-házba, a korábbi vá­rosi pártházba költözik, a megyeháza épületszárnyát pedig megkaphatja a jogi kar - a jogászok még sztráj­koltak is érte! Az állam, a város, a párt és az egyetem bonyolult ingatlancseréjé­ben Szeged visszakaphatta azt az 54 millió forintot, amit korábban a lakáslapból vettek el, hogy a pártszékhá­zat felújíthassák. A Délmagyarország fejléc­ében a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi lapja helyett 1989. szeptember 19-én először írtuk azt, hogy politikai napilap. Olyan pia­ci alapokon működő napi­lap, amely kiadóján keresz­tül kapcsolódik a párthoz - az akkori magyarázat sze­rint. A teljes függetlenségre sem kell már sokat várni. Lippai Pál ügyvéd, 1990-94 között Szeged polgármestere „Annak idején az antifasiszták és ellenállók, manapság a rendszer­váltók száma nőtt meg hihetetlen módon. Engem nem illet meg ezek babérkoszúja. Neveltetésemből és baráti körömből adódóan szemben álltam a kádári rendszerrel, de milliókhoz hasonlóan köz­életi kérdésekkel nem foglalkoztam, és éltem azokkal a lehetősé­gekkel, melyekkel lehetett. Pozsgay Imrének 1989. február 14-én tett bejelentése mondatta velem: ha már a hatalom beismerni kény­szerül, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés zaj­lott le, akkor itt bármi megtörténhet. Meg is történt: Pordány László (későbbi ausztráliai, majd dél-afrikai nagykövetünk) felkért, hogy ügyvédként az alakuló MDF tagjait tájékoztassam, esetleges rendőr­ségi eljárás esetén járjak el érdekükben. Később a jurta Színházban vettem részt a sajtószabadságról, Erdélyről rendezett vitákon. A jú­nius 16-i gyászszertartás idején már a Fodrász Szövetkezettől bérelt Berzsenyi utcai pincehelyiségben szamizdatoztunk, a 4 igenes nép­szavazásra pedig megtanultunk plakátozni. Első nyilvános fellépé­sem 1989. december 24-én délután az Aradi vértanúk tere kopjafája előtt volt, amikor két ember emelt fel, és szócsövön keresztül éltet­tem a romániai forradalmat. Rögtön utána a Tisza pályaudvarra mentünk, és a segélyszállítmányokat pakoltuk teherautóra. így az­tán Pali fiammal éjfélre értem haza, jócskán lekésve az ünnepi va­csorát és a karácsonyi gyertyagyújtást." ZÖLDSÉG-, VIRÁGFESZTIVÁL ÉS LOVASNAPOK PENTEKTOL A balástyai munka gyümölcse Fogatos felvonulással, autós szlalomversennyel, zöldség- és virágbemutatóval várják az ér­deklődőket a hétvégén Balás­tyára, a péntektől vasárnapig tartó X. Zöldség-, Virágfeszti­válra és Lovasnapokra. SZEGED BOBKÓ ANNA - A jubileumi balástyai zöld­ség-, virágfesztivál és lovas­napok alapszándéka, hogy bemutassa a település életét, az agráriumból élők munkájá­nak gyümölcsét - mondta el lapunknak Újvári László pol­gármester, hozzátéve: a pén­tektől vasárnapig tartó ren­dezvény kicsiknek és nagyok­nak egyaránt érdekes progra­mokat kínál. A sport szerelmesei feszti­válfutáson vehetnek részt, és teniszbajnokságot is figyelem­mel követhetnek. Lesz autós szlalomverseny és számos lo­vas program. A LeonCavallo Lovasklub a balástyai gyere­kek közreműködésével tart bemutatót pénteken. Szomba­ton 9 órától kerül sor a fogat­hajtó versenyre a Zrínyi utcai lovaspályán. Vasárnap pedig díjugratást nézhetnek az ide látogatók. A szervezők a népi hagyományokat sem szerették volna kihagyni a sorból. Tíz évvel ezelőtt egy szüreti felvo­nulás alapozta meg a lovasna­pok egyik leglátványosabb programját, a fogatos felvonu­lást a település utcáin - ez szombaton fél 3-kor kezdődik. A rendezvényházban szer­vezett tárlat összeállításában több mint száz balástyai és Igyekeznek hangulatos környzetet varázsolni, ARCHÍV FELVÉTEL környéki család segédkezik. Újvári László polgármester fontosnak tartja: a mai roha­nó világban hatalmas össze­kovácsoló ereje van egy-egy ilyen programnak, ahol a ter­melők megoszthatják egymás­sal eredményeiket, megbe­szélhetik problémáikat. A ki­állításon többek között zöld­ség- és virágkompozíciókat, virágkötészeti bemutatót lát­hatnak az érdeklődők, de a szervezők a település életéből is felvillantanak pillanatképe­ket, és hagyományos népi mesterségek eszközeit is köz­zéteszik. Szombaton az ünnepi tes­tületi ülésen nyitják meg a ti­zedik zöldség- és virágfeszti­vált. A település történetében ekkor adnak át először dísz­polgári címeket.

Next

/
Thumbnails
Contents