Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-28 / 227. szám

8 MEGYEI TÜKÖR 2009. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ -ódesstert MARKÉT 4 yJfirmsrtWne;;^. Petrezselyemgyökér • I. osztály JL FVtjl is vBimiiuint ' 15 Molli macskaeledel • 4-féle • 400 g • 223 Ft/kg siker a szórakoztató offenbach-operett Az olümposzi istenek sem jobbak Járai Mátét - a rappelő Merkúr istent - szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a közönség. FOTÓ: FRANK YVETTE Ünnepelte a pénteki premier közönsége az Orfeusz az alvilágban szereplőgárdáját a nagyszínházban. Offenbach operettje a frissített nyelvezetnek, a könnyed muzsikának, a szegedi társulat komédiázó kedvének köszönheti sikerét. SZEGED hollósi zsolt Avíttnak gondoltam Offenbach burleszkoperettjét, és nem értettem, miért épp azt a produkciót hozták Szegedre, amelyről a mértékadó kritikus, Koltai Tamás azt írta: „Rémes merénylet a Magyar Színházban Jacques Offenbach elsatnyítása; az Iglódi István által elkövetett Orfeusz az alvilágban kultúrbotrány lenne, ha ennek a szónak és az általa jelölt fogalomnak volna még értelme." Ezért is meglepetés, hogy ugyanazzal a rendezővel, ugyanabban a díszletben nézhető, szórakoztató, sikerre ítélt előadást hozott létre a szegedi társulat. „Offenbach a Champs-Élysées Mozartja" - Rossini régi mondásával egyet lehet érteni, legfeljebb az Orfeusz-téma parodisztikus átirata tűnik ma már kevésbé izgalmasnak. Romhányi „Rímhányó" József parádés fordításához Pozsgai Zsolt is hozzátett pár aktuális kiszólást, így adva volt a frivol, sikamlós nyelvi humor, ami mindig hatásos, és fel lehet rá építeni az előadást. Mira János díszlete az első felvonásban Théba környékét arany képkeretekkel, aranyló búzamezővel, forgatható, elöl-hátul festménnyel klaszszikus tájképként mutatja, az Olümposzon játszódó jelenetben felhőket gurítanak a színpadra, Pluto budoárja pedig vörösaranyban izzik. Tordai Hajnal jelmezei jellemzik a karaktereket. Ha az volt a cél, hogy megmutassák, milyen a tradicionális francia operett, akkor persze jobb ízléssel pazarabb kiállítású produkciót is létrehozhattak volna. Akkor mi indokolja mégis a darabválasztást? A társulat régi és jövendő kedvencei megmutathatják benne magukat - a játszók miatt szereti ezt az előadást a közönség. Nőcsábász Orfeuszként László Boldizsár nemcsak jól énekel, hanem szellemesen, kicsit önironikusan a tenoristák paródiáját is adja. A sokoldalúságát megint bizonyító Kónya Krisztina vonzó, kellemes és kacér Eurydike. Jópofa kukkolótriót alkot Jakab Tamás (Szophosz), Janik László (Maiasz) és Galkó Bence (Phellosz). Az Orfeusz-fanclub hármasa, Büky Bea (Pipi), Csorba Kata (Popo) és Márkus Melinda (Didi) is üdítő színfolt. Orfeuszt a megunt feleségétől megszabadító, subába bújt jámbor pásztorról kiderül: valójában Pluto, az alvilág ura - Gömöri Krisztián hatásosan hozza a váltást. Pajkos Cupido Borsos Beáta, a karcsú, szexi Nánási Helgához pedig illik Diana szerepe - kupiéját is stílusosan énekelte. Az istenek sem jobbak az embereknél: Farkas Andrea civakodó, féltékenykedő mai házisárkányként kelti életre Junót, hús-vér házaspárt alkot a szoknyabolond Jupiter főistent hófehér hajkoronával játszó Rácz Tiborral. Szűnni nem akaró tapsot kapott a Merkúr szerepét profin éneklő-táncoló kedvenc, Járai Máté - a vak is látja: imádja a publikum. Megyeri Zoltán azzal arat nagy sikert, hogy Styx Jankó kupléja közben váratlanul átvált dögös dzsesszre. Jó a többi szereplő is - a szegedi Kelemen László Alapítványi Szakközépiskola hallgatói is felbukkannak a színpadon. A szimfonikusok Koczka Ferenc dirigálásával franciás könnyedséggel és életörömmel muzsikálnak, így hatásos a finálé is az elnyűhetetlen, megunhatatlan kánkánnal. 99 A társulat régi és jövendő kedvencei megmutathatják benne magukat - a játszók miatt szereti ezt az előadást a közönség. Románok a makói fürdőben makó szabó imre Bár bevételi szempontból egyértelműen hasznos Makónak, hogy a fürdőt az idei nyári szezonban is sok külföldi kereste fel, vannak, akik nem örülnek a Romániából érkező vendégeknek. Az idegenforgalmi szakember szerint többet kellene beszélni az előnyökről. inkhez írott fórumbejegyzések. Volt, aki azt írta, hogy „a makói fürdő már nem a helyieké, hanem a románoké, akik nem tudnak viselkedni". Más szerint a románok nem ügyelnek a tisztaságra. Még az a hír is elterjedt a városban, hogy a vízben különböző kórokozók jelentek meg, és ezért ők hibáztathatók. Ennek természetesen akkoriban mi is utánajártunk - az ÁNTSZ átfogó ellenőrzései, a vízminták vizsgálata mindezt cáfolta, és a fürdő tisztaságát is megfelelőnek találták. Bár egyértelműen siker, hogy a makói fürdőt az utóbbi 2 esztendőben a külföldiek is felfedezték, ennek a városban nem mindenki örül nem szeretik a Romániából érkezőket. Ezt a véleményt a fürdőben névvel, arccal senki sem vállalta, amikor még a szezon idején szerettünk volna megszólaltatni erről helybélieket, de hogy a jelenség valós, azt igazolják a cikkeA romániai vendégek 2 éve, az uniós határnyitást követően jelentek meg a makói fürdőben tömegesen. Ennek fő oka természetesen a határ közelsége volt, de az önkormányzati intézményként működő pihenőhely csalogatta is őket reklámkampányokkal. Mindezek együttesen oda vezettek, hogy - annak idején megírtuk - egyes hétvégeken a romániai vendégek arányát akár 80 százalékosra is lehetett becsülni. Pőcze Lászlóné, aki a nyár közepéig igazgatta a fürdőt, érdeklődésünkre most annyit mondott: őt az elmúlt 2 évben senki sem kereste meg azzal, hogy panasz volna a román vendégekre. Nem helyi specialitás - Az, hogy a helyiek egy része annak ellenére sem fogadja szívesen az idegeneket, hogy vendégeskedésük komoly bevételt hoz, nem makói specialitás mondja Scheitzner Beáta, a makói Tourinform-iroda vezetője. Ausztriában például ránk néznek úgy nem kevesen, mint mi a románokra. Közeli és hasonló példaként pedig Gyulát említi. Ott egy szűkebb, de markánsan véleményt alkotó réteg figyeli ellenszenvvel a román turistákat. Gyula azonban előrébb jár a vendéglátásban, ott már jobban lehet látni ennek előnyeit is, ezért mostanra ezek a hangok elcsendesedtek - mondta. Hogy mit lehet tenni a feszültségek oldásáért? Például azt, hogy többet beszélünk az előnyökről - vélekedett Scheitzner Beáta.