Délmagyarország, 2009. szeptember (99. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-07 / 209. szám

10 2009. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ Jkj : mm A kutyák olyanok, mint a gyerekek, nem véletlen, hogy egészen kicsiként ; is hasonlítanak már „apró" gazdijukra. Kék a kökény ~Nvár végi munkák a gyümölcsösben Szeptemberben a határt járva a bokrok színpompás, piros-kék-fekete termésében gyönyörködhetünk. A levelek is kezdenek színesedni, jelzik, hogy itt az ősz. Az egyik leggyakoribb, utak mentén, erdőszéleken előfor­duló cserjénk a kökény. Sok helyen szinte áthatolhatatlan sűrűségeket alkot, ráadásul tö­vises, szúrós, így nem taná­csos ilyen helyekre bemenni. Általában alacsony növésű, de ha kedvező helyre kerül, és nincs nagy konkurencia, sza­badon nőhet, fa termetű is le­het. Tavasszal nagyon szépek a kökénybokrok, apró, fehér virágaik sűrűn állnak, messzi­ről is feltűnőek, ráadásul nem takarják el őket a levelek, mert lombfakadás előtt jelennek meg. A kökény a rózsafélék családjához tartozik, a virágai is a család jellegzetességét mu­tatják, öt sziromlevél és sok porzó van bennük. Csonthéjas termése gömbö­lyű, a szilvához ha­sonlóan hamvaskék, érettebben feke­téskék - mint a nóta is mondja. Ilyenkor még nagyon fanyar, akkor, ha az első dér megcsípte őket, már kellemes ízűek. Er­dőt-mezőt járókat fel­A már letermett szamócatöveket száraz időben érdemes a jövő évi termés növelése érdekében még öntözni. A tárolásra szánt almát kézzel, kocsánnyal együtt csavaró mozdulattal szedjük és tegyük ládába. Szedés közben ne sértsük meg a fa vázrendszerét, vigyázzunk a jövő évi termőrügyekre, körmünkkel ne károsítsuk a gyümölcs héját, lehetőleg óvjuk a nyomkodástól is. üdíti, ha elfogyasztanak egy-két kökényszilvát. Rég­ről használják gyógy­növényként. A deb receni prédikátor, Melius Juhász Péter „herbáriumában" sokféle betegség orvoslására alkal­masnak tartja. Azt írja: „A kökényfa gyümöl­csét mézben lictarium (lekvár) módra csináld, főzd. Hasfo­lyást, vérhast megállít, ha élsz vele." Ma is használják gyógyí­tásra, kinyílt virágait és termé­sét gyűjtik. A virág glykozidá­kat, a termés cukrot, almasa­vat, csersavat tartalmaz. A vi­rágból készült tea hashajtó, vi­zelethajtó, vérnyomáscsök­kentő hatású, a termésből ké­szítettet - a régi tapasztalat­nak megfelelően - hasmenés ellen alkalmazzák. Termését a hideg beálltakor a madarak - főként a rigók ­szívesen fogyasztják a téli ín­séges időkben. Ezért szoktam mindenkinek tanácsolni, hogy kertjében hazai cserjefajokat ­kökényt, galagonyát, somot, ostorménfát stb. - ültessen, mert egyrészt nagyon szépek tavasszal és ősszel is, másrészt télen az éhező madarakon is segíthetünk vele és gyönyör­ködhetünk a lakmározó szár­nyas népségben. 99 Dr. Alexay Zoltán, a rovat szakértője várja kérdéseiket zoldrovat @lapcom.hu 99 Nagykutasi Vik­tor kertész to­vábbra is várja kérdéseiket kertesz@lap­com.hu 99 Számtalan dal­ban előforduló refrén is tartal­mazza ennek a gyümölcsnek a nevét: „Kék a kökény, rece­ce, ha meg­érik, fekete, énutánam, barna legény, ne gyere." A kökény fü­zetét hasme­nés ellen is hasz­nálták a korabeli leírások szerint. A sérült, beteg gyümölcsöket válo­gassuk külön. A lehullott gyümöl­csöt azonnal használjuk fel almás pi­tének, vagy nagyobb tételben léal­mának esetleg értékesíthető. Ha gyümölcstárolónk van, érde­mes a termések betárolása előtt „ki­fertőtleníteni", erre a legrégibb módszer: 10 légköbméterre számol­va 1 db kénlapot kell elégetni. Kavi­csos pincetalajt gombaölő szerrel öntözzünk be. Ha a rekeszeket is fertőtleníteni szeretnénk, erre a háztartási szódá­val való mosás a legelérhetőbb, így a rothadást, penészedést okozó gom­bák elpusztulnak. A málnán a szép, egészséges hajtásokat, melyeken a jövő évi termés fejlődik, 180-200 cm magason vágjuk vissza, hiszen így könnyedén kezel­hetők és a tél folyamán úgyis csak visszafagynának. A gyümölcsfák, il­letve bokrok ültetésé­nél alaptrágyázásra gödrönként 5-6 kg istálló trágyát, vagy 0,3 kg foszfát- és 0,3 kg ká­liműtrágyát hasz­náljunk. A trágya­anyagok felhasz­nálása után a gö­dörből kitermelt földet visszahúzzuk, hogy az ültetés idejé­ig megülepedjék. A jól beérett besz­tercei szilva a legal­kalmasabb az aszalás­ra és a lekvárfőzésre. Jó minőségű aszal­ványt házilag nem könnyű készíteni, vi­szont a ma már ritkaság­számba menő szilvalekvárt a legcélszerűbb a kertben feláll! tott üstben megfőzni. Azokat az alma- és körtefákat, amelyek termését csak októberben szedjük, érdemes a kaliforniai pajzs­tetű rajzó lárvái ellen még egyszer permetezni. A most szüretelésre ke­rülő fajták szedésekor is a gyümölcs átválogatása a legfontosabb növény­védelmi teendőnk. Szedés közben ne sértsük meg a fa vázrendszerét, vi­gyázzunk a jövő évi termőrügyekre, körmünkkel ne károsítsuk a gyü­mölcs héját, lehetőleg óvjuk a nyom­kodástól is. Azok alól a gyümölcsfák, gyü­mölcstermő bokrok alól, amelyek a természetes lombhullás előtt ledob­ták levélzetük egy részét, gereblyéz­zük össze és komposztáljuk vagy égessük el a lehullott leveleket. E ko­rai lombhullást a károsítok nagy­mérvű fertőzése idézte elő, ezért a le­velek megsemmisítésével egyúttal felszámoljuk a fertőzési gócot is. Tisztelt kertész úr! A minap írta a gyümölcsök érését, hogy időben, illetve sza­kaszonként szüreteljünk. A szakirodalom szerint a gála almát szeptemberben kell le­szedni a fáról. Tudom, hogy termőhely-, víz-, napfény- stb. függő. Két hete tapasztal­tam, hogy az én almácskáim mind a csutkánál négybe vannak repedve. Sajnos ez már csak pitébe, illetve cefrébe jó. A fák sándorfalvi kertben (homok) vannak. Várom érté­kes válaszát, tisztelettel: Mácsainé Dékány Mária Kedves kertészkedő! A jelenség sajnos nem egyedi probléma, mostanában na­gyon sok olyan kertben jártam, ahol nemcsak almán, de más gyümölcsön is jelentke­zett ezen probléma. Ennek oka a túlzott víz- vagy tápanyagfelvétel, ugyanis a növény nem tudja, mennyit vehet fel ezekből, és a gyümölcs héja felreped a túlzott nyomástól. A megelőzés a ritkább öntözés, inkább nagyobb vízadaggal, és a tömény műtrágyák használatától való tartózkodás vagy ezek nyugalmi állapotban történő kijuttatása. Az almák éréséről a gyümölcs kettévágása után a mag színéből tudunk következtetni, ha sötét színű - általában fekete - a mag, érett a gyümölcs. Nagykutasi Viktor kertész A szüretelt gyümölcsöt fertőtlenített ládákban érdemes elrakni télire, vagy fogyasztáshoz azonnal ízléses háncskosarakban tálalni. A gyorsan romló barackot mihamarabb fogyasszuk, főzzük be! Meg tudna külön­böztetni egymástól egy gyurgyalagot és egy cinkét? 55% igen 45% nem Véleményközelben A Pannon véleményalkotó SMS-rovata írja meg heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/5S4-2444 es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint érdemes hetente egyszer legalább sétát tenni a természetben? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük I Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? pannon 99 Dió- és man­dulafáink alatt, sőt a mogyorónál is érdemes elő­készíteni a ta­lajt a lehullott termés köny­nyű össze­gyűjtése érde­kében - a rö­vidre vágott fű vagy elgereb­lyézett talaj a legjobb. A kutya a mi gyerekünk? KEDVENCEK HANEKÁM ISTVÁN - Apa, múltkor meséltél nekem ar­ról, hogy a kutyák miért fogadják el falkavezérnek a gazdájukat. Ez min­den esetben így történik, hogy az ember lesz a falkavezér? - Sajnos nem. Vannak olyan ku­tyák, melyek nagyon erős jelleműek, igazi falkavezérhez méltó adottsá­gokkal rendelkeznek. Na, az ilyen jó­szágok mellé nem való puhakezű ember. Ez nem azt jelenti, hogy fel­tétlenül keménykedni kell a kutyá­val. Azért sem, mert azon tulajdonsá­gok sokasága, melyek az embert al­kalmassá teszik a falkavezérségre, belülről fakadnak. - A kutya megérzi, hogy milyen egy ember személyisége? - Bizony. Rendkívül fejlett érzék­szerveik erre is alkalmassá teszik őket. A természetben, a vadon élő kutya típusú ragadozók között sem mindig harc során dől el a falkave­zérség sorsa. Képzeld el, mekkora baj lenne, ha minden hierarchia­harc véres verekedéssé fajulna. A természetben nincs állatorvos, aki bevarrja a sebeket, aki fertőtleníti a sérüléseket. Így rengeteg állat el­pusztulna, ami a fajfenntartás ösz­tönének ellentmondana. A legtöbb esetben a „harc" eldől azzal, hogy a két küzdő egyszerűen elhalad egy­más mellett szorosan, és a gyengébb egyed már fel is adja a harcot, mert érzi, hogy esélye sem lenne a kon­kurenciával szemben. Ugyanígy működik ez kutyáink esetében is, csak talán kissé kopottabbak az ősi ösztönök, de élnek. - Olyan sokat beszélgetünk erről a hierarchiáról, meg a falkáról. Eny­nyire fontos ez egy olyan kutya éle­tében, amelyik már legédesebb ál­maiban is csak messziről szaglássza az ősök emlékét? - Bármennyire sem akarunk tu­domást venni erről a dologról, ez tény. A kutyák ma még így „működ­nek". Ha nincs meg a kutyánkban a gazdakép, nem fogjuk tudni megta­nítani semmire. Ha elfogad minket a kutyánk, ezért jön vissza hozzánk, ha hívjuk, ezért hajtja végre az utasí­tásainkat, ezért képes velünk élni úgy, hogy nem okozunk gondot egy­másnak. Érzik a kutyák, hogy a fal­kavezér gondoskodik is róluk. Ez egy oda-vissza működő kapcsolat. - Majdnem olyan, mint ahogyan az ember a gyerekéhez viszonyul? - Te mondtad!

Next

/
Thumbnails
Contents