Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-23 / 223. szám

11. SZEPTEMBER 23., SZERDA SPORT GASZTROMANIA SZERKESZTI: SZABÓ CSILLA LT> ^ro m O Levesbe parmezán és síró padlizsán Ahogy a házastárs, egy-egy vidék is lakva mutatja meg igazi arcát, ezért legjobb a tájakat a helyi étkeket kóstolva megismerni. Érdemes itthon is egy-egy távoli régió szokatlan receptjeit kipróbálni, ebben segít ízvilági kalandozásunk, amelynek első része Parmába vezet. m SOK FOGY OLÍVAOLAJ­BÓL IS: az ínyencek szó szerint mindenre lo­csolnak belő­le, a tésztára, a rizottóra, a sült húsokra és a salátale­velekre. FINOM FALA­TOK: kitűnő vacso­rára a vékony­ra szelt pármai sonka sárga­dinnyével. tájak és étkek RIMÁNYI ZITA - Olaszországban szinte minden tele­pülésnek megvan a maga specialitása. Nápolyról a 120 éves Margherita-pizza juthat eszünkbe, Parmában pedig a legtöbb receptben megtalálható a kör­nyéken készülő parmigiano-reggiano, a parmezán sajt. Még húslevesbe is szórnak belőle, sőt a kemény, le nem reszelhető héját sokan bele is főzik. A változatos szószokkal készülő, első fo­gásként tálalt tésztáról pedig egysze­rűen nem hiányozhat a reszelt parme­zán - írta olvasónk, Sánta Anikó. Par­ma környékén tapasztalatai szerint elég sok vajat használnak a háziasz­szonyok. Emiatt az ételek rendkívül íz­letesek. SOK ZÖLDSÉG. A mediterrán dié­tában sok a zöldség is, az ola­szok imádják a paradicsomot, kedvelik a cukkinit, a padli­FETÁS KRÉMMEL TÖLTÖTT PADLIZSÁN Hozzávalók: 1 nagyobb padlizsán, 20 dkg csiperkegomba, 10 szem koktélparadi­csom, 20 szem fekete olajbogyó, 4 gerezd fokhagyma, 10 dkg füstölt feta, 1 nagy fej paradicsom, só, bors, kakukkfű, 1 citrom, olívaolaj. A padlizsánt kettévágjuk, kanállal kikaparjuk a belsejét. Felkoc­kázzuk, majd rádobjuk az olajon megfonnyasztott hagymakari­kákra. Negyedekre vágjuk a gombát és a koktélparadicsomot, és azt is hozzáadjuk. Kicsit kevergetjük, sózzuk, borsozzuk, be­ledobjuk a kakukkfüvet, majd végül a felaprított olajbogyót is. Miután elzárjuk a lángot, belemorzsoljuk a fetát. Ezzel a masz­szával töltjük meg a padlizsánokat, majd 20 perc alatt megsüt­jük. Hús mellé remek köret, de önálló fogásként is megállja a helyét. Az asztalnál citromot nyomunk rá, így tálaljuk. (Forrás: www.fuszereslelek.blogspot.com) Rakottas parmai módra. Hozzá­valók: 1 kg padlizsán, 80 dkg paradi­csom, 20 dkg mozzarella sajt, 10 dkg reszelt parmezán sajt, bazsalikom, olíva­olaj, só, bors. A padlizsánt hámozzuk meg, hosszában vágjuk 1 cm-es dara­bokra. Sózzuk meg, és hagyjuk „sírni", hogy a keserű levét kiengedje. Közben készítsük el a paradicsomszószt: olíva­olajon pirítsuk meg a kockákra vágott paradicsomot, adjuk hozzá a bazsaliko­mot, a sót, a borsot, és 20 percig főz­zük. A padlizsánt kissé facsarjuk ki, öb­lítsük le, és bő, forró olajban süssük ki a szeleteket. Ezután egy tűzálló edénybe rakjunk először egy sor padlizsánt, hint­sük meg reszelt parmezán sajttal. Aztán jön egy sor vékonyra szelt mozzarella sajt, majd a paradicsomszósz mindad­dig, amíg az összetevők el nem fogy­nak. Előmelegített, 180 fokos sütőben kb. 40 percig süssük, addig, amíg a mozzarella el nem olvad. Lehet főtt to­jást és pármai sonkát is tenni bele. Pető mester praktikái Híres emberek híres ételei SZŰZ­PECSENYE: tálaláskor vág­juk három sze­letre, mert így szebb is a tá­nyéron és könnyebben kezeli a ven­dég. Különö­sen, ha nincs steakkésünk hozzá Kezdő és gyakorlott háziasszonyok, figyeljenek! Pető mester praktikáit és tanácsait megfogadva könnyen, gyorsan tudunk finomat készíteni. - A tonhalfilék közt nagyon nagy a minőségi kü­lönbség. Mindig a vastagabbat válasszuk, mert az nem forgácsolódik. Ugyanez a helyzet a kapribo­gyóval is. Van belőle füge nagyságú is. Az igen szé­pen mutat, amikor a húst felvágjuk. A kapri mindig sózva van, ezt kalkuláljuk be. ' - Szalonnás virslifalatok nyárson: ha nem fogy el az összes megsült virsli, készítsünk másnap pap­rikás krumplit belőle. Kitűnő ízt ad a belefőtt sza­lonnába burkolt virsli. Felkarikázva omlettbe is finom. Mindkét ételbe jó a sült paprika és paradi­csom is. - Két-három fűszernél többet ne használjunk egy ételhez, mert teljesen elfedi a hús alapízét. Mindig kísérletezzük ki, hogy melyik fűszerek illenek bele az eltervezett ízvilágba. t A FÁRAÓK ÉTKEI Az ókori egyiptomiak szerettek enni. Számukra minden az ízekről szólt, él­vezetből falatoztak. Bár Tutankhamon (i. e. kb. 1343-1325) (képünkön) korából nem maradtak fenn receptek, a falképeknek köszönhetően lehetnek elképzeléseink arróL mit ettek az ókorban az egyiptomiak, és milyen alapanyagokból készítették ételeiket. Az állandó menü kenyérből, zöldségekbőL szárnyasbóL valamint sörből állt. A tehetősebbek, például a fáraók, megengedhették maguknak a sertés-, valamint a birkahúst, sör helyett pedig bort ittak. Tutankha­mon étrendjét a saját kezűleg elejtett vad húsa is színesítette. Rendkívül népszerű volt például a gránátalma, amely különleges ízt adott az ételnek, előszeretettel használták fel szárnyashúsok­hoz (gyakran kacsához). A szárnyasdarabokat megpirították, majd kivették az edényből. A visszamaradt zsiradékon hagymát, fahéjat, fokhagymát és diót pirítottak, majd hozzáadták a gránátalmame­laszt, és az egészet lassú tűzön felforralták. Ezután a húst vissza­helyezték, és fedő alatt lassú tűzön párolták, majd a fedőt levéve pirították. A körethez a gránátalmát felvágták, a lédús magvakat kiszedték, és friss korianderrel ízesítették. Természetesen pitát et­tek hozzá. wmmm^m Gyilkos ösztönök némely fűszerben is lappanghatnak. A sáf­rány túladagolva például igen mérgező, már néhány gramm­ja Is halálos lehet. A konyha bűne? Nemcsak mérgező gombától, hanem gyilkos indulatoktól vezérelve is meg lehet halni a konyhában. Kulináris kalandozásunk során híres szakácsok drámai történetét elevenítjük fel. zsant, a spenótot, a spárgát, a ruccolát. Már nálunk is frissen kapni a pikáns ízű leveleket. Az olaszoknál nem is könnyű választani a sok finom étel közül, már csak azért sem, mert konyhájuk Magyarországon is is­mert, nehéz újdonságot ajánlani. Ezért Anikó az egyik gyorsan, köny­nyen elkészíthető, második fogás­ként fogyasztható rakott padlizsán receptjét küldi olvasóinknak. gasztrotörténelem MTI A konyha bűne vajon, hogy Marcus Gavius Apicius, az ókor leghíresebb szakácsa, aki életében milliókat költött a konyhájára, végül, attól va­ló félelmében, hogy éhen fog halni, öngyilkos lett vagyoná­nak roncsain? „Hogy hatvan­milliót benyelt a bendőd, / Bőven maradt még jó tízmilli­ód. / Megszállt a gond, hogy éhség és szomj / gyötör majd, / S méregpohár lett végső ita­lod" - örökíti meg az esztelen tettet a római epigrammaköl­tő, Martialis. A konyha bűne vajon, im­már a reneszánsz szakácsmű­vészet krónikájának fekete lapjáról, hegy Szakácsi Gon­dos Illés - a hűséges szakács, aki II. Lajos királyunkat a harctérre is elkísérte - fegyver­rel, nyárssal a kezében bukott el a mohácsi csatamezőn ural­kodójával együtt? A konyha bűne vajon a XVII. században, hogy Frangois Vatel (1631-1671), Condé herceg híres szaká­csa és udvarmestere a kard­Egy elkésett halszállítmány miatt kardjába dőlt Francois Vatel. jába dőlve öngyilkos lett, amikor egy halszállítmány nem érkezett meg idejében? A konyha bűne-e, ha sa­ját gombája végez egy sza­káccsal? Groteszk és morbid volt, ami a kilencvenes évek elején a belga televízióban történt: a nézők szeme láttá­ra halt meg a tévé főzősza­kácsa a Mit főzzünk, mit süssünk? címmel nagy si­kerrel sugárzott élő műsor sztárja. Gaston Povet na­gyon büszke volt arra, hogy a csodálatos ételek elkészí­téséhez szükséges fűszere­ket és zöldségeket maga ter­meszti pompás kis kertjé­ben. Ott termett az élő mű­sorban főszerephez jutott gyilkos gomba is. Povet egy különleges gombaszósz el­készítését magyarázta a né­zőknek. A rá jellem­ző ügyességgel megtisztította a hozzávalókat, ám nem vette észre, hogy két mérges gomba is lapul a készletben. Kever­getés közben meg-megkóstolgat­ta főztjét. Elismerő­en csettintett, ám a nézőknek kisvártat­va azt kellett látni­uk, hogy Gaston el­sápad, kiveri a veríték, és az ájulás határán van. De a kö­telességérzet erősebb volt benne, főzött tovább. Már a második fogásnak javasolt Az ókor leghíresebb szakácsa az éhenhalástól rettegve lett öngyil­kos. pudingot kevergette, ami­kor lehanyatlott. A kamera végig követte a tragédiát. A stáb tagjai szívrohamra gondoltak. A nézőktől elné­zést kértek. Kihívták a men­tőket. Mire a segítség meg­érkezett, a szakács már ha­lott volt. A méreg elképesz­tő gyorsasággal szívódott fel a szervezetében. Nem a saját főztjétől és nem is a nézők szeme láttára halt meg egy 52 esztendős francia szakács, halála mégis felka­varta a közvéleményt. Bemard Loiseau vendéglőjében lőtte főbe magát vadászpuskájával. Halálának oka: az étteremkriti­ka. Az öngyilkos séf akkor hív­ta fel magára a figyelmet, ami­kor vendéglője, a La Cote d'Or 1991-ben három csillagot ka­pott a legrangosabb éttermi kalauz hírében álló Michelin Guide Rouge-tól. Később olyan hírek kaptak szárnyra a francia sajtóban, hogy a 2003-as Mi­chelin-kalauz esetleg elveszi az egyik csillagot az időközben a legismertebb séfek közé avanzsált Loiseau-tól. S bár ez nem következett be - a Guide Rouge új kiadása fenntartotta a három csillagot -, a rivális kiadvány, a Gault-Millau ala­posan lepontozta a La Cote d'Ort: a maximális húszból csak 17 pontot ítélt meg a ko­rábbi 19 helyett. Ezután dör­dült el a végzetes lövés. Ha a vendéglősök nálunk is ilyen komolyan vennék a presztízs­veszteségként értékelt pont­vesztést, az értő bírálatot, fegyverropogástól lenne han­gos a magyar gasztronómia, s szaporán telnének a temetők. Az öngyilkosságot elkö­vetett francia sztárszaká­csot ötezer gyászoló kísérte utolsó útjára. A tehetséges konyhaművész tragikus ha­láláért neves pályatársai a médiát támadták, amely szerintük „élvezetet lel ab­ban, hogy hol felemeli, hol ejti a neves szakácsokat". Az éttermi kritikusok azzal Bemard Loiseau fejbe lőtte magát egy rossz étteremkritika miatt. védekeztek a szerintük ne­vetséges vádak ellen, hogy „ilyen alapon minden meg­bírált művészember az ön­gyilkosságot választaná".

Next

/
Thumbnails
Contents