Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-28 / 227. szám

2009. SZEPTEMBER 29., KEDD PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ ÉS TÉVÉMŰSOR 327 Csongrád megyei kis falvak független polgármestereinek nyílt levele Bajnai Gordon miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök úr! Csongrád megye kis településeinek alulírott, független polgármesterei, végső elkeseredésünkben fordulunk Önhöz. Aggodalommal tekintünk ugyanis a mindennapok és a jövő felé, ezért az alábbiakban szeretnénk lényeges ügyekről véleményt formálni, kérve Ön és kormánya, valamint politikustársai társadalommal való szolidaritását, amikor a 2010. évi megvonásokról kívánnak dönteni. Úgy véljük, hogy a tervezett milliárdokat nem személytelen „kiadási tételekből", hanem önkormányzatoktól, iskoláktól, óvodáktól, a szociális ellátórendszertől; itt élő emberektől, kicsinyektől és nagyoktól, magányosoktól és családoktól kívánják elvonni! Beláthatatlan következményekkel járna, ha a jelenlegi formájában fogadnák el a költségvetést, amely az amúgy is megtört, kilátástalan életeket még jobban ellehetetlenítené. Nem vitatjuk, hogy az ország költségvetési egyensúlya ezáltal javulna, de egy már teljesen kifacsart országot törne derékba! Meggyőződésünk egyébiránt, hogy végiggondolatlan a tervezet, hiszen olyan területektől vonna el jelentős forrásokat, ahová később azok többszörösét kell visszapótolni! Nem kívánunk Miniszterelnök úr a „nagypolitika" embertelen és a választókhoz méltatlan mezejére lépni, éppen ezért nem is állnak pártok mögöttünk; viszont vannak emberek, sorsok, életek, amelyeket közelről ismerünk, mert velük együtt élünk. Választott tisztségviselőkként pedig kötelességünk, hogy - ma még csak e formában - szót emeljünk településeink érdekében, mert valljuk, hogy az emberi életet nem szabad pénzben mérni! Akik élnek, most fontosak! Miniszterelnök úr éppúgy szolgálatra kapta tisztségét, mint mi, amellyel egyszer biztosan el kell számolnunk Isten és ember előtt! Éppen ezért közös felelősségünk Magyarország! Az Öné és a miénk is! Meg kell mentenünk! BHiiumn az Uj Magyarország? Azt tanították nekünk, hogy a társadalom alapja a család. Kilátástalanság és munkanélküliség tizedeli azonban polgárainkat. Felnőttek és gyermekek sokasága depressziós és lelki beteg. Férjek és édesapák, akiknek a család erős támaszainak kellene lenniük, sorra veszítik el álláshelyeiket és önbecsülésüket. A helyzet elviselhetetlensége miatt egyre többen a pohárhoz nyúlnak, emiatt pedig családok hullnak szét. Sok fiatal, aki építhetné, elhagyja az országot! Elismerjük, hogy az „Út a munkához" egy kiváló kormányzati program és mentőöv a munkájukat vesztett embereknek. Reméljük, nem esik majd ez is áldozatul a költségvetési megszorításoknak. Nem segélyeket, hanem esélyeket szeretnénk! mm^wsm m eme e * m munkájáért! MM Jövőnket gyermekeink jelentik! Nem mindegy, hogy mivel bocsátjuk útjukra őket! Az Alkotmány elvileg szavatolja a tanuláshoz és az esélyegyenlőséghez való jogot. Az önkormányzatokat sújtó kormányzati sarcok miatt az „esélyegyenlőség" jegyében több száz, főként kis falusi iskolára és óvodára került az elmúlt években lakat. Jövőre újabb oktatási, kulturális és szociális intézmények válhatnak az elvonások áldozatává. Az étkezési normatívák tervezett drasztikus (több mint 65 %-os!) kurtítása miatt vagy csődbe kerülnek, vagy jelentős térítési díj emelésére kényszerülnek majd az önkormányzatok. Miből fizetik ki ezeket a szülők? Ez azért is veszélyes, mert azt tapasztaljuk, hogy sok gyermek csak azt eszi egész nap, amit az óvodában vagy az iskolában kap! A magára maradt, sok idős, beteg emberről nem is beszélve, akiknek az egyetlen napi élelemforrás a kedvezményes szociális ebéd! Ők kinek a segítségére számíthatnak? Kelt: Magyarországon, 2009. szeptember 25-én. Megértő intézkedését kérve, tisztelettel: Ájrél István Polgármester Felgyő Baloqn Jzrho osne Molnár Róbert polgármester Kübekháza Balog polgármester Mártély Fekete József polgármester Klárafalva o^^ & lüLBúza Zsolt ur. Kiss Csaba íza Zsolt polgármester Baks Forgó Henr ren< Peiró Ferénc polgármester Ásotthalom w2 'Qántrt Pori 'Sánta Ferenc polgármester Csengele Forgó Henrik polgármester Csanytelek Öbttux^^ Staberecz Ferenc polgármester Nagytőke ur. Kiss üsaba polgármester Eperjes ŐÍAÍVtw lC. Lőrincz Tibor polgármester Nagyér Tóth Margit polgármester Dóc lányos László polgármester Szatymaz Máté Gábor polgármester Pusztaszer AL UJ Újvári László polgármester Balástya Egyre több lakáshiteles dől be, akik hittek az ígért szebb jövőben és az egykor oly sokat hangoztatott stabil gazdaságban. Gyermekeket vállaltak, keményen dolgoztak és anyagi áldozatokat hoztak a jövő nemzedékéért! Azután elúszott a befizetett pénzük és kíméletlenül elvitték fejük felől házaikat. Kényszermegoldásként rokonaiknál húzódtak meg, vagy összekuporgatott pénzeikből lepusztult házakat vásároltak, mert valahol lakniuk kell! Sajnos még a hitelválság elején járunk, ennek ellenére a kormányzat már újabb csapásokkal kívánja sújtani ezeket a családokat! Megvonják tőlük a korábbi kicsinyke támogatást szuperbruttósítással, a GYED idejének csökkentésével, mert az államnak még e kevéske pénzükre is szüksége van... Mi nem ilyen „Új Magyarországot" szeretnénk! 01 y 0 > (0 0 Egyik településünkön élő rokkantnyugdíjas a közelmúltban a Tiszába akarta vetni magát. Egy arra sétáló házaspár mentette meg és cibálta a szegedi pszichiátriára. Hogy történhetett meg ez? Megdöbbentő a történet: az asszony élelem és a férje gyógyszereinek megvásárlása mellett döntött és már nem futotta a számlára, ami miatt kikötötték az áramot. Az önkormányzat nyújtott segítséget az óra visszakapcsolásához. Egyébként nem kevés olyan család él településeinken, ahol az egy főre jutó havi jövedelem alig haladja meg a húszezer (!) Ft-ot, miközben a „mézes bödönhöz" közeliek havonta többmilliós fizetést, prémiumot vesznek fel, nem beszélve az üvegzsebekbe vándorló láthatatlan milliárdokról! Mi lesz így ebből az országból? íp •HMM 01 > 0 0 > ö> 0 0)