Délmagyarország, 2009. augusztus (99. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-25 / 198. szám

10 SS 2009. AUGUSZTUS 25., KEDD GYÓGY-ÍR SZERKESZTI: DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS 1 Ji W'K-MorfilMBHka Cj«r ^ ' " A néma gyilkos a gyermekeket sem kíméli. Legtöbbször évekig nem derül ki a probléma, pedig akár súlyos szövődményei is lehetnek. 99 A magas vérnyomásra utalhat a szédülés. a fejfájás, az arckipirulás és a rossz közérzet. KEZELÉS NÉLKÜL SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEK ALAKULNAK KI, A BETEG SZÉLÜTÉST IS KAPHAT Gyermekkori magas vérnyomás Magas vérnyomás: a néma gyilkos a gyermekeket sem kíméli. Örökletes hajlam, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód - a gyermekkori magas vérnyomás (hipertónia) okai. Legtöbbször évekig ki sem derül a probléma, pedig akár súlyos szövődményei is lehetnek. Mivel a magas vérnyomás gyakran tünetmentes, a szakemberek csak becsülni tudnak: a magyar gyermekek vélhetően 5-10 százaléka hipertóniás. Dr. Streitman Károly vérnyo mást mér. FOTÓ: SZABÓ IMRE EGÉSZSÉG NYEMCSOK ÉVA A gyermekek rendszeres státusvizsgálatában már szerepel a vérnyomásmérés, ám nem ártana az értékeket egészen kisbabakortól figyelni. - Nálunk fejlettebb államokban, Skandináviában mérik az újszülöttek vérnyomását - mutat rá dr. Streitman Károly profeszszor, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet újszülött-, csecsemő- és gyermekosztályának vezetője. - Az intenzív- és koraszülött-ellátást nyújtó egészségügyi centrumokban - így például Szegeden már nálunk is rendelkeznek a kicsik vérnyomásmérésére alkalmas speciális készülékkel. Az operációk során ugyanis náluk is vérnyomás-ingadozás léphet fel, akár a felnőtteknél. A gyerekek és a felnőttek vérnyomása 140/90 higanymilliméter alatt kell hogy legyen. Az alacsony vérnyomás messze nem olyan veszélyes, mint a magas, ájulással járhat, de komoly szövődményeket nem okoz. Magas vérnyomást a legkisebbeknél akár veleszületett vesefejlődési rendellenesség is okozhat, nagyobb gyerekeknél azonban az okok ennél jóval összetettebbek. - Ha anyaiapai ágon magas a vérzsír és a vérnyomás, agyvérzés, infarktus fordult elő a családban, akkor a gyerekeknek is jó esélyük van arra, hogy magas lesz a vérnyomásuk. A családi kórkép mellett az okok között tartjuk számon az elhízást és a magas vérzsírszintet is - magyarázza Streitman professzor. - Az ereink belső felületét úgynevezett endotél réteg fedi. Ez olyan, mint egy csodálatos víztükör vagy sípálya: sima, semmi karcolás nincs rajta. De ha valami miatt - például oxigénhiány - az endotél sejtjei megsérülnek, akkor folytonossági hiány képződik, és lerakódnak a vérzsírok. Az erecskék kisebbek, szűkebbek lesznek. Ez a folyamat is közrejátszik a magas vérnyomás kialakulásában. A hipertónia okozója lehet a stressz is, valamint a telített zsírsavakat tartalmazó zsíros ételek fogyasztása. A hipertóniát néma gyilkosnak is nevezik: sokszor ugyanis teljesen tünetmentes a beteg. - Hosszú évekig eszébe nem jut a családnak, hogy a 3-6 éves gyereknek akár magas is lehet a vérnyomása, hiszen előfordul, hogy egyáltalán nincsenek erre utaló jelek. Magas vérnyomásra utalhat a fejfájás, a halánték- és tarkótáji fájdalom. Cukorbeteg gyerekeknél látászavar is jelentkezhet - folytatja a professzor. A magas vérnyomású gyereMi a vérnyomás? A szív összehúzódásakor a vér nyomást gyakorol az ér falára - ez a vérnyomás. Ennek értéke a szívtől való távolság és az érvastagság függvényében változó. A vérnyomást a bal felkar artériájában mérik. Egy átlagos felnőtt szíve percenként körülbelül 72-szer húzódik össze, alkalmanként 80 ml vért pumpál az erekbe. A vérnyomás felső, szisztolés értékét a szív összehúzódásakor mérik, az alsó értéket pedig akkor, amikor a szív az összehúzódás után egy pillanatra elernyed. ket kivizsgálják, figyelembe veszik a családi kórképet is. A szakorvos minden esetben életmódváltozást javasol: a mozgás, az egészséges táplálkozás - zsíros ételek kiiktatása az étrendből - része a terápiának. Ha ez nem használ, akkor megkezdik a gyógyszeres kezelést. A szakemberek becslése szerint a magyar gyerekek 5-10 százaléka hipertóniás. Ami a felnőtt populációt illeti: a magyar lakosság 25-30 százalékának magas a vérnyomása - mutat rá a súlyos tényre dr. Koczka Magda, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet belgyógyász-hipertonológus szakorvosa, aki 18 éves kortól látja el a magas vérnyomásos betegeket. Felnőtt embereknél a betegség akár tünetmentes is lehet, előfordul, hogy véletlenül fedezik fel. - A magas vérnyomásra utalhat a szédülés, a fejfájás, az arckipirulás és a rossz közérzet - sorolja a főorvos. - Társbetegségtől függ, hogy a 140-150-es vérnyomású beteget gyógyszerrel kezeljük, vagy először életmódbeli változásokat javasolunk. A cél, hogy a magas vérnyomású betegnél 140 higanymilliméter alatt tartsuk a vérnyomást. Cukor- és vesebetegeknél 120-130 higanymilliméteren kell tartani vagy az alá lemenni. A nem kezelt magas vérnyomás legrettegettebb szövődménye a stroke - más néven szélütés. Emellett különböző szervi szövődményeket is okozhat: megnagyobbodhat a szív, vesebántalmak léphetnek fel, a szemfenéki erekben érszűkület alakulhat ki. Dr. Koczka Magda rámutatott arra is: a magas vérnyomásos betegek száma a fiatalok körében növekszik, a túlsúlyos kamaszok körében egyre több a magas vérnyomású. vCÖ E o Infarktus utáni gyógyulás saját szívsejtekkel Saját szívéből kivett, majd szövettenyészetben szaporított sejteket kapott egy szívinfarktuson átesett beteg, a sejtekből várhatóan olyan izomsejtek keletkeznek, amelyek pótolják az infarktus következtében elhalt szívizomzatot. TUDOMÁNY MTI 99 A szívinfarktus az elmeszesedett és beszűkült koszorúér elzáródása következtében alakul ki. Ilyenkor a szívizomzat egy része el hal. Az amerikai Cedars-Sinai Medical Center kutatói először alkalmazták ezt az eljárást, "és további 24 beteg kapja meg a különleges kezelést, melynek eredményeiről a tervek szerint a jövő év végén hangzik el az első beszámoló. AZ ELSŐ BETEG. Eduardo Marban, a világhírű amerikai klinika igazgatója dolgozta ki ezt a módszert, melynek első, emberen történő alkalmazására a hatóságok megadták az engedélyt. A cél az, hogy sikerüljön megoldást találni a szívroham során elhalt szívizomzat helyettesítésére. Az első beteg, aki ebben a kezelésben részesült, 39 éves korában kapott olyan nagy kiterjedésű infarktust, melynek következtében a szívpumpa teljesítménye jelentősen romlott. SAJÁT SEJTEKBŐL. A beavatko zás első lépése az igen részletes vizsgálatok sora. Az orvosok a legkorszerűbb technikával fölmérik az elhalt izomszövet hegesedésének pontos helyét és kiterjedését. Ennek réÉp koszorúér sze az is, hogy az egyik visszéren keresztül fölvezetik a szívkatétert, és a legjobbnak talált területről félmazsolányi szövetdarabot is kivesznek a szívből. A második lépés különleges laboratóriumban történik. A kiemelt szövetből olyan törzssejteket különítenek el, melyek a szövettenyészetben elszaporodnak, és majd a szívbe visszajuttatva izomsejtekké alakulnak. Átlagosan négy hétre van szükség ahhoz, hogy a gyorsan szaporodó sejtekből 10-25 millió legyen, mert enynyire van szükség a sikeres beavatkozáshoz. A harmadik lépés során - ismét szívkatéteren keresztül - ezt a sejttenyészetet bejuttatják a koszorúerekbe. A CSONTVELŐSEJT NEM VÁLT Bt A kutatócsoport vezetője szerint ez a módszer logikus továbblépés attól a korábbi próbálkozástól, melyben az üyen szívbetegeket a csontvelőből kivett törzssejtekkel kezelték. A csontvelőből kiemelt sejtekkel az elmúlt nyolc évben becslések szerint csaknem félezer szívbeteg állapotát igyekeztek javítani. A csontvelősejtek azonban nem alakulnak át törvényszerűen szívizomsejtekké. Az új módszer azért jelenthet előrelépést, mert a szívből kivett törzssejtek programozása olyan, hogy osztódásuk során szívizomszövetet képeznek, ezért pótolni tudják az infarktus következtében elhalt szívizmot. Strandháj Ugy bizony: háj az a javából, még ha mostanság - nyakig alámerülvén a fitneszdivatban - a medencék környékét emlegetve inkább csak a strandizmok kerülnek szóba. Egy biztos: kellemesebb téma kigyúrt, izmos fiúkról, hosszú combú, kerek fenekű lányokról beszélni, még akkor is, ha a magyar strandokon belőlük jóval kevesebb mosolyog ránk, mint szeretnénk. Degeszre tömött hűtőtáskákat cipelő, elhízott anyukákból, sörpocakjukkal lökdösődő apukákból annál több liheg, szuszog, izzad 2009 kánikulájában. Markolva persze a szülőkhöz igencsak hasonlatos, „Mikor eszünk már?" nyavalygással kínzó gyerekek kezét. Legutóbb egy alföldi fürdőparadicsomban mérhettem föl: éppen paradicsomból (és egyéb zöldségféléből...) találtatik a legkevesebb az ételes kosarakban. Ezenkívül viszont duzzad azokban minden, mi szem-szájnak ingere, de leginkább cukros, zsíros, hizlal. Vagyis tökéletesen megfelel alapozónak a lacikonyháknál kínált, „Nehogy ne együnk mán, ha éccő buli van..." típusú koleszterinbombákhoz. És eszünk is, mint akit ezért fizetnek. Pluszúszás: hét és fél méter óránként, zsírégetőnek, mert azért az egészséges életmódra is áldozni kell, naná. És miért ne ennénk? Hiszen egyetlen büfére sem írták még ki: a nagy zabálás súlyosan károsítja egészségét, lassú halálhoz, ki tudja, hányféle betegséghez vezethet. így aztán lelkünk nyugodt. A számmal, miszerint egyes kutatók szerint a magyar lakosság - összeadva a személyenkénti túlsúlyokat - több tízmillió kilogrammnyi pluszzsirt cipel magával mindennap, mit sem törődünk. A dagadt férfit változatlanul szép derék embernek szólítjuk, a hozzá hasonlatos hölgy is legfeljebb molett, még ha a derekát övező úszógumin húsz fecskecsalád is fészket rakhatna. Hogy köztük hányan vannak, akik az előbb említett terhet egészen az orvosi rendelőig viszik, hetente nem is egyszer? És marékszám tömik magukba a gyógyszert, kérdezvén doktorukat: mégis mitől üti ki a vérnyomása, dobban be a szíve, vizesedik a lába? Nos, statisztika nincs, ami kimutatná. Nem mintha bármilyen statisztikára lenne szükségünk ahhoz - végignézve egy darab magyar strandon -, hogy megállapítsuk: sok gond gyötri a magyart, de a kóros soványság még véletlenül sem szerepel ezen a listán. Bátyi Zoltán